Frissítve!!! Az ellenzék szerint ez az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjával megkezdődött ma az 2021-es költségvetés tárgyalása az Országgyűlésben. A tárcavezető a 2021-es büdzsét a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte. Az ellenzék szerint ez az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetése.

Varga: a 2021-es büdzsé a gazdaságvédelem költségvetése

Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához – mondta a pénzügyminiszter.




Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.

Közölte: a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.

A miniszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben – amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül – kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.

ÁSZ: iránytű lehet a 2021-es büdzsé a gazdaság újraindításához

A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához – értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.

Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.

KT: a büdzsé tükrözi a szükséges erőfeszítéseket

A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához – értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat vitájában a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.

A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak – mondta.

A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell – tette hozzá az elnök.




Ezután a vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat vitája a parlamentben.

Fidesz: fókuszban a járvány elleni védekezés, a gazdaság újraindítása

A jövő évi büdzsé fókuszában a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll – mondta Bánki Erik (Fidesz).

A politikus a gazdaságvédelem költségvetésének, a rendkívüli helyzet várható eseményeivel kalkuláló, alapos előterjesztésnek nevezte a jövő évi büdzsét.

Kiemelt cél, hogy a magyar gazdaság visszaállhasson emelkedő pályájára. Ezt szolgálja a jövőre is folytatódó, az ország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja, amely hangsúlyosan támogatja a munkahelyek megvédését és újak létrehozását – tette hozzá, egyetértve azzal a kormányzati céllal, hogy annyi munkahelyet teremtsenek, amennyit a koronavírus-járvány elvett.

A gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései a GDP 20 százalékát mozgatják meg, amihez hasonlót vagy nagyobbat csak két EU-s tagállam indított, Csehország és Németország – közölte.

Fontos – folytatta -, hogy Magyarország ezután is családbarát legyen, ezért a gyermekek, családok támogatása elsődleges fontosságú.

A Fidesz képviselője európai szinten is egyedülálló mértékűnek nevezte a magyar kormány családbarát adópolitikáját.

Jövőre a családi adókedvezményre és az első házasok adókedvezményére több mint 352 milliárd, a négygyermekes édesanyák szja-mentességének biztosítására pedig 24 milliárd forint jut – ismertette.

Arra is kitért a kormánypárti vezérszónok, hogy 2021-tól kezdve négy lépésben visszaépül a 13. havi nyugdíj.

Amit a szocialisták elvettek a nyugdíjasoktól, azt a Fidesz-KDNP-kormány visszaadja nekik – közölte Bánki Erik.

A kabinet továbbra is hisz az adócsökkentés politikájában, a válságos időkben sem tágít korábbi ígéreteitől – mondta, példaként említve, hogy a kisvállalati adó (kiva) kulcsa a következő évben 11 százalékra csökken.

Hangsúlyozta, jövőre az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi dolgozók és a tanárok is több fizetésre számíthatnak.

Bánki Erik úgy fogalmazott: krízis idején nem megszorításokra van szükség, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi a gazdaság talpra állását.

A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos hitelesnek, megbízhatónak, betarthatónak nevezte a benyújtott költségvetést, hangsúlyozva: a járvány ellenére sem érdemes feladni azt a versenyelőnyt, amelyet a büdzsé első félévi beterjesztése jelent.

A kormány 2021-ben is támogatja a gyermekvállalást és -nevelést, az otthonteremtést, és ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. Törekedni kell továbbá a teljes foglalkoztatottság elérésére, a munkahelyek megtartása, létrehozása ezért kiemelt cél – mondta.

Jobbik: a bosszú költségvetése a jövő évi büdzsé

A bosszú költségvetésének, az önkormányzatok elleni hadjáratnak nevezte a 2021-es büdzsét a Jobbik vezérszónoka.

Potocskáné Kőrösi Anita szerint a kormány a költségvetéssel közvetetten a magyar embereket bünteti azért, mert fel merték emelni az “Orbán-rezsim” ellen a hangjukat a tavalyi önkormányzati választáson, amely “valódi nemzeti konzultáció volt”.

Kifogásolta, hogy ismét a tavaszi ülésszakon nyújtották be a költségvetést, holott a koronavírus-járvány hatásai még csak most kezdenek a felszínre kerülni. Szerinte csak abból látható, hogy a kormány számol a bizonytalansággal, hogy jelentősen csökkent a költségvetés átláthatósága.

