Benyújtották a jövő évi költségvetést: többet szánnak az egészségügyre és a hadseregre

Minden területre többet fordítanak jövőre – mondta ma Varga Mihály pénzügyminiszter, mielőtt átadta a 2021-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek.

A miniszter ismertette: oktatásra 2229 milliárd forintot, az előző évinél 80 milliárd forinttal többet szánnak, egészségügyre 2145 milliárd forintot, ami 186 milliárd forintos növekedés az ideihez képest.

Nyugellátásokra a 2020-as összegnél 325 milliárd forinttal többet, 3090 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.

Varga Mihály ismertetése szerint a 13. havi nyugdíj folyósítására 77 milliárd forintot, a nyugdíjprémium kifizetésére 53 milliárd forintot fordítanak majd.

Varga Mihály: csaknem 3 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványvédelmi alap

A 2021-es költségvetésben csaknem 3000 milliárd forintos forrással egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hoznak létre – mondta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forintot fordítanak, és jelezte, hogy 2010 óta ezeket a kiadásokat a 2,5-szeresére növelték, GDP-hez viszonyított arányuk a legmagasabb az EU-ban.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a honvédelemre fordítandó összeg egy év alatt 30 százalékkal nő, 2021-ben 778 milliárd forint lesz, a rendvédelem költségvetése megközelíti a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest duplájára nő.

Kérdésre azt is elmondta, 2021-re 356 forintos euróárfolyammal számoltak.

Kövér László: július 3-án vagy 6-án lehet a zárószavazás

Július 3-án vagy 6-án lehet a zárószavazás a költségvetésről  – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután Varga Mihály pénzügyminisztertől átvette a büdzsé tervezetét a parlamentben.

Kövér László hangsúlyozta, ez a hatodik költségvetési tervezet, amelyet év közben tárgyal a parlament, ezzel is erősítve a kiszámíthatóság feltételeit, egyben megköszönte a törvénytervezetet összeállító munkát a minisztérium munkatársainak.

Megjegyezte, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásában semmilyen rendkívüli változásra nem kell számítani, azt 30 órás időkeretben tárgyalják a frakciók az általános vita során.

Az összegző javaslatok vitája június 29-én lesz, és várhatóan a tavaszi ülésszak utolsó napján fogadják el a törvényt.

Felkerült a parlament honlapjára a jövő évi költségvetés

Felkerült a parlament honlapjára a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat ma délelőtt.

A javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi kiadási főösszegét 23 373, 644 milliárd forintban, bevételi főösszegét 21 882, 420 milliárd forintban, hiányát 1 491,223 milliárd forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés 2021. évi kiadási főösszege 19 721,153 milliárd forint, bevételi főösszege 19 721,153 milliárd forint, egyenlege 0.

Több mint 160 milliárddal több jutna honvédelmi kiadásokra jövőre

A kormány által ma benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 162 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 778 milliárd forint juthat e célra. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,66 százalékának felel meg.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt.

A jövő évi költségvetési javaslatban rögzítik, hogy a honvédelemre fordítható kiadásokat 2021-ben is GDP-arányosan határozzák meg, a korábbi évekhez képest jelentősen magasabb többlet biztosításával. Ez lehetőséget ad a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében elkezdett fejlesztések folytatására és a személyi állomány megbecsülésének javítására.

A kiadások fedezetet biztosítanak Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelmére, valamint a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítésére.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2021 januárjától is 44 600 forint lesz.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 10 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO Biztonsági Beruházási Programjához. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre több mint 1,2 milliárd forintot biztosítanának, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 400 millió forintot kaphat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mintegy 32 milliárd forinthoz juthat.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire mintegy 47 milliárd forintot szán a kormány a honvédelmi tárca keretéből. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál több mint 31 milliárdos bevétellel is számolnak jövőre.

A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 17 milliárd forinttal járul hozzá a HM.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelmi miniszter 2021-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel.

Mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a helyi önkormányzatok

Jelentősen több költségvetési forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben: az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd – derül ki a parlamentnek ma benyújtott költségvetési javaslatból.

