Az EU támogatja a munkanélküliség kockázatának mérséklését a szükséghelyzetben

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség szükséghelyzeti kockázatait mérséklő, ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről (SURE), amelynek keretében a koronavírus-válság okán akár 100 milliárd euró  összegű kölcsön folyósítható kedvező feltételek mellett a tagállamoknak – közölte ma az uniós tanács.

A koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatási csomag célja, hogy segítségével a munkavállalók megtarthassák munkahelyüket.

Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek február elseje óta, a válság miatt bevezetett nemzeti intézkedések következtében jelentkeztek. Ilyen például a csökkentett munkaidő rendszere és az ahhoz hasonló, egyebek között az önálló vállalkozóknak biztosított intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések.

Az uniós eszköz az eurócsoport által április 9-én elfogadott három, összesen 540 milliárd euró értékű biztonsági háló egyike, amelyet a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatására hoztak létre. Az uniós vezetők április 23-án hagyták jóvá a megállapodást, és azt kérték, hogy a csomag június 1-jétől álljon rendelkezésre.

Az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági miniszterei videokonferenciájuk folyamán áttekintették továbbá a vállalkozások likviditás-támogatását célzó, az Európai Beruházási Bank 2 milliárd eurós garanciaalapjának működésével kapcsolatos vitákat is.

Az úgynevezett helyreállítási alappal kapcsolatban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a tegnap bejelentett francia-német 500 millió eurós javaslat a következő hosszú távú költségvetés részeként arányos az EU-t érintő gazdasági kihívással, és a bizottság figyelembe fogja venni, mielőtt jövő szerdán hivatalosan is bejelentik saját tervüket. Úgy fogalmazott, hogy a testület egy olyan eszközt fog bemutatni, amely erősíti az európai gazdaság helyreállítási és ellenálló képességét, valamint a befektetésekre és a strukturális reformokra is összpontosít.

“Nemcsak kiegészítő pénzre van szükségünk, hanem reformokra és vállalkozás-barátabb környezet megteremtésére is” – hangsúlyozta.

Az alelnök elmondta, hogy a helyreállítási alap nagy része 2021-ben lesz elérhető, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy egyes forrásokat már az idén is le lehessen hívni. Mindenesetre – tette hozzá – nagyon fontos hogy a következő EU-csúcson a tagállami vezetők minél előbb megállapodjanak az alapról.

Tegnap 500 milliárd euró összegű helyreállítási alapot javasolt a német és a francia kormány a több éves pénzügyi keret részeként, amiből vissza nem térítendő támogatásokat juttatnának a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tagállamoknak és régióknak.

Christine Lagarde, az Európai Központ Bank elnöke szerint a javaslat “ambiciózus, és jól fókuszált”.

Az EU további 122 millió eurót juttat a sürgős kutatási és innovációs projektekre

Az Európai Bizottság pályázatot tett közzé, amelynek nyertesei az unió kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 révén 122 millió eurót (mintegy 43 milliárd forint) kaphatnak a koronavírussal kapcsolatos sürgős kutatásaikra – közölte ma az uniós bizottság.

Az új pályázati felhívás a koronavírus elleni küzdelemre irányuló uniós finanszírozású kutatási és innovációs tevékenységek sorába illeszkedik. A korábbi fellépések a koronavírus elleni küzdelmet szolgáló diagnosztika, kezelések és oltóanyagok kifejlesztését célozták. A jelenlegi pályázat a legégetőbb problémák haladéktalan megoldása érdekében a gyártási kapacitás növelésére és a már rendelkezésre álló megoldások hasznosítására összpontosít.