Nem részletezik, mire mennyit akar költeni a kormány, csak sejteni lehet, hiszen az elmúlt években a “látványberuházások” és azok a projektek voltak fontosak, amelyekből “kormányhű oligarchák” jó sokat “szakíthatnak” – bírált.

A kormány nemcsak idén, hanem egészen 2024-ig elvonja a gépjárműadó eddig a településeknél maradó 40 százalékát. Nem törődnek azzal, hogy vannak olyan kistelepülések, amelyeknek ez az egyetlen bevételi forrása – jegyezte meg.

Hozzátette: a különleges gazdasági övezetté történő nyilvánítással felülírják a települések közigazgatási határait, rávetik magukat az iparűzési adóra.

A szolidaritási hozzájárulásból 43 helyett 160 milliárd forintot terveznek beszedni úgy, hogy az alacsonyabb adóerejű önkormányzatokat is bevonják a teherviselésbe – mutatott rá.

Elmondta, jövőre csaknem 150 milliárd forint áll rendelkezésre kormányzati kommunikációra, miközben a járvány elleni védekezési alapban 30 milliárd forint van.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a Jobbik módosító indítványai a magyar munkavállalók érdekeit védik, bevonják a bankokat és a multinacionális cégeket az arányos közteherviselésbe, de lesznek jövővédelmi javaslataik is.

A járványügyi védekezésben a munkavállalók érdekei háttérbe szorultak – mondta. Hozzátette: a kieső bérek pótlása mellett emelni kell a munkanélküli ellátás összegét és időtartamát, könnyíteni kell a minimálbéresek helyzetén, vissza kell építeni a cafeteriát.

Véleménye szerint a jövő évi büdzsé nem üzen semmit annak a fiatalnak, aki egy albérletben tengődik és bevételének 40 százalékát lakhatásra költi. Ezért jövővédelmi csomagjukban szerepel egy állami bérlakásprogram megvalósítása is.

Hozzátette: el kell gondolkozni – lengyel mintára – , hogy a 29 éves, illetve az annál fiatalabb dolgozók ne fizessenek személyi jövedelemadót.

DK: a gyengeség, a gyávaság büdzséje a 2021-es

A gyengeség és a gyávaság büdzséjének nevezte a jövő évit Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka.

A pártelnök-frakcióvezető szerint a büdzsé alapján fáradtnak, elképzeléshiányosnak, intellektuálisan és politikailag is gyengének mutatkozik a kormány.

Azt mondta: a költségvetés mindig lehetőséget ad arra, hogy a kormányzók szembenézzenek az ország valóságos állapotával, a mélyben lévő konfliktusokkal, de nem látja, hogy a kabinet ezt tenné. “Gyávák a szembenézésben, gyengék a válaszban” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Szavai szerint a kormányzat diktálta közéleti viták színvonala a koronavírus-válság okozta kihívásokhoz képest felháborítóan alacsony, pedig muszáj lenne élni a felelősséggel, át kellene értékelni az állam szerepét.

Nemzeti politika-e az például, hogy az ország egy olyan egészségügyet működtet, amelyben a túlnyomó többség iszonyatos kiszolgáltatottsággal küzd, eközben pedig “a nemzet nevében fellépő” kisebbség megteremtette magának a színvonalas, de drága magánegészségügyet? – tette fel a kérdést.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy kistelepülések sokaságában a minimális feltétele sem volt meg a digitális oktatásnak, mert nincs se számítógép, se internet, se szülői hozzáértés. A kormány azonban szerinte erre sem reagál, úgy tesz, mintha az elmúlt hónapoknak nem lenne semmilyen tanulsága.

Az idősotthonok helyzetére sincs válasz a költségvetésben – folytatta a DK vezérszónoka -, nincs egy átgondolt idősgondozási rendszer. A fővárosi Pesti úti idősotthon ügyében is – ahol sok áldozata volt a koronavírus-járványnak – az érdekelte a kormánypártokat, hogy meg tudják-e politikailag ütni Karácsony Gergely főpolgármestert – tette hozzá.

Az önkormányzatokra kitérve azt mondta, a kormány nem engedi, hogy a maguk urai lehessenek a települések, elvesz tőlük mindent, fojtogatja őket, folyamatosan államosít.

Az ellenzéki pártelnök felvetette azt is, hogy korlátozni kellene a jövedelmi különbségeket, a milliárdosok esetében nem biztos például, hogy szerény jövedelemadót és nullás örökösödési adót kellene alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc úgy összegzett: nem lát “közös sztorit”, fantáziátlanul zajlanak az események, a költségvetés pedig arról árulkodik, hogy a kormány egyetlen problémára sem ad választ, nem is akar szembenézni velük.

