Az Európai Bizottság 9,4 milliárd eurós egészségügyi programot javasol

Az Európai Bizottság új, 9,4 milliárd euró költségvetésű egészségügyi programot javasolt ma a 2021-2027 közötti időszakra.

A program hozzájárul az uniós tagállamok egészségügyi ágazatainak járvány utáni helyreállításához, és célul tűzte ki az EU polgárok egészségének, és a nemzeti egészségügyi rendszerek fejlesztését, valamint az innováció előmozdítását az egészségügyi ágazatban jelentette ki mai sajtóértekezletén Sztella Kiriakidész egészségügyért felelős uniós biztos.

A biztos szerint az EU4Health nevet viselő program paradigmaváltást jelent az uniós egészségügyben, továbbá egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az EU számára az emberek egészsége a legfontosabb.

“A járvány tanulsága, hogy jobb koordinációra és együttműködésre van szükség tagállamok között. Az EU4Health révén az unió jobban fogja tudni kezelni, a határokon átnyúló egészségügyi válsághelyzeteket, könnyebben elérhetővé és megfizethetővé teszi a sokszor életmentő gyógyszereket” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a válság rávilágított a már létező a gyógyszergyártási és ellátási lánc gyengeségeire, így a program alapvető gyógyszer és orvosi eszköz tartalékot kíván létrehozni az EU-ban. Hozzátette, hogy a bizottság ösztönzőket kínál gyógyszeripari vállalatok számára az oltóanyagok európai előállítására, illetve és át kívánja helyezni a gyógyszerek és vegyi alkotóelemeik gyártási kapacitásait Indiából és Kínából.

Emellett a program több cselekvési tervet tartalmaz, az egészségügyi szakemberek képzése és mobilizálása tekintetében, továbbá elősegíti a tagállamok egészségügyi rendszerei közötti különbségek kiegyenlítését.

Mivel azonban az egészségügy a tagállamok hatáskörébe tartozó szakpolitika, az unió ezen a területen ösztönző és támogató szerepet tölthet csak be.

A csomagot 7,7 milliárd euróval az uniós helyreállítási alap, 1,7 milliárddal pedig az EU költségvetése finanszírozza. Amint a javaslatot a tagállamok és az Európai Parlament elfogadja, a bizottság 2021. január 1-jétől elindítja az egészségügyi program keretében meghatározott intézkedéseket.

Az Európai Bizottság bemutatta a gazdasági helyreállítását célzó eszközét

Az Európai Bizottság bemutatta a koronavírus-járvány okozta válság utáni gazdasági helyreállítást és az ellenállóképesség erősítését segítő pénzügyi eszközét (RRF) mai sajtókonferenciáján.

Az RRF, amely az előző nap bemutatott uniós helyreállítási terv, az Új nemzedék EU eszköz központi eleme, a tartós fellendüléshez nélkülözhetetlen beruházások és reformok támogatását, a tagállamok gazdasági és társadalmi ellenálló képességének javítását, valamint a zöld és a digitális átmenet előmozdítását célozza. Az 560 milliárd eurós támogatás minden tagállam számára elérhető lesz, azonban leginkább a járvány által legjobban sújtott uniós területeire koncentrálódik.

Paolo Gentiloni gazdaságért felelős biztos szerint az eszköz létrehozásán keresztül a tagállamok és az Európai Bizottság között új partnerség jött létre.

Hozzátette: példátlan a támogatás értéke, amellyel segítik a beruházásokat, a reformokat, a munkahelyteremtést, miközben a környezetet zöldítik és a gazdaságot digitalizálják.

Emellett az RRF önkéntes alapon működik, a gazdasági terveket és a reformokat az EU szemeszter ajánlásaihoz kell igazítani, és a támogatást ezekkel összhangban kell felhasználnia – hangsúlyozta.

Az RRF felhasználáshoz a tagállamoknak olyan nemzeti beruházási és reformterveket kell majd benyújtaniuk és jóváhagyatniuk az Európai Bizottsággal, amelyek meghatározzák a következő négy évre szóló reform- és beruházási ütemterveiket. A támogatások a politikák sikeres végrehajtásához kapcsolódnak. A finanszírozás nagy részét, 310 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtják, 250 milliárdot pedig kölcsönök útján.