Azt közölték, hogy a kiválasztott projekteknek igazodniuk kell a teszteléshez, kezeléshez és megelőzéshez szükséges létfontosságú orvosi eszközök és berendezések gyors előállítása támasztotta igényekhez. Főként olyan orvosi technológiák és digitális eszközök kifejlesztését kell célozniuk, amelyek az esetek feltárását, nyomon követését és a betegellátást hivatottak javítani. Az új megoldásoknak mindenki számára elérhetőnek és megfizethetőnek kell lenniük, ezért a pályázati kiírás gyors adatmegosztást előíró feltételeket is tartalmaz, ami az eredmények azonnali felhasználását biztosítja – közölték.

Remények szerint a kiválasztott projektek hozzájárulnak majd a járvány társadalmi és gazdasági következményeinek, és az emberi viselkedésre gyakorolt hatásainak megértéséhez – tették hozzá.

Uniós kulturális miniszterek: a helyreállítási tervek kidolgozásába be kell vonni a kulturális ágazatot is

Az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést és a társadalmi jólét helyreállítását célzó programjának kidolgozásába be kell vonni a kulturális és kreatív ágazat képviselőit is – jelentették ki az uniós tagállamok kultúráért felelős miniszterei videókonferencia keretében tartott mai tanácsülésükön.

Nina Obuljen Korzinek, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Horvátország kulturális minisztere az ülést követően Zágrábban tartott online sajtótájékoztatóján elmondta: a tanácskozás résztvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy a várhatóan hosszan elnyúló újjáépítési időszak kezdeti intézkedéseinek meghozatalakor különös figyelmet kell fordítani a kulturális és kreatív ágazatok romló helyzetének megállítására, valamint az ágazatban munka nélkül maradtak megsegítésére.

A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kreatív kezdeményezéseket és kulturális tevékenységeket támogató Kreatív Európa uniós program végrehajtása és annak 2020 utáni finanszírozása során maximális rugalmasságot kell alkalmazni a járvány okozta nehézségek áthidalására.

Az Európai Unió előtt álló időszak legtöbb részlete teljesen ismeretlen, ezért rendkívül fontos levonni a járvány okozta helyzet tanulságait. Elengedhetetlen a tagországok és szakminisztériumaik közötti folyamatos információcsere, valamint a körülmények feltérképezése a további lépések tervezése és gondos meghozatala szempontjából – tette hozzá a horvát miniszter.

Tovább csökken az elhunytak napi száma Belgiumban és Hollandiában

Továbbra is alacsony, napi 30 alatt maradt a koronavírus következtében elhunytak száma Belgiumban. Hollandiában az új fertőzöttek, valamint a halálesetek száma az elmúlt öt nap alatt mintegy megfeleződött. Luxemburgban ma nem jeleztek egyetlen halálesetet sem, azonban két ember vírustesztje lett pozitív.

A belga közegészségügyi szolgálat szóvivője, Yves Van Laetham mai tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában 29-en haltak meg az országban. Egy hét alatt 401-en, péntek óta mintegy 150-en, ezzel 9108-ra emelkedett a betegségben elhunytak száma. A halálesetek 48 százaléka kórházakban, 51 százaléka idősek otthonában következet be.

Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma 232, ami jelentősen elmarad a múlt héten jelentett 300-330 körüli új esetszámoktól. Ezzel ez idáig 55 791 ember esetében mutatták ki a kórokozó jelenlétét Belgiumban.

Amíg a kórházba szállítottak napi mutatója a múlt héten 70 és 80 körül mozgott, addig az elmúlt 24 órában 50 embert szállítottak kórházba.

Csökkenő tendenciát mutat a kórházi kezelések száma is. Koronavírus-fertőzéssel jelenleg 1630, egy héttel ezelőtt még 2222 embert ápoltak.

Intenzív ellátásban jelenleg 345 embert részesítenek, számuk múlt kedden 420, azt megelőzően közel 500 volt. A kórházakat ez idáig 14 687 ember hagyhatta el gyógyultan.

Március eleje óta 410 287 vírustesztet végeztek el, ebből 19 232-őt az elmúlt 24 órában – tették hozzá.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap ma  azt közölte, a belga külügyminisztérium továbbra sem ajánlja a külföldi utazásokat.