MSZP: ez a cserbenhagyás büdzséje

A cserbenhagyás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP vezérszónoka. Tóth Bertalan kijelentette: a javaslat azt mutatja, hogy a kormány semmit nem tanult a járványhelyzetből.

Hangsúlyozta: újjáépítésre, esélyteremtésre szolgáló költségvetésre lenne szükség jövőre, de a kabinet nem fordít kellő forrást az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a munkahelyek teremtésére.

“Tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét és biztosította a hatalma megőrzését, miközben a társadalom többségével nem foglakozott” – jelentette ki.

Megalapozatlannak nevezte a büdzsét, mert szerinte a járványhelyzet miatt még nem láthatók tisztán az idei bevételek.

Hatalmas lukak vannak a szociális ellátórendszerben – hangoztatta, és a járvány tapasztalataként azt mondta, hogy az őrizhette meg állását és jövedelmét, aki megfelelő tudással rendelkezik, jellemzően a diplomások.

Szerinte sem a honvédelemben, sem a közmunkában nyíló állások nem jelenthetnek megoldást.

Tömegeknek vannak napi megélhetési gondjai, a kormány pedig elszalasztotta a korai beavatkozás előnyét – mondta a szocialista képviselő.

Kifogásolta, hogy az állam évről évre többet költ magára, jövőre a büdzsé 19,2 százaléka jut például presztízsberuházásokra vagy állami fizetésekre, míg a jóléti kiadások aránya az elmúlt tíz évben 61 százalékról 57,5 százalékra csökkent.

Tóth Bertalan úgy ítélte meg, ez több mint 900 milliárd forintos átrendeződést jelent, vagyis ennyit vont el a kormány az egészségügytől, a szociális ellátástól és az oktatástól.

Kijelentette: minden korábbinál nagyobb szükség lenne szabad önkormányzatokra, a kabinet mégis csaknem 160 milliárd forintot von el tőlük, miközben feladataikat nem csökkenti.

A “sarcolásnak” nincs köze a válságkezeléshez, hanem annak tudható be, hogy a kormány “nem tudja elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működjenek”. Ezzel a választók akaratát veszi semmibe – szögezte le.

Azt szorgalmazta, hogy az önkormányzatok kapják meg a feladataikhoz szükséges pénzügyi fedezetet és kárpótlást a kieső bevételek után.

Az MSZP 700 milliárd forinttal növelné az egészségügy keretét és garantált szociális minimumot biztosítana. A családi házakat újítanák meg a szállodák helyett, bérlakásprogramot indítanának fürdőfejlesztések helyett – mondta Tóth Bertalan.

Az oktatás, a felnőttképzés, a felsőoktatás megújítását is szorgalmazta. Kérte: vonják vissza a szeptemberben bevezetni tervezett Nemzeti alaptantervet, például azért, mert semmit nem tartalmaz a járvány alatti online oktatás tapasztalataiból.

LMP: a jövő felélésének a forgatókönyve a 2021-es büdzsé

A jövőfelélés, a bosszú és a cserbenhagyás forgatókönyvének tartja a 2021-es költségvetést az LMP vezérszónoka.

Csárdi Antal azt mondta, a kormány politikai alapon folytatja az önkormányzatok kivéreztetését és megbüntetését.

Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök ezzel nem az ellenzéki politikusokat, hanem a helyben élőket bünteti, nem marad pénz útfelújításra, óvoda- és bölcsődefejlesztésre, bérlakásépítésre, szociális támogatásokra.

A 2021-es büdzsé továbbra sem néz szembe a klímaválsággal, nem fektet be az oktatásba és nem foglalkozik a zöld, válságálló munkahelyek megteremtésével – értékelt.

Hozzátette: a kabinet jövőre szándékosan tovább mélyíti a társadalmi különbségeket, a költségvetési forrásokat pedig zsarolási potenciáljának eszközévé teszi, miközben torz és perverz elosztási rendszert alakít ki.

Elmondta, a koronavírus-járvány az elmaradó adóbevételek, a járványügyi védekezés költségei miatt borzasztó helyzetbe hozta az önkormányzatokat, a kormány azonban cserbenhagyja, sőt megszorításokkal bünteti az önkormányzatokat.