Von der Leyen: az Európai Bizottság újabb adományozó konferenciát szervez

Az Európai Bizottság újabb adományozó konferenciát szervez június 27-re a koronavírussal összefüggő gyógyszer- és vakcinakutatások finanszírozására, amelyen a vállalkozások, az alapítványok és a polgárok is lehetőséget kapnak arra, hogy egyesítsék erőiket az állami adományozókkal – jelentette ma be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Von der Leyen online sajtótájékoztatóján elmondta, tizenöt ország – Ausztria, Kanada, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Norvégia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Dél-Afrika, Spanyolország és az Egyesült Királyság – kormánya már megerősítette támogatását a konferencia sikere érdekében.

A koronavírus elleni küzdelem jegyében, az Európai Bizottság kezdeményezésére szervezett világszintű adományozó konferencia célja az, hogy elegendő összeg álljon rendelkezésre olyan diagnosztikai és kezelésekhez szükséges eszközök, vírustesztek, gyógyszerek és vakcinák fejlesztésére és gyártására, amelyek segítségével legyőzhető a koronavírus és megállítható a világjárvány.

Elmondta, a második és egyben utolsó adománygyűjtő akcióban a brüsszeli testület egyesíti erőit a Global Citizen nevű jótékonysági mozgalommal, amely az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közösen április végén online globális jótékonysági zenei gála szervezése és közvetítése révén 127,9 millió dollárnyi (41,5 milliárd forint) adományt gyűjtött a koronavírus-járvány élvonalában dolgozó orvosok és ápolók védőfelszereléseire és támogatására.

Az Európai Bizottság május 4-én szervezte első nemzetközi online adományozó konferenciáját, amelynek során az adományozók 7,4 milliárd eurót (mintegy 2612 ezer milliárd forint) gyűjtöttek össze a koronavírus-járvány elleni küzdelemre, mindenekelőtt oltóanyag, továbbá egyéb gyógyszerek kifejlesztésére, valamint a tesztelésre.

Az uniós bizottság elnöke azt monda, cél a támogatások összevonása az oltások és gyógyszerek hatékonyabb kutatására az egész világon. Szavai szerint a gyors eredményhez “kétszámjegyű euró milliárdokra van szükség”, ezért elengedhetetlenek a további kötelezettségvállalások.

“Közös célunk, hogy a koronavírus elleni új oltást, diagnosztikai eszközt és gyógyszert globálisan, megfizethető áron elérhetővé tegyünk függetlenül attól, hogy hol fejlesztették ki azokat” – fogalmazott von der Leyen.

Románia júniustól megnyitja a határokat, a kerthelyiségeket és strandokat

Románia június elsejétől megnyitja határait a nemzetközi közúti és vasúti forgalom előtt, engedélyezi a kerthelyiségek működését, valamint a szabadtéri előadások megtartását – jelentette be Klaus Iohannis államfő ma Bukarestben.

Az államfő hozzátette, hogy a lazítás pontos járványügyi feltételeit kormányhatározatban részletezik.

Iohannis szerint továbbra is fokozott óvatosságra van szükség, hiszen jelenleg is naponta csaknem kétszáz embernél diagnosztizálják a koronavírust Romániában. Június elsejétől ezért úgy engedélyezik a kertvendéglők, valamint a vendéglátóhelyek szabadban kialakított fogyasztóterének megnyitását a vendégforgalom előtt, ha legalább kétméteres távolságot biztosítanak az asztalok között, és egy asztalhoz nem ültetnek négynél több vendéget.

Hasonló távolságtartási előírások lesznek érvényesek a strandokon is, a szabadtéri előadásokon pedig egyelőre legfeljebb ötszáz néző vehet részt szigorú távolságtartási előírások mellett.

Június elsejétől a településeken kívül is feloldják a kijárási korlátozást, tehát nem kell már előre megírt nyilatkozatban megindokolni a település elhagyását.

Szintén június elsejétől nézők jelenléte nélkül újraindulhatnak a sportmérkőzések, versenyek és bajnokságok Romániában a – közvetlen testkontaktust feltételező – küzdősportok kivételével.

Az érettségit és a nyolcadikosok vizsgáját a korábban meghirdetett időpontokban, szigorú egészségügyi óvintézkedések mellett rendezik meg.

Azoknak a végzősöknek, akik egészségi állapotuk vagy a karanténintézkedések miatt ezeken nem vehetnek részt, később újabb vizsgaidőszakot szerveznek – magyarázta az államfő.