Egyes uniós tagországok bejelentéseitől függetlenül Belgium részéről a vonatkozó ajánlások nem változtak, ami azt jelenti, hogy a nem halaszthatatlan külföldi utazások június 8-ig nem ajánlottak – közölte Arnaud Gaspard, a belga Külügyminisztérium szóvivője.

A napilap beszámolója szerint a következő napokban 1,7 millió sebészeti maszkot osztanak szét az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók között. Christie Morreale vallon egészségügyi miniszter bejelentése szerint a készlet több mint 40 százalékát az ország déli, francia nyelvű régiójának 602 idősotthonának lakói kapják. Vallóniában március 22. óta 5,8 millió sebészeti maszkot és 2,9 millió FFP2 kategóriájú védőmaszkot osztottak ki a szociális és egészségügyi szektor intézményei számára – közölte.

Hollandiában a helyi közegészségügyi intézet (RIVM) keddi adatai szerint a koronavírussal összefüggő halálozások száma a múlt hét folyamán közölt napi 50 esethez képest mintegy megfeleződött. A vírusfertőzés következtében az elmúlt 24 órában 21-en, a vírus hollandiai megjelenése óta 5715-en haltak meg az országban.

A napi fertőzésszám szintén a felére csökkent. Amíg másfél hete még mintegy 450 esetben, egy hete már csak 227, pénteken 200, addig az elmúlt egy nap alatt 108 embernél mutatták ki a kórokozót. Ezzel 44 249-re emelkedett a vírus hollandiai megjelenése óta regisztrált fertőzésszám.

Tovább csökkent a kórházba szállítottak napi mutatója is. Kórházba a korábban átlagos 100-110 helyett az elmúlt 24 órában 34 embert szállítottak, ami megegyezik az elmúlt öt napban közölt adatokkal. Kórházi ápolásban ez idáig 11 613 ember részesült Hollandiában.

Luxemburgban a legfrissebb adatok szerint két új esetet regisztráltak. A nagyhercegségben 3947 fertőzöttet tartanak nyilván, mintegy 40-nel többet, mint egy héttel ezelőtt. Halálesetről nem érkezett jelentés. A járvány luxemburgi megjelenése óra 107-en, egy hét alatt négyen haltak meg a 620 ezer lakosú országban.

A luxemburgi egészségügyi minisztérium közlése szerint az egy héttel ezelőtt közreadott adatokhoz képest minegy 35-tel kevesebbet, jelenleg 54 embert ápolnak kórházakban. Közülük 8-an részesülnek intenzív ellátásban. Számuk egy hete még 22 volt.

Luxemburgban a járvány megjelenése óta 62 260 vírustesztet végeztek – közölte a minisztérium.

Meghaladta a tízezret Romániában a gyógyultak száma

Meghaladta a tízezret Romániában kedden a koronavírus-fertőzésből kigyógyult páciensek száma, ami az eddig beazonosított fertőzöttek csaknem 60 százalékát teszi ki.

A stratégiai kommunikációs törzs mai jelentése is azt igazolta, hogy folytatódott az ismert aktív esetek számának három hete kezdődött lassú csökkenése. Romániában a járvány április 29-én tetőzött több mint 7700 nyilvántartott aktív esettel. Mostanra számuk 6000 alá csökkent.

Az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás csökkenésében – a gyógyultak egyre nagyobb száma mellett – főleg az újonnan diagnosztizált fertőzöttek számának folyamatos csökkenése játszott szerepet. Míg három hete naponta átlagosan 330 megbetegedést regisztráltak, az utóbbi héten számuk többnyire már 200 alatt volt. Kedden 155 új esetet jelentettek. Legutóbb március 26-án volt ennél kisebb a 24 óra alatt regisztrált új fertőzések száma.