Csárdi Antal közölte, a kormány ott segít, ahol nincsenek annyira bajban és ott büntet, ahol segítségre lenne szükség. Hozzátette: az új feudális berendezkedésben nem vesznek tudomást a gyermeküket egyedül nevelőkről, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeküket nevelőkről, az idős rokonukat otthon ápolókról.

Közölte, Fidesz-KDNP végleg lemondott az erős magyar gazdaság megteremtéséről, a kormány cserbenhagyta a kis- és középvállalkozásokat, nem velük, hanem a multinacionális cégekkel köt stratégiai szövetséget.

Azt mondta, hogy jövőre kevesebbet költenek az oktatásra, a jövő évi költségvetés vesztesei a pedagógusok maradnak.

Az ellenzéki képviselő szerint a fenntarthatósági szempontok mára teljesen lekerültek a napirendről, arra a kormány “bolsevista trükként” tekint.

Hohn Krisztina, az LMP-frakció másik vezérszónoka közölte, a kormány a helyi közösségek és gazdaságok lerombolását célozta meg, holott a zöldfordulat ennek az ellenkezőjét követelné meg. Hozzátette: kisléptékű helyi gazdaságfejlesztés helyett megalomán építkezésekbe ölik az adóforintokat.

Közölte, a vidéken élőket kiszolgáló vasúti mellékvonalakat bezárják, helyette 1000 milliárd forintért a kínaiaknak építenek vasutat, hogy még több “kínai gagyi áru” özönölhessen rajta.

Szerinte a zöld újjáépítésnek azt kellene megcéloznia, hogy alapvető szükségleteink kielégítését helyben biztosítsuk. Ez volna a valódi patrióta gazdaságpolitika, nem néhány dúsgazdag oligarcha agyontámogatása – hangoztatta.

Kitért arra, kezelni kell a közmunkások helyzetét, emelni kell a bérüket, képzést kell nekik biztosítani. Az univerzális ellátások, a szociális ellátások válságban felértékelődnek, ezért növelni kell azok összegét – mondta. Sürgette a szociális dolgozók bérének radikális emelését, valamint a vidéki egészségügy helyzetének, a háziorvosi rendszer válságának megoldását.

Párbeszéd: ez az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetése

Az embertelenség, a bosszú és a lopás költségvetésének nevezte a 2021-es büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka a 2021-es költségvetési javaslat parlamenti vitájában.

Szabó Tímea úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetésből egyértelmű, hogy “Orbán Viktor és kormánya nem becsüli és nem szereti magyar embereket”, valamint mélyen lenézi azokat, akik az ország javait termelik és 40 évig termelték.

“Nem tekint rájuk másképpen, mint robotoló alattvalókra, akiket igába fog és eldob, ha már nem elég hasznosak neki” – mondta.

Szerinte a kormány és a miniszterelnök “lebutítandó alattvalóként” tekint a jövő generációra, amely elől elzárja a tudáshoz vezető utakat, és a megfélemlítés eszközeivel próbál belőlük “lehajtott fejű, a gyártósor mellett álló, engedelmes alattvalókat nevelni”.

Úgy tűnik, Orbán Viktor megszerette az elmúlt években a “fordított Robin Hood szerepét”, így a szegényektől elvesz, a gazdagoknak, korrupt haverjainak és saját magának viszont ad – fogalmazott.

 Délután és este folytatódott a 2021-es költségvetés vitája

Ellenzéki képviselők az önkormányzatoktól elvont forrásokat kifogásolták, míg kormánypárti társaik a korábbi években a mezőgazdaságban vagy az egészségügy terén elért eredményeket emelték ki a 2021-es költségvetés tervezetének általános vitájában.

LMP: zöld fordulatra van szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy az Orbán-kormány elmúlt tíz évét a társadalom szétszakadása, a többség jólétének semmibevétele, a gazdaság egészének kiszolgáltatottsága, a természeti források felélése és maradék értékeink magánosítása jellemzi. Nem folytathatjuk ott, ahol a járvány előtt abbahagytuk, 2021-ben zöld fordulatra van szükség – szögezte le a képviselő.

Felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy a büdzsé “célzottan átláthatatlan”, mert a tervek és a megvalósítások még véletlenül sem egyeznek, a fejezeti irányzatok címsorait folyamatosan összevonják, a hazai és EU-s támogatások tartalmilag összefüggő céljaihoz rendelt költségvetési tételeket pedig homály borítja.

