Berlin tömeges munkanélküliségre, csődökre, gazdasági visszaesésre számít

A német történelem második világháború utáni korszakának legnagyobb mértékű gazdasági visszaeséséhez, tömeges munkanélküliséghez és csődhullámokhoz vezet a koronavírus-járvány az idén Németországban a szövetségi kormány készülő előrejelzése szerint, amelyből ma szivárogtak ki részletek.

Az Európai Unió (EU) legnagyobb gazdasága várhatóan V-alakú pályán mozog, az idei zuhanást jövőre meredek emelkedés követi, de nem sikerül teljesen ledolgozni a veszteségeket. A német gazdaság teljesítménye így 2022-ben érheti el a 2019-es szintet – áll az előrejelzésben, amelyet szerdán mutatnak be hivatalosan.

A hazai össztermék (GDP) az idén 6,3 százalékkal csökken, jóval meghaladva a 2009-ben regisztrált eddigi legnagyobb, 5,7 százalékos visszaesést.

A mélypont májusban jöhet el, utána stabilizálódás, az év második felétől élénkülés következhet. Jövőre már 5 százalék feletti GDP-növekedés várható.

Az előrejelzés bizonytalansága a megszokottnál nagyobb, a folyamatok alakulása attól függ, hogy mennyire sikerül elfojtani járványt, és mennyire lehet lazítani a korlátozásokat.

A gazdasági minisztériumban készülő prognózis szerint a rekordnagyságú, 1197 milliárd euró (430 ezer milliárd forint) keretösszegű kormányzati mentőprogramok ellenére több ágazatban csődhullám várható, a regisztrált munkanélküliek száma pedig az év végéig hárommillióra emelkedhet a márciusban regisztrált 2,335 millióról.

A szövetségi kormány március közepe óta szinte hetente jelent be újabb válságkezelő csomagokat. A koronavírus-járvány társadalmi, kulturális és gazdasági hatásainak ellensúlyozására tett erőfeszítések 180 fokos fordulatot jelentenek az államháztartási egyensúly megőrzésére és az államadósság csökkentésére összpontosító eddigi politikájában.

Ezt mutatja az EU-s gazdasági és monetáris unió pilléreként számon tartott 1997-es stabilitási és növekedési egyezmény végrehajtásáról az Európai Bizottságnak készített pénzügyminisztériumi jelentés, amelyet az előző heti kormányülésen fogadtak el. Ebben az áll, hogy az államháztartásban a GDP-hez viszonyítva a tavalyi 0,75 százalékos többlet után az idén történelmi csúcsot jelentő 7,25 százalékos hiány keletkezhet, a GDP-arányos államadósság pedig a tavalyi 59,80 százalékról 75,25 százalékra szökhet fel.

A jelentésben kiemelték, hogy a prognózis a járvány első, korai szakaszában tapasztalt folyamatokról és az első válságkezelő csomagok várható hatásairól készített számításokra épül, amelyekben sok a bizonytalanság.

Csaknem valamennyi német tartományban életbe lépett a maszkviselési kötelezettség

Újabb 12 német tartományban lépett életbe ma a koronavírus-járvány miatt bevezetett maszkviselési kötelezettség, így a 16 közül már 15 tartományban kell eltakarni a szájat és az orrot több élethelyzetben a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadásának akadályozására.

Schleswig-Holstein az egyetlen tartomány, ahol még nem kötelező a maszkviselés, de már csak szerdáig. Szászországban egy hete, Szász-Anhaltban csütörtökön, Türingiában pénteken lépett életbe a kötelezettség. Ma a legtöbb lakosú, 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfália, a 13 milliós Bajorország és további 10 tartomány állt be a sorba.

A fertőző betegségek elleni védekezés tartományi hatáskör, ezért a szabályozás nem teljesen egységes Németországban. Közös elem, hogy a súlyos hiány miatt nem várják el az emberektől, hogy szerezzenek orvosi maszkot, hanem a pamutból házilag vagy kisiparilag készített, úgynevezett közösségi maszk viselését bátorítják.

Ugyancsak közös elem, hogy a tömegközlekedésben nem lehet részt venni maszk nélkül. Az üzletekbe sem lehet bemenni fedetlen szájjal és orral, kivéve Berlint, ahol egyelőre nincs ilyen előírás, bár számos boltban hatósági előírás nélkül is bevezették a szabályt.