A koronavírussal fertőzött romániai betegek közül eddig 1126-an vesztették életüket: míg a járvány április végi romániai tetőzése idején naponta 26 újabb áldozatot követelt a betegség, mostanra az elhalálozások napi átlaga 19-re csökkent.

A május 14-én véget ért rendkívüli állapotot múlt pénteken veszélyhelyzet váltotta fel Romániában. Azóta az emberek szabadon közlekedhetnek a településeken belül, megnyíltak a parkok, a 15 ezer négyzetméter alatti bevásárlóközpontok, fodrászatok és fogorvosi rendelők. A két hónapos bezártság után jelentősen megélénkült – csaknem a járvány előtti szintre nőtt – a forgalom a romániai városok utcáin, több helyütt a távolságtartási szabályokat megszegő emberek százai gyűltek össze megünnepelni az első “szabad hétvégét”.

A túlzásba vitt lazítás jelei mellett aggasztónak tartják a román hatóságok azt is, hogy a külföldön élő román állampolgárok újabb hulláma indult haza, amióta nem hatósági, hanem csak otthoni karanténba küldik a Romániába érkezőket.

A határátkelőkön kialakult többórás torlódás is súlyos fertőzési kockázatot jelent.

Nelu Tataru egészségügyi miniszter szerint a mostani jelentésekben szereplő kedvező adatok félrevezetők lehetnek, leghamarabb ennek a hétnek végén mutatkozhatnak meg az elmúlt napok lazításának negatív hatásai a koronavírus-fertőzések számában.

Németország továbbra is szorosan egyeztet a visegrádi négyekkel a gazdaság helyreállításáról

A koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása és az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése ügyében kialakított szoros egyeztetés folytatásáról állapodtak meg Németország és a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) kormányfőinek mai megbeszélésén – közölte a német szövetségi kormány szóvivője a videokonferencia formájában tartott csúcstalálkozó után.

Steffen Seibert közleménye szerint Angela Merkel német kancellár, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Igor Matovic szlovák miniszterelnök intenzív eszmecserét folytatott a világjárvány megfékezését szolgáló intézkedésekről. Megállapították, hogy mind az öt országnak érdekében áll a határátkelési korlátozások és ellenőrzések fokozatos visszavonása, amint megengedi a járványhelyzet.

Aktuális EU-politikai kérdésekről is tárgyaltak, és megegyeztek a járványban válságba jutott uniós gazdaság helyreállítása és az EU többéves pénzügyi kerete ügyében kezdett szoros egyeztetés folytatásában. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel ismertette a gazdaság járvány utáni felfuttatására indított német-francia kezdeményezés lényegi pontjait. A megbeszélés további súlyponti témája volt a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség programja.

A V4-Németország csúcsot a visegrádi országcsoport soros elnöki teendőit ellátó cseh kormány szervezte. A tanácskozás után Angela Merkel kétoldalú megbeszélést folytatott Andrej Babis cseh miniszterelnökkel. Áttekintették a német-cseh határ térségében kialakított együttműködés ügyeit, és megerősítették azt a közös célt, hogy a járvány alakulásától függően minél hamarabb le kell bontani a térség lakosságának és vállalatainak tevékenységét akadályozó közegészségügyi korlátozásokat.

Tárgyaltak a két ország és a határ menti vidékek kapcsolatának erősítését szolgáló “jövőbe mutató projektekről” is, a többi között a Prága-Drezda-Berlin vasútvonal korszerűsítésének folytatásáról – áll a közleményben.

A német kancellár az utóbbi években rendszeres vendége a visegrádi kormányfői csúcstalálkozóknak. A legutóbbi ilyen ötoldalú tanácskozást tavaly februárban tartották Pozsonyban. Akkor egyebek között megegyeztek egy közös projektben, amely segítene Marokkónak enyhíteni a migrációs problémákat, és tárgyaltak az Északi Áramlat gázvezetékről is, amely a kelet-közép-európai országok megkerülésével a Balti-tengeren keresztül szállít orosz földgázt Németországba.