Romániában május 15-én kezdték feloldani a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt szigorú óvintézkedéseket, amikor a rendkívüli állapotot veszélyhelyzet váltotta fel. Az egészségügyi hatóságok szerint az első “szabad hétvége” és a kijárási korlátozások enyhítése nyomán megtorpant ugyan az újabb fertőzések csökkenése, de nem kezdett tartósan növekedni az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma.

Romániában ma másfél hónapja először csökkent ötezer alá a nyilvántartott aktív koronavírus-fertőzöttek száma.

A betegség megjelenése óta 18 791 embernél mutatták ki a koronavírust, közülük 1229-en életüket vesztették, 12 629-en meggyógyultak.

A rendkívüli állapot feloldása óta a külföldön élő román állampolgárok újabb hulláma indult haza, a külföldről érkezőket ugyanis most már nem hatósági karanténba, hanem otthoni elkülönítésbe küldik. Az eltelt két hétben több mint 75 ezerrel nőtt azok száma, akik lakhelyükön várják a betegség lappangási idejének leteltét.

Horvátország teljesen megnyitja határait több uniós ország előtt

Horvátország teljesen megnyitja határait Szlovénia, Magyarország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Németország állampolgárai előtt – jelentette be Andrej Plenkovic miniszterelnök a kormány mai ülésén.

Plenkovic az N1 horvát tévécsatorna által élőben közvetített ülésen kiemelte: összehasonlították a járványgörbéket, és úgy találták, hogy a fent említett országokban hasonló a járványügyi helyzet, mint Horvátországban, illetve csökkenő tendenciát mutat az új fertőzések száma.

Ezen tíz uniós ország állampolgárainak nem kell többé megindokolniuk, miért utaznak Horvátországba – hangsúlyozta. Hozzátette: amennyiben másutt változik a helyzet, tovább bővítik a kedvezményezett országok listáját.

Davor Bozinovic belügyminiszter elmondta: a határátlépésnél továbbra is felveszik a külföldi állampolgárok adatait, és a horvátországi tartózkodás alatt mindenkinek be kell tartania a közegészségügyi intézet ajánlásait is.

A beutazásnál meg kell adni az úti célt, a telefonszámot és az e-mailcímet.

Elkészült az az alkalmazás is, amely segíti a gyorsabb határátlépést. Aki azonban nem tölti ki előre az entercroatia.mup.hr oldalon fellelhető űrlapot, azoknak a határon kell ezt megtenniük. Várhatóan erre külön sávot is nyitnak.

A formanyomtatvány egyelőre csak angol nyelven érhető el, de a következő napokban további 12 nyelvre lefordítják.

A tárcavezető szerint erre azért van szükség, hogy bármilyen probléma felmerülése esetén értesíteni tudják az országban tartózkodó külföldieket. Ilyen lehet például egy járványgóc kialakulása.

A legfrissebb információk szerint az elmúlt egy napban eggyel, 2245-re emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és egy ember hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma ezzel 102-re nőtt. Az első fertőzés három hónappal ezelőtti megjelenése óta 2051 beteget nyilvánítottak gyógyultnak.

A szomszédos Szlovénia a járvány enyhülésével – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan feloldotta a korlátozásokat, és újraindította a gazdaságot, majd május közepén, elsőként az Európai Unióban, hivatalosan is bejelentette a koronavírus-járvány végét.

A válságkabinet mai közlése szerint az elmúlt 24 órában kettővel, 1473-ra emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és senki sem halt meg a Covid-19 betegség következtében, a járvány ismert szlovéniai halálos áldozatainak száma így 108 maradt.

A Hosszúfalu (Dolga Vas)-Rédics határátkelő – MTI/Varga György

Korlátozások nélkül átkelhetnek a határon a magyar és szlovén polgárok

Csütörtök délutántól korlátozások nélkül átkelhetnek a magyar-szlovén határon a két ország állampolgárai.

Anze Logar szlovén külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hosszúfalu (Dolga Vas)-Rédics határátkelőn tartott mai megbeszélései után közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy délutántól mindkét ország polgárai karantén és más korlátozások nélkül átkelhetnek a két állam határán.

Szijjártó Péter azt mondta: a világjárvány megmutatta, milyen szoros egymásra utaltságban élünk mi, közép-európai nemzetek, illetve szlovének és magyarok. Ez alatt a nehéz időszak alatt a két ország megerősítette a barátságát, a stratégiai szövetségét és az együttműködését.

