Donald Trump: Iránnak fel kell hagynia atomprogramjával

A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében.

Az elnök Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetője jelenlétében fejtette ki az amerikai álláspontot az iráni-amerikai viszályban kialakult helyzetről.

Elmondta: a kedd éjjeli iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök az amerikai katonákat ismét a világ legjobban felkészült hadserege tagjainak nevezte. Dicsérte a “nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést”, és hozzáfűzte: “ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt használnunk is kell”.

“Nem akarjuk használni (a katonai erőt). Az amerikai katonai és gazdasági erő a legjobb elrettentés” – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán “kezd visszalépni”.

Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. “Ennek az időszaknak vége” – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia “az egész civilizált világot fenyegető”, nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is.

A potenciális terroristáknak küldött “erős üzenetnek” minősítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége vezetője megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen.

“Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere” – ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból. Szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar. Ahogyan fogalmazott: “mindannyiunknak együtt kell munkálkodnunk egy Iránnal kötendő megállapodásáért, hogy a világ biztonságosabb és békésebb hely lehessen”.

Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségein fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció.

Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra.

Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten és a térség békefolyamatának elősegítésében.

Johnson: Szulejmáni brit katonák haláláért is felelős volt

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Kászim Szulejmáni iráni tábornok brit katonák haláláért is felelős volt.

Johnson a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai órájában kijelentette: az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka – aki a múlt héten vesztette életét Irakban egy amerikai légicsapásban – terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki, vagy súlyos sérüléseket okozott nekik.

“Ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt” – fogalmazott a brit kormányfő.

Hozzátette: Szulejmáni fegyverezte fel a Hezbollah-t olyan rakétákkal, amelyeket a libanoni síita fegyveres szervezetet ártatlan civilek ellen vetett be, és ő látta el rakétákkal a Teherán által támogatott jemeni húszi lázadókat, akik szintén ártatlan civileket vettek célba ezekkel a fegyverekkel.

Szulejmáni mindemellett hozzájárult Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének, “a világ egyik legbrutálisabb rezsimjének” fenntartásához is – mondta Johnson.

A brit kormányfő már az iráni tábornok megölése után kiadott első nyilatkozatában is alig burkoltan támogatta az amerikai akciót.

A Downing Street által vasárnap éjjel ismertetett közleményben Boris Johnson úgy fogalmazott: Kászim Szulejmáninak vezető szerepe volt olyan cselekményekben, amelyek több ezer ártatlan civil, illetve nyugati katona halálát okozták, ezért brit kormány “nem fog siránkozni” Szulejmáni halála felett.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek szerint az iráni tábornok elleni amerikai akció nem volt törvénysértő, a konzervatív párti miniszterelnök a szerdai alsóházi vitában úgy fogalmazott: nem London feladata megítélni Szulejmáni megölésének “szigorú értelemben vett” törvényességét, annál is kevésbé, mivel nem brit műveletről volt szó.

Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok nem értesítette előre a brit kormányt az iráni tábornok elleni légicsapásról.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: “a legtöbb észszerűen gondolkodó ember” egyetérthet abban, hogy az Egyesült Államoknak jogában áll megvédeni támaszpontjait és katonáit.

Az amerikai fegyveres erők iraki támaszpontja ellen szerdára virradóra végrehajtott iráni rakétatámadásról szólva a brit miniszterelnök kijelentette: London tudomása szerint sem brit, sem amerikai áldozata és sérültje nem volt az akciónak.

Johnson felszólította Iránt arra, hogy ne hajtson végre több ilyen felelőtlen és veszélyes támadást, és törekedjék a feszültség enyhítésére.

Megerősítette, hogy a brit királyi haditengerészet két hajója, a Defender romboló és a Montrose fregatt fokozott készültségben járőrözik a térségben a hajózás védelme érdekében. (MTI)

Kapcsolódó: Irán visszavágott, de nem akar háborút

Tömegpánik tört ki Szulejmáni temetésén, sokan meghaltak

Százezrek kísérték Iránban Szulejmáni koporsóját

Trump szankciókkal fenyegeti Irakot

A külföldi katonák kivonulását követeli az iraki parlament

Trump csapássorozattal fenyegeti Iránt