A V4-ek és Németország között miniszteri szinten is rendszeres a párbeszéd. Csehország június végéig tölti be a V4-ek elnöki tisztségét. A koronavírus-járvány miatt a hagyományos visegrádi találkozók március óta szünetelnek, illetve videókonferenciák formájában valósulnak meg.

Babis: jó lenne, ha a határok egyszerre nyílhatnának meg

Nagyon jó lenne, ha a közép-európai országok határai június közepén egyszerre nyílhatnának meg – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök ma Prágában azt követően, hogy a négy visegrádi ország kormányfője videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Babis és Merkel külön is tárgyaltak.

“Megállapodtunk, hogy amennyiben az osztrák-német határ megnyitása június 15-én biztosnak tekinthető, nagyon jó lenne, ha szintén június 15-én egyszerre megnyithatnák határaikat a szomszédok is, tehát Ausztria, Magyarország, Németország, és reméljük, hogy Szlovákia is csatlakozik hozzánk” – mondta Babis újságíróknak sajtóértekezleten.

A Babis-Merkel megbeszélésre a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnöke és a német kancellár tárgyalásai után került sor.

Andrej Babis szerint a visegrádi négyek közül egyelőre Lengyelország az, amely még nem mérlegeli határainak megnyitását. A határokat az európai országok az új koronavírus-járvány elleni védekezésként zárták le többnyire március közepén.

Babis a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő júniusban a dél-morvaországi Brünnben találkozik, hogy egyeztessék álláspontjaikat az Európai Tanács ülése előtt.

“A koronavírus-pandémia kirobbanása óta ez lesz a visegrádi négyek vezetőinek első személyes találkozása” – szögezte le Babis. Az Európai Tanács ülésére a tervek szerint június 18. és 20. között kerül sor Brüsszelben.

A négy visegrádi kormányfő Angela Merkellel tartott tárgyalása előtt külön megbeszélést folytatott az Európai Unió következő, a 2021-2027-es időszakra szóló költségvetési tervezetéről. Mind a négy ország azt szeretné, ha a kohéziós alapokból a jövőben több pénzt kapnának, mint amennyit az Európai Bizottság eredetileg javasolt.

A cseh kormányfőnek nem tetszik az Európai Bizottság azon elképzelése, hogy az Európai Uniónak elsősorban a járvány által leginkább sújtott országokat kellene támogatnia.

“Nem értem, miért kellene Csehországnak azért bűnhődnie, hogy megbirkózott a helyzettel” – jegyezte meg.

Babis úgy vélte, hogy a járvány esetleges második hullámára Európának sokkal jobban fel kell készülnie, nehogy ismét az a helyzet álljon elő, hogy Európán kívül kell beszereznie a védőeszközöket. “Európának a járvány elleni gyógyszer keresésére kellene összpontosítania” – hangsúlyozta a cseh kormányfő.

Fertőzési góc az észak-morvaországi Darkov-bányában

A koronavírus-járvány csehországi terjedése szempontjából nincs különösebb jelentősége annak, hogy hétfőn 111 embernél mutatták ki a fertőzést, ami egy hónap óta a legmagasabb napi szám – jelentette ki kedden Prágában Ratislav Madar, a védőintézkedéseket koordináló országos szakmai csoport vezetője.

“Tekintettel arra, hogy ez a nagyobb növekedés egy gócpont, az észak-morvaországi OKD bányaipari vállalathoz tartozó Darkov-bánya alkalmazottai, illetve családtagjaik megbetegedésének következménye, országos járványügyi szempontból nem bír nagy jelentőséggel” – kommentálta Madar az egészségügyi minisztérium legfrissebb csehországi adatait.

A bányászok nem tartoznak a legveszélyeztetettebbek közé, a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjait az idősek és a krónikus betegek jelentik – mutatott rá.

A bányaipari vállalatnál a múlt hét végén diagnosztizálták az első fertőzéseket.

