Donald Trump rendőrségi reformot célzó elnöki rendeletet készít elő

Donald Trump rendőrségi reformot célzó rendeletet készít elő. Ezt az amerikai elnök csütörtökön a texasi Dallasban, a rendfenntartó erők képviselőivel tartott kerekasztal-beszélgetésen jelentette be.

Az elnök visszautasította a rendőrség finanszírozásának csökkentését felvető elképzeléseket, és bejelentette, hogy a készülő elnöki rendelet a szigorúbb szakmai normákra készteti majd a rendőrséget.

“Az elnöki rendelet kidolgozásának végén tartunk” – fogalmazott, de nem tért ki a részletekre. Annyit jegyzett meg, hogy bátorítani fogják olyan kísérleti programok megindítását, amelyek során szociális gondozók is segítik majd a rendőrségi munkát.

“Nem nyírbáljuk meg a rendőrségek költségvetését, más utat választunk: azt fogjuk biztosítani, hogy a rendőreink tökéletes kiképzést kapjanak és megfelelő felszerelésük legyen” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoknak erősebb rendőrségre van szüksége. “Több energiát és anyagi erőforrást fordítunk majd a rendőrök toborzására, kiképzésére és közösség iránti elkötelezettségére” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy haszontalan fráterek mindenütt vannak, de a rendőrségeken – mint fogalmazott – “nincsenek túl sokan”.

Trump kijelentette: együttes erővel kell dolgozni a fanatizmus és az előítéletesség ellen, de szerinte az ország “nem halad előre és a sebek nem gyógyulnak be, ha amerikaiak tízmillióit tévesen rasszistának és fanatikusnak bélyegzik”.

Kifejtette, hogy a kormányzat olyan terveket készít elő, amelyek a “biztonság, lehetőségek és méltóság” jegyében kifejezetten a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó és színesbőrű vállalkozóknak nyújt anyagi segítséget. Hangsúlyozta azt is, hogy az egészségügyi ellátásban tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolására megnövelik a kisebbségi közösségeket ellátó egészségügyi intézményeknek nyújtott szövetségi pénzügyi támogatást is.

Csütörtökön Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje is kampányrendezvényen volt, Pennsylvaniában vett részt egy kerekasztal-beszélgetésen. Bírálta Trumpot, és a 2017-es charlottesville-i zavargásokra utalva azt állította, az elnök “úgy döntött, hogy egymás ellen uszít bennünket faji alapon”. Biden szerint Donald Trump rasszistákhoz beszél, s az ő szavaiknak ad hitelt. Állítását nem támasztotta alá konkrétumokkal.

Az Egyesült Államokban szinte folyamatosak a tüntetések azóta, hogy május 25-én Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt az afroamerikai George Floyd. A tiltakozók ugyan elsősorban a rendőri erőszak ellen lépnek fel, de az afroamerikai politikusok a feketék jogainak tiszteletben tartása mellett és az élet számos területén fennmaradt hátrányos megkülönböztetésük ellen is szót emelnek.

Donald Trump eddigi nyilvános állásfoglalásaiban elsősorban a tüntetéseken megnyilvánuló erőszakra és nem a szükséges rendőri reformokra összpontosította a figyelmét.

A szenátus illetékes bizottsága megszavazta a katonai támaszpontok átnevezését

A republikánus többségű amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága megszavazta csütörtökön az egykori konföderációs vezetőkről elnevezett katonai támaszpontok átnevezését, az afroamerikaiakat sújtó rasszizmus ellen Egyesült Államok-szerte kibontakozott tüntetéshullám hatására.

Az illetékes bizottság – szembe menve Donald Trump elnök előző este kinyilvánított álláspontjával – úgy döntött, hogy módosítja a védelmi költségvetési törvényt, és az elfogadott módosítással beiktatja a jogszabályba a konföderációs vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezésének kötelezettségét. Ennek végrehajtására a védelmi minisztériumnak (Pentagon) három év áll a rendelkezésére.

A törvénymódosítás egyben arra is felkéri a Pentagont, hogy másutt – névtáblákon, hajókon, repülőgépeken – szintén cserélje le az egykori konföderációs vezetők neveit.

A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti és alatti időszakban a déli rabszolgatartó államok szövetsége volt. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, és mintegy tíz olyan katonai bázis is van, amely a polgárháború déli katonai vezetőinek nevét viseli. E történelmi személyiségeket sokan az egyesült államokbeli rabszolgaság megtestesítőinek tartják, ezért szobraik és nevük eltávolításának követelése felerősödött, amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéssorozat kezdődött az országban.