A kötelezettségszegés büntetése sem egységes. Berlinben például nem jár bírság a metrón, buszon, villamoson maszk nélkül utazóknak, Bajorországban viszont – ahol az összes tartomány közül a legtöbb fertőzést mutatták ki – kiemelkedően nagy a szigor, a közösségi közlekedésben maszk nélkül utazóknak 150 eurót kell fizetniük, a második alkalomtól pedig 300 eurót. A legnagyobb összegű, 5000 eurós büntetésre az alkalmazottakat fedetlen szájjal és orral dolgoztató bajorországi üzlettulajdonosok számíthatnak.

A maszkviselési kötelezettség a legfontosabb szabályok egyike a koronavírus-járvány elleni védekezés második szakaszában, a társadalom és a gazdaság működését szinte teljesen befagyasztó korlátozások fokozatos lazításának időszakában, amely egy hete, április 20-án kezdődött Németországban.

A legfőbb előírások közé tartozik a társas távolságtartás szabálya is, amely a német tartományokban szokásos meghatározás szerint azt jelenti, hogy mindenki legfeljebb egy további emberrel tartózkodhat együtt a lakásán kívül, vagy azokkal, akikkel közös háztartásban él, és a többiektől legalább másfél méter távolságot kell tartani.

Mindkét szabály a fertőzések megakadályozását szolgálja. A stratégia másik pillére a fertőzési láncolatok minél gyorsabb feltárása és megszakítása. Ezért a szövetségi kormány támogatásával megerősítik a járási, városi szintű egészségügyi hatóságokat, 20 ezer lakosonként létrehoznak egy-egy munkacsoportot, amely csak a láncok feltárásával, azaz kapcsolatkutatással és a tesztelés megszervezésével foglalkozik. A tervek szerint a hetente elvégzett koronavírustesztek számát 4,5 millióra emelik, ami a 83 milliós lakosság 5,4 százalékának felel meg.

A fertőzési láncolatok feltárására szolgálnak az úgynevezett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazások (contact tracking app) is, amelyekhez a szövetségi kormány támogatásával egy közös alapot fejlesztenek. A munka az adatvédelmi kérdések körüli viták miatt elakadt. A kormány a hét végén rögzítette álláspontját, Jens Spahn egészségügyi és a Helge Braun kancelláriaminiszter tegnapi közös nyilatkozata szerint az adatok központi gyűjtését és tárolását előirányzó első koncepció helyett inkább az adatokat a felhasználó telefonján gyűjtő, “decentralizált szoftverarchitektúrára” épülő megoldást támogatják, hogy erősítsék a személyes adatok biztonságának ügye iránt hagyományosan érzékeny németek bizalmát. Az első alkalmazások május közepén vagy végén jelenhetnek meg.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) statisztikája szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) máig 155 193 ember szervezetében mutatták ki Németországban, ami 1018 esettel több az egy nappal korábbinál.

A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 2500-zal 114 500-ra emelkedett.

A vírus okozta betegségben (Covid-19) 5750 igazolt fertőzött halt meg, ez 110 esettel haladja meg az egy nappal korábbit.

A kimutatás valószínűleg nem pontos, mert az RKI csak a tartományokból hivatalos úton továbbított adatok alapján tudja követni az igazolt fertőzöttek számának alakulását, és hétvégén, ünnepnapokon nem érkezik meg mindenhonnan az összes adat.

Mélyponton a német feldolgozóipari vállalatok exportvárakozásai

Áprilisban a valaha mért legalacsonyabb szintre zuhant a német feldolgozóipari vállalatok körében az exportkilátások megítélését számszerűsítő index, és a mutatónak az előző havihoz mért esése is minden idők legnagyobbikának bizonyult.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének az exportkilátások megítéléséről készített mutatója szezonális kiigazítással mínusz 50,0 pontra esett áprilisban az előző havi mínusz 19 pontról.

A mutató értéke januárban 0,8 ponton állt, egy évvel ezelőtt, 2019 áprilisában pedig 2,8 ponton.

Az exportkilátások a járműiparban, a gépiparban és az elektronikai iparban romlottak a legnagyobb mértékben, míg a vegyiparban kevésbé. Az egyetlen kivételnek a gyógyszeripar bizonyult, ahol stabil exportvolumenre számítanak a vállalatok.

Az ifo gazdságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) mintegy 2300 német feldolgozóipari vállalat körében végzi el havi rendszerességgel felmérését az elkövetkező három hónap exportkilátásairól alkotott véleményük megismerése végett.