A cseh sajtó szerint nem kizárt, hogy a csehek az OKD-ban dolgozó lengyelektől kaphatták el a kórt, akik körében már korábban megjelent a fertőzés. Rastislav Madar szerint valószínűsíthető, hogy a következő napokban további bányászok kapják el a fertőzést.

Ma délutánig Csehországban az egészségügyi minisztérium hivatalos kimutatása szerint 8604 ember fertőződött meg, a betegségből 5687-en már felgyógyultak. Az utóbbi két hétben a napi fertőzések számának növekedése ötven körül mozgott. A betegség eddig 301 áldozatot követelt. Kórházban jelenleg 169 beteget kezelnek, kéttucatnál nehéznek minősíthető a betegség lefolyása. Az elvégzett tesztek száma mintegy 370 ezer.

Meredeken emelkedett a munkanélküliségi ellátásért folyamodók száma Nagy-Britanniában

Meredeken emelkedett a múlt hónapban a munkanélküliségi ellátásért folyamodók száma Nagy-Britanniában, a betölthető állásoké ugyanakkor rekordütemben csökkent a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt – közölte ma a brit statisztikai hivatal (ONS).

A negyedéves jelentés szerint a foglalkoztatottsági ráta az idei első negyedév egészének átlagában még 76,6 százalékos rekordra emelkedett, 0,6 százalékponttal magasabbra éves összevetésben, és a bejegyzett munkanélküliek aránya – jóllehet 0,1 százalékkal nőtt – még mindig csak 3,9 százalék volt.

Áprilisban azonban a munkanélküliségi segélyért folyamodók száma csaknem 860 ezerrel 2,1 millióra ugrott; ez 5,8 százalékos munkanélküliségnek felel meg.

A kimutatás szerint a februártól áprilisig tartó három hónapban a betölthető munkahelyek száma átlagosan 637 ezer volt, 210 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban és 170 ezerrel, 21 százalékkal kevesebb, mint a januárban zárult előző mozgó háromhavi időszakban.

Az ONS hangsúlyozta, hogy a 21 százalékos negyedéves zuhanás példátlan az adatok ismertetésének kezdete óta.

Ráadásul az időszak végén, március második hetétől a május 3-án zárult hétig 59 százalékkal volt kevesebb a meghirdetett állások száma az egy évvel korábbi azonos időszaknál.

Nagy-Britanniában március 23-án léptek érvénybe a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások. Az előírások szerint csak a legszükségesebb esetekben – alapvető élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése, illetve szükség esetén orvosi ellátás céljából – lehetett kilépni az utcára, emellett napi egy szabadtéri testedzés volt engedélyezett.

Munkába csak azok utazhattak, akik az egészségügyben vagy más, kiemelt fontosságúként meghatározott területen dolgoznak, és munkájuk otthonról nem elvégezhető.

A brit kormány a járvány jelentős enyhülését mutató legutóbbi adatok alapján e héttől enyhítette a korlátozások szigorát, így most már megkötések nélkül lehet a szabadban tartózkodni – bár a nem egy háztartásban élők között továbbra is kötelező két méter távolságot tartani -, és munkába is lehet utazni, de az éttermek, a szállodák és egyéb szabadidős szolgáltatási létesítmények még zárva tartanak.

A statisztikai hivatal külön felmérést készített a koronavírus okozta Covid-19 járvány üzleti aktivitási hatásáról, és kimutatta, hogy a brit üzleti vállalkozások 23 százaléka felfüggesztette tevékenységét a korlátozások elrendelése óta.

Az átlagon belül a szállodai és az éttermi ágazat vállalatainak 80,6 százaléka, az egyéb szabadidős szolgáltatásokra szakosodott cégek 79,5 százaléka állt le a múlt hónapban, és a működő cégek 57 százaléka jelezte, hogy forgalma 50 százaléknál nagyobb mértékben zuhant az ilyenkor szokásoshoz képest.

