Az igazságügyi uniós biztos szerint aggasztó a magyar felhatalmazási törvény

Aggodalomra ad okot, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott magyar jogszabály egyebek mellett nem szab határidőt az intézkedések hatályának – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) videókonferenciája keretében tartott mai ülésén.

Az EP szakbizottsága az egyes tagállamok koronavírus elleni intézkedéseinek a jogállamiságra, demokráciára és az emberi jogokra gyakorolt hatásait vizsgálta, különös tekintettel a magyar helyzetre.

Az ülésen az uniós biztos aláhúzta, minden rendkívüli intézkedésnek határt kell szabni. A magyar esetben a jogszabály hatályának határideje nem egyértelmű. Aggodalomra ad okot, hogy annak meghatározása a magyar kormány kezében van – jelentette ki.

Aggodalomra okot adónak nevezte azt is, hogy a magyar szabályozás meghatározatlanul széles hatásköröket biztosít alkalmazójának. Továbbá nem határozz egyértelműen a járvánnyal összefüggő álhírek terjesztőinek büntethetőségét, és a szigorú szankciókat illetően.

Kijelentette, a meghozott intézkedéseknek nem szabad sérteniük az alapvető jogokat és értékeket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Akkor sem, ha az álhírek terjedésének szabnának gátat. Minden körülmények között biztosítani kell a média szabadságát és függetlenségét, valamint elegendő teret kell hagyni a civil szervezetek számára a társadalom tájékoztatása, valamint a kormány tevékenységének ellenőrzése érdekében.

Aláhúzta, az Európai Bizottság nem csak a jogszabályok uniós joghoz való viszonyát vizsgálja, hanem azt is, hogy azok alkalmazása milyen rövid és hosszútávú hatásokkal jár. A folyamatos vizsgálatok mindaddig zajlanak, ameddig a rendkívüli intézkedések érvényben vannak – mondta. Az uniós bizottság lépéseket fog tenni, akár kötelezettségszegési eljárást is indít, vagy szorgalmazhatja az uniós támogatások kifizetésének korlátozását is, ha az uniós jog, az alapvető értékek, vagy a jogállamiság csorbát szenvednek – húzta alá az uniós biztos.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő online felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a magyar intézkedések teljesen megfelelnek az alkotmányos követelményeknek, ugyanakkor az európai intézmények folyamatosan kettős mércét alkalmaznak. Számtalan olyan ország van, ahol a kormány azonos vagy akár erősebb jogosítványokkal rendelkezik összehasonlítva a magyar kormánnyal, például Olaszországban, Szlovákiában és Észtországban kizárólag a kormány dönt a különleges jogrend elrendeléséről vagy fenntartásáról, míg Magyarországon az Országgyűlés bármikor véget vethet a veszélyhelyzetnek.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében Hidvéghi Balázs azt írta, a baloldali és liberális képviselők ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy fogalmuk sincs, hogy mit tartalmaz a magyar koronavírus törvény. Ez azonban cseppet sem érdekli őket: továbbra is folyamatos hazugságokkal támadják a magyar koronavírus elleni intézkedéseket Brüsszelben – húzta alá.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő online felszólalásában tragikusnak nevezte, hogy a koronavírus okozta járvány idején demokratikusan megválasztott kormányok válhatnak támadások célpontjává álhírek alapján. Szavai szerint fontos, hogy minden tagállamban vizsgálják a jogállamiság helyzetét, azonban megengedhetetlennek nevezte a kettős mérce alkalmazását.

A teremben tartózkodó Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta, nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az Európai Parlament olyan állásfoglalást fogadhatna el, amely szerint a magyar szabályozás diktatúrához vezethet Magyarországon, noha az megfelel az uniós jognak és nem megy szembe az uniós szerződésekkel sem.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője online felszólalásában azt mondta, a magyar intézkedések célja nem a koronavírus járvány leküzdése, hanem Orbán Viktor kormányfő politikai hatalmának erősítése. A magyar jogszabályok szavai szerint a várthoz képest rosszabb hatással jártak, amelynek vége nem látható. Az európai demokraták a szavak helyett cselekedet várnak – zárta felszólalását a képviselő.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője online felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály a rendkívüli hatalom felé vezető lépést jelenti, valamint a jogállamiságot és az alkotmányosságot veszélyezteti. Határozott fellépésre szólította fel az Európai Bizottságot, szava szerint ugyanis a vizsgálatok nem elégségesek, cselekvésre van szükség a jogállamiság és az európai demokrácia védelme érdekében. (MTI)

Kapcsolódó: Von der Leyen aggódik a magyar felhatalmazási törvény miatt

Több uniós ország aggodalmát fejezte ki a magyar felhatalmazási törvény miatt

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!