A lakosság, az egyház és az ellenzék is élesen bírálja a kormány újraindulási terveit Olaszországban

Csalódottság övezi Giuseppe Conte miniszterelnök tegnap este bejelentett gazdasági-társadalmi újraindulási forgatókönyvét, amelyből az olaszok a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás enyhítését hiányolják, a püspökök a templomok újranyitását sürgetik, a Matteo Salvini vezette jobboldali ellenzék szerint pedig a kormány “tehetetlensége” tönkreteszi az országot.



Az Il Fatto Quotidiano című kormányközeli napilap is úgy vélte, a Conte-kormány a “kéziféket behúzva” indította el a koronavírus-járvány utáni újrakezdést.

Az olasz püspöki kar (Cei) közleményben hangsúlyozta csalódottságát, miután a kormány “önkényes döntéssel” továbbra sem engedélyezte a hívőkkel bemutatott miséket. A Cei megjegyezte, hogy az egyház feladata a keresztény közösségek életének független megszervezése, természetesen az óvintézkedések tiszteletben tartásával – tette hozzá a püspöki szervezet. A kormány úgy reagált, hogy a hívőknek a misén való részvételére külön protokollt állítanak össze.

Matteo Salvini, a Liga vezetője közösségi oldalán kijelentette, Olaszország biztonságban, de újra akar indulni. “A dolgozók, vállalkozók, vendéglátósok, kereskedők, alkalmi munkából élők, önálló munkavállalók és családapák nem várhatnak tovább” – tette hozzá Salvini hangoztatva, hogy az ellenzék készen áll az utcán is hallatni az olasz nép szavát. “Negyvenhét nap bezártság elég volt, engedjetek ki dolgozni és pénzt keresni, és élni az életünket, persze másképpen, mint eddig” – mondta az olasz jobboldal vezetője. “Azonnal induljunk újra biztonságban, máskülönben Olaszország tönkremegy” – jelentette ki Salvini.

Giorgia Meloni, a szintén jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke szerint a kormányfő meghirdette második fázis, vagyis az újraindulásé ugyanolyan, mint az első, amelyet a járványkorlátozások uraltak. Meloni hozzátette, nem érti, miért ágazatok szerint nyitják újra a gazdaságot, hiszen így egész szektorok várnak még hetekig az újraindulásra.

A kormány ütemtervét a kormánypárt Élő Olaszország (IV) agrárminisztere, Teresa Bellanova is “bátortalannak” nevezte, kijelentve, hogy a kereskedelem késleltetett újraindításával az agrárvállalkozások csődjét kockáztatják. Az IV bírálta a misézés engedélyeztetésének elmaradását is. A polgármesterek további információkat szorgalmaztak a kormánytól a tömegközlekedés módozatairól.

Giuseppe Conte tegnapi bejelentése szerint május 4-től a gépgyártás és az építőipar indul újra, május 18-től a kereskedelem, júniustól a vendéglátás. A kijárási korlátozásokat lényegében május 18-ig nem enyhítik. Az oktatás szeptemberig szünetel. A miniszterelnök újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket ígért, valamint az elbocsátások befagyasztását július 18-ig.

Silvio Brusaferro, a Közegészségügyi Hivatal (Iss) vezetője szerint Olaszország még nem került ki a járvány viharából, és ha a fertőzés ismét erősödik, újabb korlátozásokat kell bevezetni.

Az olasz lakosság az utcákra való visszatérésben reménykedett, a családi boltok az üzletek újranyitásában, az idegenforgalom nyári szezonra vonatkozó szabályainak bejelentésében. Mindezt a Conte-kormány a következő hetekre halasztotta. Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország (FI) elnöke az Il Messaggero című napilapban Marshall-tervet szorgalmazott az olaszországi idegenforgalom talpraállítására, amely az olasz GDP 13 százalékát képviseli, és idén januártól már több mint hetven százalékos visszaeséssel számol.

Johnson: továbbra is az újabb járványhullám megakadályozása a legfontosabb

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint továbbra is az a legfontosabb cél, hogy ne alakulhasson ki a koronavírus okozta Covid-19-járvány újabb hulláma.

Johnson maga is átesett a betegségen, néhány napig intenzív kezelésre is szorult, és a hónap eleje óta vidéki rezidenciáján lábadozott.