Londoni elemzői előrejelzések szerint a foglalkoztatási adatok rövid távon várhatóan jelentősen tovább romlanak, és hosszabb időtávlatban is csak fokozatos javulás várható.

Az egyik tekintélyes londoni makrogazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a foglalkoztatási statisztika keddi ismertetése utáni gyorselemzésében közölte: várakozása szerint a nagy-britanniai munkanélküliségi ráta 10 százalék körüli szinten tetőzik a második negyedévben, és a következő több mint egy évben is 7 százalék felett lesz.

A CEBR elemzői szerint amíg nincs széles körben hozzáférhető hatékony oltóanyag az új koronavírus ellen, addig valószínűtlen, hogy a vendéglátó és a turisztikai ágazat foglalkoztatási mutatói visszatérnének a járvány előtti szintekre.

A ház szerint ugyanakkor jelentős segítség a brit kormány által meghirdetett, októberig szóló munkahelymegőrző program, amelynek alapján 7,5 millió kényszerszabadságra küldött, de továbbra is alkalmazásban álló magánszektorbeli munkavállaló bérét jelenleg az állam fizeti.

A CEBR számításai szerint e program nélkül már 25 százalék körüli lenne a brit munkanélküliségi ráta.

Jelentősen csökkent az új fertőzöttek száma Ukrajnában

Jelentősen kevesebb új fertőzöttet regisztráltak mára Ukrajnában, mint az előző napokban, a miniszterelnök pedig arról tájékoztatott, hogy hamarosan a korlátozások újabb enyhítése várható, ugyanakkor a karantént ismét meg fogják hosszabbítani.

Az azonosított fertőzöttek száma egy nap alatt 260 új esettel 18 876-ra nőtt az országban. Az elhunytak száma 13 újabb áldozattal 548-ra emelkedett, míg a betegségből eddig 5632-en gyógyultak fel, közülük 356-an az elmúlt napban. Eszerint Ukrajnában ismét meghaladta a gyógyult betegek száma az új fertőzöttekét, erre eddig csak egyetlen egy nap, múlt csütörtökön volt példa. Az újonnan regisztrált fertőzöttek száma korábban a napi 400-500 esetet is elérte.

Viktor Ljasko országos tisztifőorvos, az egészségügyi miniszter helyettese kedden a TSZN hírtelevízióban ugyanakkor közölte, hogy a karantént meg fogják hosszabbítani június 22-ig. Kifejtette, hogy Ukrajna elsősorban Lengyelország példáját követi, ahol hasonló a járványhelyzet alakulása, és a tesztelési módszer is. Előre bocsátotta, hogy a karantént úgynevezett “adaptív” módszerrel, azaz régiónként eltérően, fokozatosan fogják enyhíteni.

A lakosság kötelező koronavírus-teszteléséről a parlament által elfogadott, és most életbe lépett új jogszabállyal kapcsolatosan azt mondta, hogy a szűrést kiterjesztik a Covid-19 tüneteit mutató betegek mellett azokra, akik kapcsolatba kerülhettek a vírussal, továbbá a más betegségek miatt kórházi ellátásra előjegyzettekre, az egészségügyi dolgozókra és a rendfenntartó szervek alkalmazottaira.

Denisz Smihal miniszterelnök ma a Telegram üzenetküldő portálon arról tájékoztatott, hogy a kormány a holnapi ülésén áttekinti a karanténkorlátozások enyhítésének újabb szakaszát. Szavai szerint a kabinet megvitatja egyebek mellett a városi, illetve a helyközi tömegközlekedés újraindításának lehetőségét május 22-től. Jelenleg a városi tömegközlekedési eszközökön csak külön igazolvánnyal rendelkezők utazhatnak, elsősorban egészségügyi dolgozók és más, kulcsfontosságú intézmények, vállalatok alkalmazottai.

