Az Ukrajnának nyújtott amerikai segély visszatartásáról nyilatkoztak tisztségviselők

Magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők az Ukrajnának nyújtott amerikai segély visszatartásáról nyilatkoztak a képviselőház három bizottságának éjszakába nyúló együttes meghallgatásán.


Laura Cooper, a védelmi minisztérium (Pentagon) helyettes államtitkára és David Hale, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára a meghallgatáson lényeges új információkkal nem szolgált. Mindketten arról számoltak be, hogyan és milyen körülmények között szereztek tudomást a Kijevnek nyújtott katonai segély visszatartásáról.



Laura Cooper – aki a Pentagonban az orosz és ukrán ügyek szakértője – azt mondta, hogy sokáig értetlenül állt a dolog előtt, de július 25-én a munkatársai jelezték neki, hogy az ukránok magyarázatot kértek tőlük a segély visszatartására. Július 25-én zajlott le a vitatott telefonbeszélgetés Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Laura Cooper jelezte: nyilván nem volt véletlen, hogy az ukránok éppen aznap érdeklődtek náluk, mert szerinte ők is “valószínűleg értesültek” a visszatartás okairól.

David Hale igenlően válaszolt Adam Schiff demokrata párti képviselő azon kérdésére, hogy vajon “nagyon szokatlan-e” egy idegen országnak szánt katonai segély folyósítása annak fejében, hogy az adott állam nyomozást indítson az amerikai elnök egyik politikai vetélytársa ellen. A felelet után Adam Schiff úgy fogalmazott: “Szóval akkor ezt a választ értékelhetem úgy, hogy egyetért azzal, ez teljességgel helytelen volt?” David Hale úgy reagált: ő biztosan nem tenne ilyet.

A republikánus törvényhozók szerdán javasolták Joe Biden korábbi alelnöknek és a demokraták egyik jelenlegi elnökjelölt-aspiránsának a fia, Hunter Biden és a Trump-Zelenszkij-beszélgetés kiszivárogtatójának a beidézését a képviselőházi bizottságok elé meghallgatásra. A demokraták elutasították a javaslatot.

Trump alkotmányos elmozdításáról és az egészségügyi reformról vitáztak a demokrata elnökjelölt-aspiránsok

Elsősorban Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonásának lehetőségéről és az egészségügyi reformról vitáztak a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok este Atlantában.

A vitában, amelyet a The Washington Post című lap és az MSNBC televízió szervezett meg, a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó tíz politikus vett részt: Joe Biden volt alelnök, Elizabeth Warren massachuettsi, Bernie Sanders vermonti, Cory Booker New Jersey-i, Amy Klobuchar minnesotai és Kamala Harris kaliforniai szenátorok, Tulsi Gabbard hawaii képviselő, Pete Buttigieg, egy indianai kisváros polgármestere, Andrew Yang vállalkozó és Tom Steyer milliárdos.

A vita kezdetén valamennyi elnökjelölt-aspiráns reagált az elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárást (impeachment) megelőző képviselőházi meghallgatásokra. Szinte egyöntetűen elítélték az elnök Ukrajnával kapcsolatos lépéseit.

Elizabeth Warren a műsorvezető kérdésére adott válaszában leszögezte: mindenképpen megpróbálja majd meggyőzni republikánus szenátortársait, hogy szavazzák meg az elnök elmozdítását. “Senki nem állhat a törvények felett” – hangsúlyozta a massachusettsi szenátor. Egyben ígéretet tett arra, hogy ha elnök lesz, választási kampányának egyetlen adományozójának sem “ad” nagyköveti posztot.




Bernie Sanders a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának fontosságát hangsúlyozta, Klobuchar és Buttigieg pedig a Trump-korszak utáni politika elsődleges feladatának az ország “újraegyesítését” nevezte. Buttigieg az előző elnököt, Barack Obamát idézte fel példaként, mint akinek szerinte sikerült az ország összefogása.

A korábbi televíziós vitákban éles és heves szópárbajt vívtak a politikusok az egészségbiztosításról. Ez az éles vita ezúttal elmaradt, bár mindenki kifejtette a véleményét. A mindenkinek alanyi jogon járó egészségbiztosítást ismét Elizabeth Warren és Bernie Sanders szorgalmazta, Joe Biden azonban ennek veszélyeire figyelmeztetett, és az előző elnök nevével fémjelzett Obamacare-törvény finomítását javasolta.

Tulsi Gabbard elsősorban külpolitikai kérdésekben csillogtatta meg szónoki képességeit. Mint mondta: véget kell vetni a George W. Bush és Hillary Clinton féle külpolitikának, amely “folyton rendszerváltozásokat erőltetett külföldön, és közben háborúkat vívott diktátorok eltávolítása érdekében”. “Teljesen felesleges katonáinkat olyan háborúkba küldeni, amelyek azután éppen a mi nemzetbiztonságunkat ássák alá” – szögezte le Gabbard, aki maga is két háborút megjárt veterán.

Kamala Harris Trump elnök Észak-Korea-politikáját bírálta. Kijelentette, hogy Trumpot az észak-koreaiak megvezették. Bírálta, hogy az elnök egyoldalúan felmondta a többhatalmi iráni atomalkut és a párizsi nemzetközi klímaegyezményt. Joe Biden egyetértett vele, és kiemelte, hogy szerinte Trump “megadott az észak-koreaiaknak mindent, amit csak akartak”.

Bernie Sanders éppen külpolitikai kérdésekben támadta Joe Bident. Azt mondta: Biden – vele ellentétben – támogatta az iraki háborút, és az öbölháborút is.

Kamala Harisszel majdnem valamennyi vitázó egyetértett, amikor kifejtette: a párton belül ki kell kovácsolni egy Barack Obama vezette koalíciót, hogy a demokraták győzhessenek a jövő évi választásokon. (MTI)




Kapcsolódó: Trump fontolgatja, hogy tanúvallomást tegyen a képviselőházi meghallgatásokon

Demokrata törvényhozók közzétették a Trump elleni vizsgálat egyes tanúvallomásait

Trump ellenszolgáltatást kért az Ukrajnának adandó katonai segélyért