A héten Sunset Belinsky, a hadsereg szóvivője arról beszélt újságíróknak: Mark Esper védelmi miniszter és Ryan McCarthy, a szárazföldi hadseregért felelős államtitkár “készen áll” annak megvitatására, hogy felülvizsgálja a rabszolgatartó múlthoz kötődő elnevezéseket, köztük a katonai támaszpontok nevének megváltoztatását. Donald Trump csütörtökön a Twitteren úgy fogalmazott: “a kormányzat még csak fontolóra sem veszi” a támaszpontok névváltoztatását. Mint írta: ezek az amerikai történelmi örökség részei.

A szenátusi bizottság voksolása után Roy Blunt missouri republikánus politikus azt nyilatkozta: ha már mindenáron katonákról akarják elnevezni a támaszpontokat, akkor tessék kiválóbb katonákat találni a polgárháborús időszakból. Megjegyezte, hogy Braxton Bragg, akiről az észak-karolinai támaszpontot nevezték el, “valószínűleg a konföderációs seregek legrosszabb tábornoka volt”. Blunt olyan államot képvisel, Missourit, amely annak idején szintén a konföderáció tagja volt.

Csütörtökön este egyébként afroamerikai képviselők egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a kongresszus díszcsarnokából mozdítsák el a konföderációs személyiségek – politikusok és tábornokok – szobrait. Erre közvetlen azután került sor, hogy Nancy Pelosi házelnök levélben kérte ezt az ilyen ügyekkel foglalkozó különleges képviselőházi bizottságtól.

Louisville-ben betiltják az értesítés nélküli házkutatást

A Kentucky állambeli Louisville városában a helyi önkormányzat egyhangúlag megszavazta csütörtökön az értesítés nélküli házkutatások betiltását.

A louisville-i rendeletet Breonna törvényének nevezték el, mivel a 26 éves afroamerikai Breonna Taylor rendőri erőszak miatt bekövetkezett halála után vették napirendre az ilyen típusú intézkedések betiltását. Jessica Green, az önkormányzat egyik tagja elmondta, hogy a városi rendőrség Louisville-ben évente 20-25 ilyen akciót hajt végre, tipikusan kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

A fegyvertelen Breonna Taylort március 13-án a rendőrök nyolc lövéssel terítették le a saját lakásában. A rendőrök éjjel, házkutatási parancs birtokában, de előzetes értesítés nélkül törtek rá az ápolónak tanuló fiatal nőre, akinek párja, a szintén afroamerikai Kenneth Walker a rendőri jelentés szerint fegyvert rántott és lőni kezdett. Walkernak volt fegyvertartási engedélye.

A rendőrök – akik kábítószert és fegyvereket kerestek – azonnal fegyverrel válaszoltak és nyolc lövést eresztettek Taylorba. A tűzharcban az egyik rendőrt is meglőtték, súlyosan megsebesült, ám a rendőrök nem viseltek testkamerát, amelynek segítségével teljes egészében rekonstruálni lehetett volna a történteket. Kenneth Walkert letartóztatták, és hatósági személy elleni gyilkossági kísérletért vádat emeltek ellene. Szabadlábon védekezhet.

Taylor családja feljelentést tett az intézkedő rendőrök ellen, és kártérítést kért. Andy Beshear, Kentucky demokrata párti kormányzója “zavarba ejtőnek” nevezte Breonna Taylor halálának körülményeit és vizsgálatot ígért. Bár május végén a városi rendőrség vezetője elrendelte, hogy minden rendőrnek kötelező testkamerát viselnie, a vizsgálat még mindig folyamatban van. Közben Louisville város tanácsa lépett.

A városi tanács 26:0 arányban szavazta meg az értesítés nélküli házkutatás gyakorlatának betiltását. Greg Fischer, a város polgármestere a Twitteren közölte: amint az asztalán van a döntés, a rendelkezést azonnal aláírja. (MTI)

Kapcsolódó: Nem Floyd volt az első afroamerikai akit rendőrök térdelve fojtottak meg

Houstonban elbúcsúztatták George Floydot, Biden videóüzenetet küldött

Először jelent meg a bíróság előtt a Floyd halálát okozó rendőr

A minneapolisi önkormányzat mégis feloszlatja a rendőrséget

A rasszizmus áldozataira emlékeztek a Szabadság téren

Vádat emeltek a rendőrök ellen, akik fellökték a 75 éves tüntetőt

A buffalói rendőrség különleges egységének minden munkatársa lemondott

 Washingtoni tömegmenetre szólítottak fel George Floyd gyászszertartásán

Súlyosbítják a vádat a Floyd halálát okozó rendőr ellen, és társait is letartóztatják

Minnesota állam vizsgálatot indít a minneapolisi rendőrség ellen

Az amerikai rendőrök ütik, lövik, fenyegetik, letartóztatják az újságírókat