Szó lesz holnap az ukrajnai szállodák újranyitásáról is, a bennük lévő éttermek és uszodák működésének engedélyezése nélkül. Ismét lehetővé teszik a vallási szertartások korlátozott létszámú megtartását a templomokban, valamint a sportversenyek megrendezését nézők nélkül és legfeljebb 100 fő részvételével.

Ezen felül megvitatja a kormány annak lehetőségét is, hogy május 25-től újraindítsák a nagyvárosokban a metrókat és újra kinyithassanak az óvodák.

Szlovénia feloldotta a bevezetett korlátozó intézkedések Horvátországgal közös határán

Szlovénia feloldotta a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseket Horvátországgal közös határán – jelentette a helyi sajtó. Ljubljana Magyarországgal és Ausztriával is folytat tárgyalásokat a határnyitásról.

A szlovén határt csak azon, a schengeni övezethez tartozó országok és az Európai Unió állampolgárai léphetik át korlátozások nélkül, amelyekkel Ljubljana kétoldalú megállapodást kötött, illetve ha uniós szinten általános megállapodás született róla.

Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter újságíróknak elmondta: várhatóan június elején újranyitják a határokat azokkal a szomszédos országokkal is, amelyekben hasonló a járványügyi helyzet, mint Szlovéniában. Hétfőn erről tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint osztrák partnerével is felvette a kapcsolatot – hangsúlyozta.

Szavai szerint a megállapodások célja az, hogy megfelelő iránymutatásokat dolgozzanak ki a határátlépést illetően, illetve biztosítani tudják a feltételeket ahhoz, hogy senki egészsége ne kerülhessen veszélybe, azaz a koronavírus ne terjedhessen el.

Szlovénia hivatalosan is bejelentette a járvány végét. A legfrissebb adatok szerint 24 óra alatt eggyel, 1467-re emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és már negyedik napja senki sem hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 104 maradt. A járvány megjelenése óta a kétmillió lakosú országban közel 70 ezer tesztet végeztek el. A diagnosztizált betegek közül 24-en vannak kórházban, közülük 5-öt ápolnak intenzív osztályon.

A kormány a héten készül bemutatni a harmadik gazdaságélénkítő csomagját, amellyel a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket szándékozik enyhíteni. Az első csomag a munkahelyek megtartását célozta, a második a cégek likviditását garantálta.

A kabinet a járvány enyhülésével – szigorú óvintézkedések mellett – fokozatosan enyhített a korlátozásokon, és újraindította a gazdaságot.
Hétfőn kinyithattak a bevásárlóközpontok, az éttermek és kávézók, valamint a kisebb szállodák, továbbá visszatérhettek az iskolapadokba az általános iskolák alsó tagozatos tanulói. A kormány azt tervezi, hogy május 25-től a felső tagozatos osztályok számára is elindítja az oktatást. A kisdiákoknak 35 százaléka, az óvodásoknak pedig a fele tért vissza a nevelési-oktatási intézményekbe.

A szomszédos Horvátországban már feloldottak minden korlátozást, és fokozatosan a határokat is megnyitották a külföldi állampolgárok előtt. A válságstáb tegnap tartotta meg az utolsó sajtótájékoztatóját, miután a parlament feloszlatta magát. Horvátországnak mától ügyvezető kormánya van, és várhatóan június végén vagy július elején parlamenti választásokat tartanak az országban. (MTI)

Kapcsolódó: Országos tisztifőorvos: minden egészségügyi ellátáshoz telefonos bejelentkezés kell

Több mint 4,8 millióan fertőződtek meg a világon

Magyarországon meghalt 5 újabb beteg a járvány miatt

Trump a WHO-hozzájárulás végleges felfüggesztésével fenyeget

Osztrák belügyminiszter: Közösen kell fellépni a járvány esetleges második hulláma ellen

Újabb horrortörténet a nyíregyházi kórházban

Harmadával csökkent az egészségügyi dolgozók fizetése a járvány miatt!