Ma állt ismét munkába, és a Downing Street-i miniszterelnök hivatal előtt felolvasott nyilatkozatában közölte: tényleges jelek vallanak arra, hogy Nagy-Britannia most már kezd túljutni a járvány tetőzésén. Ha ez a vírus fizikailag látható támadó lenne, akkor azt lehetne mondani, hogy “most kezdjük két vállra fektetni” – fogalmazott a konzervatív párti miniszterelnök.

A kockázat is azonban most a legnagyobb, hiszen az eddig elért siker láttán sokakban felmerülhet, hogy nem érkezett-e el az ideje a járvány megfékezését célzó korlátozások enyhítésének – tette hozzá.

Johnson közölte: azt kéri az üzleti vállalkozásoktól, hogy legyenek úrrá türelmetlenségükön, mert nem szabad megkockáztatni a járvány újabb hullámának kialakulását, és azt, hogy emiatt “ismét a fékbe kelljen taposni”, mert ez gazdasági katasztrófát okozna.

Az elemzői előrejelzések szerint a brit gazdaság a hatodik hete érvényben lévő eddigi korlátozó intézkedések miatt is várhatóan katasztrofális veszteségeket szenved.

A National Institute of Economic and Social Research (NIESR) nevű tekintélyes londoni gazdasági-társadalmi kutatóműhely legutóbbi tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei második negyedévben 15-25 százalék közötti mértékben zuhanhat, függően attól, hogy a korlátozó intézkedések meddig lesznek érvényben.

A NIESR kiemelte, hogy az eddigi legnagyobb negyedéves visszaesést csaknem száz éve, 1921 második három hónapjában mérték a brit gazdaságban: akkor 12,3 százalékkal zuhant a hazai össztermék az előző negyedévhez képest.



Boris Johnson a Downing Streeten elmondott mai beszédében maga is kijelentette: tudja, hogy a magánszektor működése nélkül “semmi említésre méltó nem maradna a brit gazdaságból”.

Hozzátette ugyanakkor: ha a járvány esetleges újabb hulláma miatt ismét korlátozó intézkedéseket kellene bevezetni, az még nagyobb és még tartósabb gazdasági károkat okozna.

A kormányfő kijelentette: nem hajlandó sutba dobni a brit lakosság áldozatvállalásának eredményeit.

Johnson szerint akkor érkezik el a korlátozások enyhítésének ideje, ha már teljes biztonsággal kimondható, hogy a járvány első szakasza véget ért, ha a halálozások száma már folyamatosan lefelé tart és ha bizonyossá válik, hogy nem lesz olyan második járványhullám, amely maga alá gyűri az állami egészségügyi szolgálatot (NHS).

Ekkor lehet majd egyenként, fokozatosan ismét “felfűteni a hatalmas brit gazdaság hajtóműveit”, de jelenleg egyszerűen lehetetlen megmondani, hogy a korlátozó intézkedéseket milyen gyorsan vagy milyen lassan lehet módosítani – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Egyenes utalást tett azonban arra, hogy ezek a tervek már javában készülnek. Kijelentette: a brit kormány már a következő napokban sokkal többet fog erről mondani.

Nagy-Britanniában eddig 152 840 koronavírus-fertőzést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a járvány halálos áldozatainak száma 20 732.

A legutóbbi, tegnap este közzétett adatok szerint a megelőző 24 órában 413-an haltak meg a Covid-19 betegségben; áprilisban ez volt az eddigi legalacsonyabb napi halálozási szám.

Csehországban megnyíltak az üzletek, lelassult a járvány terjedése

Csehországban folytatódik a közéletet és a gazdaságot korlátozó, márciusban bevezetett intézkedések fokozatos feloldása, amit a koronavírus-járvány terjedésének jelentős lelassulása tett lehetővé.

Ma kinyithattak a 2500 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek és a legtöbb szolgáltató is. Az üzemeltetők azonban minden esetben kötelesek betartani a szigorú speciális higiéniai szabályokat.

Kinyitottak a fitness- és a wellness-központok is, de az öltözők és a zuhanyozók használata nélkül. A ruházati boltokban tilos a vásárolt áru felpróbálása. A köztereken már engedélyezett legfeljebb tíz ember csoportosulása, de a szájmaszkok kötelező használata várhatóan június végéig érvényben marad. Továbbra is zárva vannak a vendéglők, az iskolák, a színházak, a mozik és elmaradnak a sportrendezvények.

