Az uniós tagállamok végérvényesen jóváhagyták a Brexit-megállapodást

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) rendelkező megállapodást – közölte az EU-tanács.

A kilépési megállapodás megkötésének folyamatát lezáró határozat elfogadására azt követően került sor, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.

A megállapodás az Egyesült Királyság unióból való kilépésekor, január 31-én közép-európai idő szerint éjfélkor lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően az Egyesült Királyság már nem lesz az Európai Unió tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő.

A megállapodás biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Ezen időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél július 1. előtt megállapodik.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.

Juncker: ha Nagy-Britannia ismét be akar lépni, az EU visszafogadná

Az Európai Bizottság előző elnöke, Jean-Claude Juncker szerint ha Nagy-Britannia valamikor a jövőben meggondolná magát, és szeretne ismét belépni az Európai Unióba, az EU minden bizonnyal visszafogadná.

A brit EU-tagság pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg.

Juncker, aki a Brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, a BBC televíziónak Nagy-Britannia távozása alkalmából adott, ma sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de “ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben” – mondta a volt bizottsági elnök.

Juncker ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia “ismét megjelenik az Európai Unió kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput zárva tarthatná előtte?”

Hozzátette: a briteknek és az EU-nak is jobb, “ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát”.

Ugyanennek a véleményének adott hangot nemrégiben Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke.

Timmermans a The Guardian című baloldali brit napilap karácsonyi kiadásában megjelent személyes hangvételű cikkében úgy fogalmazott: szomorú, hogy az európai család egyik tagja a kapcsolatok megszakítására készül, vígasszal tölti el ugyanakkor az a gondolat, hogy a családi kapcsolatokat igazából soha nem lehet elvágni.

Hozzátette, hogy az Európai Unió bármikor ismét szívesen látja tagjai körében Nagy-Britanniát.

Jean-Claude Juncker a BBC televízió mai műsorának adott interjúban – arra kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e Nagy-Britannia visszatérését az Európai Unióba még az ő életében – kitérően csak annyit mondott: ez “attól függ, hogy meddig élek”.

Az Európai Bizottság volt elnöke ugyanakkor alig burkolt utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia a Brexit után nem számíthat olyan szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, amely kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra is.

London a pénteki kilépés pillanatában kezdődő, alapesetben 11 hónapig tartó átmeneti időszakban széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val.

Juncker azonban kijelentette: az EU meglepetéssel értesült arról, hogy brit kormányilletékesek szerint Nagy-Britanniának szabad hozzáférést kell biztosítani az európai pénzügyi szolgáltatások piacához. “Miért kellene? Ha (Nagy-Britannia) nem lesz részese (az EU) vámuniójának és egységes belső piacának, akkor miért követeli, hogy a londoni Citynek ugyanolyan jogosultságai legyenek, mint más európai pénzügyi központoknak?” – kérdezte az Európai Bizottság volt vezetője.

A londoni Cityben honos nagy pénzügyi szolgáltató cégek a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy átfogó kétoldalú megállapodás nélkül elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

A City kilátásait terhelő Brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak részletes forgatókönyveket dolgoztak ki.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég modellszámításai szerint például a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban megállapodás híján 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (15 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.

Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Boris Johnson brit miniszterelnökkel – akit a Brexitről döntő népszavazás kampányában hazugságokkal vádolt -, Juncker úgy válaszolt, hogy a kampány idején nem kedvelte, miniszterelnökként és magánemberként már kedveli Johnsont. “Nem azt mondtam, hogy száz százalékig hazudott, csak azt, hogy néha hazugságokhoz is folyamodott” – tette hozzá. (MTI)

Kapcsolódó: Az Európai Parlament jóváhagyta a Brexit-megállapodást

Boris Johnson aláírta a Brexit megállapodást

Aláírta a Brexit-megállapodást az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!