Segítette a két ország egymást a koronavírus elleni védekezésben is, Szlovénia 73 magyar állampolgár hazautazását tette lehetővé az országon keresztül, Magyarország pedig 34 szlovén állampolgárnak segített hazajutni. A szlovén kormánynak és a muraszombati kórháznak védőfelszerelést is küldött Magyarország, egy szlovén közvetítőn keresztül pedig több mint 200 lélegeztetőgép beszerzésére tudott szerződést kötni – ismertette a magyar külügyi tárca vezetője.

Jelezte: mindkét országban sikeres volt a védekezés a világjárvánnyal szemben, ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy “megfontolt lépésekkel a normalitás irányába menjünk vissza”. Fontos szerepe volt a védekezésben a határokon is életbe léptetett korlátozó intézkedéseknek, de miután mindkét országban sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek számát, így lehetővé vált a határok újranyitása.

Szijjártó Péter hozzáfűzte: jelenleg négy átkelő van nyitva a két ország között, a tornyiszentmiklósi autópálya-, illetve közúti átkelő, továbbá a rédicsi és a bajánsenyei átkelő. Ötödikként kedden megnyitják a kétvölgyi átkelőt is, ami leginkább a Magyarországon élő szlovén nemzeti közösség számára fontos.

“A zárások időszaka után végre az összekötések időszaka jön”, fejlesztik a két ország közötti energetikai összeköttetéseket is, így a jövő év végére összekapcsolják a szlovén és a magyar magasfeszültségű villamoshálózatokat. Lesz egy nagy közös rendezvény is, a soron következő U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságot Szlovénia és Magyarország közösen rendezi meg – ismertette a miniszter.

Hangsúlyozta: gazdasági szempontból is fontos a határok átjárhatóvá tétele, hiszen a legnagyobb magyar vállalatok, köztük az OTP és a Mol egyre fontosabb szerepet játszanak a szlovén piacon, a múlt évben pedig meghaladta a 2,5 milliárd eurót a két ország közötti áruforgalom.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a világjárvány következtében “új világrend jön létre”, amelyben új dilemmák merülnek fel, ezek pedig új vitákat okoznak. A szlovén és a magyar kormány is biztos lehet azonban abban, hogy a határ túloldalán van egy szövetségese. Az új világpolitikai rendszerrel kapcsolatban a két ország azonos álláspontot képvisel, legyen szó az illegális migráció elleni küzdelemről, az Európai Unió bővítéséről vagy a kohéziós források szinten tartásáról a következő uniós költségvetési ciklusban.

Anze Logar arról beszélt, hogy a két állam közötti határok újranyitásával “befejeződött egy fontos epizód az életünkben”, ami akadályozta az emberek “szabad áramlását”. Hozzátette, hogy a diplomáciában is nagy lépést tettek előre, tárgyaltak egyebek mellett a szlovéniai magyar kisebbség ügyéről is.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a határok átjárhatóságával kapcsolatban Magyarország akkor lazít, ha az nem okozza a vírushelyzet romlását. A korlátozó intézkedések feloldásával növekszik az emberek közötti kapcsolatok száma, ezért meg kell várni ennek a hatását a fertőzöttségi adatokra. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásába, de első számú szempont az emberi egészség védelme.

Az MTI kérdésére, hogy a szlovén-magyar nyitást követően megmarad-e például M70-es autópályán ideiglenesen kialakított ellenőrzőpont, a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: erről a technikai kérdésről az országos rendőrfőkapitány dönt. Ezek a belső ellenőrzési pontok alapvetően a tranzitforgalom kontrollját teszik lehetővé, ezt az ellenőrzést pedig fenn kell tartani. (MTI)

Kapcsolódó: Operatív törzs: holnaptól látogathatók a fővárosi éttermek belső terei és a szabadtéri rendezvények

A járvány Brazília őslakosok lakta területein is terjed

A világon már mintegy 5,7 millióan fertőződtek meg

Magyarországon újabb 4 beteg halt meg a járvány miatt

Az Egyesült Államokban már több mint százezer halottja van a járványnak

Gyakorlatilag hazaküldték a kórházakból meghalni a betegeket

Pert indít Kásler titkolózó minisztériuma ellen a Magyar Helsinki Bizottság

Kásler Miklós megint az orvosokra tolta a felelősséget a kórházi ágyak kiürítése miatt