A prágai kormány feloldotta a külföldi utazások tilalmát is, de kiderült, hogy a szomszédos országok korlátozó intézkedései miatt a csehek gyakorlatilag mégsem tudnak sehova utazni.

Az egészségügyi minisztérium napi kimutatásaiból kitűnik, hogy az utóbbi időben a fertőzöttek számának növekedése jelentősen lelassult, miközben gyorsuló ütemben nő a Covid-19 betegségből felgyógyultak száma.

Országos szinten ma reggelig 7404-re emelkedett a regisztrált fertőzések száma, ugyanakkor 2555 páciens már felgyógyult – derült ki a tárca hétfő reggeli adataiból. Az első megbetegedést Csehországban március elsején mutatták ki.

A cseh kórházakban jelenleg 360 beteget ápolnak, közülük mintegy 50-55 személynél minősíthető súlyosnak a betegség lefolyása. Vasárnap mintegy ötvennel nőtt a fertőzöttek száma, ami az egyik legalacsonyabb napi növekmény március közepe óta. A hét végén hatan haltak meg, a halálesetek száma ezzel 221-re emelkedett. A laboratóriumi tesztek száma közben megközelítette a 220 ezret.

Oroszországban már többen fertőződtek meg, mint Kínában

Oroszországban a ma közölt adatok szerint 87 ezer fölé emelkedett a nyilvántartott koronavírusos esetek száma, ami több mint háromezerrel meghaladja a kínai  fertőzések számát.




Az elmúlt egy nap alatt az igazolt fertőzések száma 6198-cal 87 147-re emelkedett Oroszországban. A járvány okozta halálozások száma 50-nel 794-re, a gyógyulásoké pedig 597-tel 7346-ra nőtt.

A legtöbb fertőzést a fővárosban (45 351), Moszkva megyében (9 708) és Szentpéterváron (3 238) regisztrálták, csakúgy, mint a legtöbb halálesetet is (435, 71, 27). Oroszországban eddig több mint 3 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 139 ezer tesztet végeztek el.

Eközben egyre nagyobb nyomás nehezedik az orosz egészségügy dolgozóira.

Az Interfax hírügynökség tudomása szerint a szentpétervári Mariinszkaja-(Mária-)kórház félszáz munkatársának szervezetében mutatták ki a SARS-Cov-2 koronavírust. A hétvégén az “északi főváros” Alekszandrovszkaja-(Sándor-)kórházának két orvosa életét vesztette a Covid-19 betegség következtében és a városból négy ápolónő halálát is jelentették.

Egyedül a Szentpétervári Botkin-járványkórházban több mint 120 igazoltan fertőzött egészségügyi dolgozót ápolnak az Interfax szerint.

Az amerikai kormányzati finanszírozású Szabadság Rádió híroldalán arról számolt be, hogy az orosz egészségügyi dolgozók saját nyilvántartást vezetnek elhunyt kollégáikról, amely vasárnapig 61 halálesetet rögzített.

Az ellenzéki hangvételű Eho Moszkvi rádió közölte, hogy a Moszkvához közeli Csillagváros mentőszolgálatának vezetője, Natalja Lebegyeva, aki maga is megfertőződött, kiesett a kórház ablakán és életét vesztette. A Moszkovszkij Komszomolec című bulvárlap szerint a doktornő öngyilkosságot követhetett el, mert a kórház vezetése őt hibáztatta több egészségügyi dolgozó megbetegedéséért.

Az újság rámutatott, hogy több hasonló eset is történt az orosz orvostársadalomban a súlyos pszichikai megterhelések közepette. Néhány nappal korábban a Krasznojarszki terület egyik veteránkórházának főorvosnője vetette ki magát az ablakon. Rosztov megye egészségügyi szolgálatának vezetőnőjét szívrohammal szállították kórházba.

Oroszországban vezető tisztségviselők is elismerték, hogy az egészségügy dolgozók, akikre nagy nyomás nehezedik, nem ritkán hiányt szenvednek védőfelszerelésből. A létszámhiány enyhítésére Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester múlt héten kezdeményezte a felsőéves orvostanhallgatók bevonását a járvány elleni küzdelembe, a fővárosban és Moszkva megyében pedig katonaorvosok is bekapcsolódtak a védekezésbe.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint egyébként márciustól vasárnapig 874 katona kapta el a koronavírus-fertőzést, közülük 19-nek az állapota súlyos. Emellett több mint 1200 katonanövendék, oktató és civil alkalmazott is megfertőződött.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Argumeni i Fakti című lapban ma megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy a járvány május közepére érheti el a tetőpontját Oroszországban, s a helyzet javulása júniusra várható.