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására – az idei csaknem 191 milliárd forint helyett – mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására az idei csaknem 163 milliárd forint helyett a jövő évre ezen a soron 174 milliárd forint szerepel.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására is többet fordítanak: 82 milliárd forint helyett több mint 86 milliárd forint jut erre a célra.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait jövőre mintegy 22 milliárddal támogatnák, az idei költségvetésben erre nagyjából 14 milliárd forint jutott.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira azonban kevesebbet szánnak: mintegy 36 milliárd helyett 31 milliárdot.

A javaslat az önkormányzatok 857 milliárdos jövő évi költségvetésén belül a működési költségvetést 840 milliárd forintban, míg a felhalmozási költségvetést 17,7 milliárd forintban határozza meg. Utóbbi mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb a 2020-ra tervezettnél.

A pártok és alapítványaik 5,78 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2021-ben

A pártok és alapítványaik 5,78 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a 2021-es költségvetési törvényjavaslat alapján.

Az idei büdzsé is ekkora forrást biztosított, azonban a koronavírus-járvány miatt az eredeti párttámogatási előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

A 2021-es javaslat alapján jövőre a parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forint költségvetési forrásból gazdálkodhat, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom 44,3 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat a büdzséből.

A költségvetési előterjesztés a pártalapítványokról is rendelkezik: eszerint a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 1,47 milliárd forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 359 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 213 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194,5 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forint költségvetési támogatást kaphat. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74,2 millió, a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutyapárt) pedig 41,3 millió forinthoz juthat.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 41 milliárdra nő

Több mint 41 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 37,4 milliárd után – olvasható a 2021-as büdzsé javaslatában.

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében 2021-ben személyi juttatásokra 2,2 milliárd forinttal többet, 24,6 milliárdot költ a Ház, egyéb kiadásokra pedig 11,2 milliárd forint áll rendelkezésre, csaknem 900 millió forinttal több, mint 2020-ban.

Az Országgyűlés hivatali szerveinek felhalmozási kiadásai között további 5,4 milliárd forintos forrás szerepel, ami 700 millió forintos emelkedést jelent az idei költségvetéshez képest.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre 2,7 milliárd forintra nő, az idei 2,4 milliárdhoz képest. Ebből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje 1,7 milliárd forint, közel 250 millió forinttal több, mint idén.

DK: a jövő évi költségvetési javaslat mellőzi a józan észt és a szakértelmet

A Demokratikus Koalíció semmitmondónak tartja a 2021-es költségvetési javaslatot, a párt szerint az indítvány mellőzi a józan észt és a szakértelmet.

A DK alelnöke mai közleményében azt írta, az elmúlt tíz évben és a koronavírus-járvány hónapjai alatt többször bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány semmilyen olyan valódi intézkedést nem akar megtenni, ami tényleg a magyarok javát szolgálná.

Varju László szerint a kabinet évek alatt módszeresen lepusztította az egészségügyet és a gazdaságot, cserbenhagyta a válság miatt tönkrement családokat és vállalkozásokat, miközben  egyetlen forinttal sem segítette a bajbajutottakat. A 2021-re javasolt büdzsében még most, a  “csőd szélén” is olyan dolgok szerepelnek kiemelt helyen, mint az “oligarcháknak kedvező” vasútépítés vagy egy új stadion építése – hívja fel a figyelmet a költségvetési bizottság elnöke.

A politikus emlékeztetett, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már korábban elárulta, hogy a javaslatban szerepelni fog egy körülbelül háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványügyi alap, illetve a kormány növelni akarja a gazdaságvédelmi alapot. Az indítványban mindezek mellett azonban továbbra is prioritásként jelenik meg a paksi bővítés, a Ligetprojekt, a Budapest-Belgrád vasútvonal, valamint egy új, budapesti, multifunkcionális, sport- és rendezvénycsarnok építése – bírált Varju László.

Párbeszéd: kevés pénz jut az egészségügyre és a gazdaságvédelemre

A Párbeszéd kevesli a 2021-es költségvetési javaslat egészségügyre és gazdaságvédelemre szánt forrásait.