Megítélése szerint ezt követően komoly erőfeszítéseket kell majd tenni az élet normalizálása érdekében.

Peszkov cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök “bunkerban” rejtőzködne a járvány elől. Elmondta, hogy Putyin a novo-ogarjovói rezidenciáján, távmunkában dolgozik és kizárólag szűrést követően lehet bejutni hozzá. Közölte, hogy az elnök úszik és edzőtermi sporteszközökkel tartja formában magát.

Mihail Misusztyin miniszterelnök ma bejelentette, hogy az orosz kormány hamarosan ismertetni fogja harmadik gazdaságtámogatási csomagját.

Az orosz agrártárca tegnap közölte, hogy július 1-jéig felfüggeszti a búza, a rozs, az árpa és a kukorica exportját. A tárca április elején kiviteli kvótákat állapított meg, amelyek mostanra “kimerültek”.

Meghaladta a kilencezret Ukrajnában a fertőzöttek száma

Ukrajnában mára 392 új esettel 9009-re emelkedett az azonosított koronavírusos fertőzöttek száma, a betegségben elhunytaké pedig 11 esettel 220-ra nőtt – közölte hétfőn az ukrán egészségügyi minisztérium.

A betegségből eddig 846-en gyógyultak fel.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter mai online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy újabb 73 egészségügyi dolgozó betegedett meg egy nap alatt, így már 1749-re nőtt körükben a regisztrált fertőzöttek száma. Ez azt jelenti, hogy az ukrajnai fertőzötteknek csaknem az ötöde orvos vagy ápoló.

Sztepanov közölte, hogy az elmúlt napban 4251 laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el az országban. Hozzátette: tervezik, hogy a tesztelések mennyiségét hamarosan napi 8-10 ezerre növelik.

Közben Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter a liga.net hírportálnak adott mai interjújában reményét fejezte ki, hogy május 12-től újraindulhat Ukrajnában a városi és a helyközi tömegközlekedés. Hozzátette, hogy a légi járatok indítását csak későbbre tervezik, azok közül is előbb a belföldiek indulhatnak majd be.

Jelenleg Ukrajnában sehol sem közlekedik a metró, a városi tömegközlekedési eszközöket pedig csak egészségügyi dolgozók és egyéb kiemelt intézmények munkatársai vehetik igénybe, külön igazolvánnyal. Ezen kívül teljesen megszűnt a települések közti személyszállítás. A miniszter szavai szerint a személyszállítás helyreállítását is csak korlátozások mellett látja lehetségesnek, azaz továbbra is fennmaradna például az, hogy a buszokon csak az ülőhelyeken lehet utazni és változatlanul kötelező marad a szájmaszk viselése.

Előző nap a miniszter a kormány hivatalos oldalán közölte, hogy újraindítják azokat a charterjáratokat, amelyeken hazatérhetnek a külföldön rekedt ukrán állampolgárok. Ukrajna március végén állította le ezeket. Az azóta eltelt egy hónap alatt az ukránok külföldről csak gyalogosan vagy saját gépjárművel térhettek haza – emlékeztetett az Ukrajinszka Pavda hírportál.

Az UNIAN hírügynökség szerint a felújított charter-járatok közül az első Stockholmból érkezik majd kedden Kijevbe. Érkezés után az utasoknak szigorúan két hét hatósági karanténba kell vonulniuk vagy önelszigetelésbe, amelynek idejére internetes, mobiltelefonos applikációval fogják nyomon követni tartózkodási helyüket. (MTI)




Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: A fertőzöttek 13 százaléka egészségügyi dolgozó

A kormány brutálisan csökkentette a vírusos betegeket ápoló orvosok jövedelmét

Csaknem hárommillióan fertőződtek meg a vírussal a világon

Nem volt alapbetegsége a járvány 40 éves áldozatának, kórházi fertőzést kapott

Meghalt újabb 8 beteg a járvány miatt Magyarországon

Mától csak eltakart arccal szabad utazni a fővárosi tömegközlekedés járatain

Háromszáz alá csökkent a halottak napi száma Olaszországban

Már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett Magyarországon

Kásler megtiltotta a kórházaknak, hogy a járványról nyilatkozzanak