A párt frakcióvezető-helyettese mai online sajtótájékoztatóján elkapkodottnak nevezte, hogy a kormány már most benyújtotta a jövő évre előirányzott büdzsét. Burány Sándor azt mondta, a kabinet nyugodtan várhatott volna még néhány hónapot, semmi gond nem lett volna abból, ha ősszel terjeszti be az indítványt.

A részleteket elemezve kijelentette, a javaslatban nincsenek benne azok a tételek, amelyek elégségesek lennének a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséhez.

Fájó, hogy az egészségügyi költségvetés nem nő érdemben, a néhány százalékos emelés nem elegendő arra, hogy orvosolják az ágazat problémáit – közölte. A kórházak már a járvány kitörése előtt is borzasztó állapotban voltak, az orvosok és az ápolók pedig “botrányosan keveset” kerestek – emelte ki.

Burány Sándor úgy fogalmazott: az is fájó, hogy a büdzsé gyakorlatilag semmit nem fordít gazdaságvédelemre. A betervezett néhány ezer milliárd lényegében kimerül a kormányzati beruházások támogatásában, ezeket a beruházásokat pedig “tudjuk kik fogják kivitelezni” – mondta. A gazdaság egészére nem jut elegendő forrás, pedig most kellene sok pénz a munkahelyvédelemre és az álláskeresési járadék biztosítására – hangsúlyozta a képviselő.

LMP: teljes vakrepülés a költségvetési javaslat

Az LMP “teljes vakrepülésnek” tartja a kormány által ma beterjesztett jövő évi költségvetési javaslatot. Schmuck Erzsébet társelnök online sajtótájékoztatóján kijelentette: olyan büdzsére van szükség, amely a zöld újjáépítést szolgálja.

A politikus szerint eddig is hiba volt tavasszal elfogadni a következő év büdzséjét, most pedig, az ismeretlen nagyságú válság idején még inkább az.

Annak beterjesztése azt mutatja, hogy a kormány egyáltalán nem veszi komolyan az abban foglaltakat, bármit, bármikor átírhatónak, átcsoportosíthatónak tart.

A komolytalanság jele, hogy példátlan módon kihagyták a költségvetésből az államadósság és a “jósolt GDP” összegét is – tette hozzá.

Úgy folytatta: a járvány megmutatta, hogy a magyar gazdaság nem fenntartható. Ezért a következő évi költségvetésnek a zöld újjáépítést kellene szolgálnia. A büdzsének prioritásként kellene kezelnie válságálló, “zöldmunkahelyek” létrehozását, a felkészülést a vízhiányra, a küzdelmet az aszály ellen, a társadalmi válság megelőzését, a szociális szektor megerősítését, valamint az erőforrások és a javak igazságosabb elosztását.

Utóbbi érdekében az LMP progresszív jövedelemadó és vagyonadó bevezetését javasolja a kiugróan nagy vagyonokra, az off-shore cégeket pedig elzárnák a közpénzektől.

Mivel a gazdaságnak azok a részei stabilak, ahol a mindennapi szükségleti cikkeket gyártják, így ezen területeken hazai vagy regionális keretek között kell kielégíteni a keresletet.

Fejlesztendő az energiahatékonysági beruházásokkal foglalkozó szektor, a megújuló energia termelése, a talaj- és vízmegtartó mezőgazdaság, a biogazdálkodás, a helyi termékek és a rövid ellátási láncok a kereskedelemben, a hulladékgazdálkodás, a közösségi és a kerékpáros közlekedés, a környezetbarát tisztító- és tisztálkodási szerek vagy a fehérneműgyártás.

Az LMP radikális, 50 százalékos béremelést javasol a szociális és az egészségügyi szektorban és szerintük az államnak mindenkiről gondoskodnia kell, aki elveszítette a munkáját. Meg kell növelni a családi pótlékot is, a családtámogatásokat pedig a felsőoktatásban tanulókra is ki kell terjeszteni.

Hosszú távon szén- és erőforráskvótát vezetnének be, amely mindenkinek biztosítanák a szükségleteit, a túlfogyasztást viszont jelentősen drágítaná. Rövidtávon ezt a feladatot a zöld adók töltik be – mondta Schmuck Erzsébet. (MTI)

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!