A büdzsé nem védi az emberek egészséges környezethez és természeti erőforrások védelméhez fűződő jogait – hívta fel a figyelmet

Város és vidék végre egyesülhet a sok évtizedes koholt és értelmetlen szembeállítás után, mert egyaránt sújtja őket a kormány költségvetési politikája – jelentette ki.

A kormány nem ismeri fel, hogy a természeti erőforrások korlátosak, a környezetet kizsákmányoló intézkedések pedig rövid és hosszú távon is visszafordíthatatlan károkat okoznak – mondta Schmuck Erzsébet.

Arra is kitért, hogy büdzsében alig találni olyan elemet, ami a klímaváltozás megfékezését és a környezetvédelmet szolgálná. A büdzséhez az LMP 21 olyan indítványt nyújt be, amelyeknek a biológiai sokféleség megőrzése a célja – mondta.

Független képviselő: a kormány nem az embereket és a kisvállalkozásokat segíti

Székely Sándor (független) cinikusnak nevezte a hazai bérekről szóló kormányzati kijelentéseket. Szavai szerint az a valóság, hogy az emberek két-három helyen robotolnak, virágzik a szürkegazdaság és kiürül a vidék.

A koronavírus-járvány során a kabinet segíthette volna az embereket és a kisvállalkozásokat és megadóztathatta volna a multinacionális cégeket. Ehelyett a bankrendszernek úgy kell 55 milliárd forintot fizetnie, hogy azt öt év múlva visszakapja, a multinacionális cégek pedig áthárítják a lakosságra a rájuk kivetett terheket – közölte.

Fidesz: szélesebbé kell tenni a szakképzési centrumok kínálatát

Simon Róbert Balázs (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy szélesebbé tegyék a szakképzési centrumok képzési és átképzési kínálatát. Rámutatott, hogy jelenleg Magyarországon 40 szakképzési centrum működik, a 2019-2020-as tanévben az ott tanulók száma meghaladta a kétszázezer főt, a jövőben pedig további növekedés várható.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal támogatási előirányzata 1,9 milliárd, tervezett bevétele pedig 311 millió forint – mondta a képviselő.

A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel jövőre a tervek szerint 100,5 milliárd forint lesz – hívta fel a figyelmet.

Új témára áttérve azt mondta, a jövő évi költségvetésben nagy hangsúlyt kap a sport társadalmi bázisának szélesítése. Stratégiai feladat a 16 kiemelt sportág sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt fővárosi egyesületek stratégiai működési feladatainak támogatása – fogalmazott. A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására a költségvetés 11,9 milliárd forintot biztosít – tette hozzá.

A költségvetés 9,8 milliárd forintot ad a sporteredmények, sportszakmai tevékenységek és sportteljesítmények elismerésére – közölte.

Jobbik: az önkormányzatoknak káros lesz a költségvetés

Dudás Róbert (Jobbik) szerint az önkormányzati szempontból “átgondolatlan, gyakorlati szemléletet mindenképp nélkülöző és egyben káros” lesz a 2021-es költségvetés tervezete.

Arról beszélt: 2010 óta szervezik át a rendszert, az ott élők és maga az önkormányzatiság kárára is, mivel a kormánypártok nem a helyiek érdekét, hanem a politikai-anyagi hasznot nézik.

Ha már a nemzeti konzultációt ki lehet postázni, miért nem postáztak ki minden lakosnak egy, két vagy három maszkot? – tette fel a kérést, hozzátéve, az önkormányzatok csak elvonásokat kaptak a koronavírus-járvány elleni védekezésben mutatott részvételükért.

Az ellenzéki képviselő bírálta a látvány- és “haveri” beruházásokat, és arról beszélt: az azok lemondásán megtakarított pénzt például arra lehetne fordítani, hogy ne zárják be a takarékszövetkezeti és a postafiókokat egy sor kistelepülésen.

Fidesz: a mezőgazdaság kiveszi a részét a GDP-növekedésből

Font Sándor (Fidesz) azt hangsúlyozta: 2010 óta európai szinten is az egyik legnagyobb növekedést érte el a magyar mezőgazdaság, rendszerszintű gond pedig az elmúlt tíz év során nem volt az ágazatban.

Ehhez, mondta, szükség volt az uniós támogatásokra, de azok szakszerű, célirányos felhasználására is, hozzátéve, hogy számos területre – így a baromfi- és a sertéságazatban, valamint az állategészségügyben – közösségi támogatás híján csak hazai kormányzati forrásokat juttathattak.

Kiemelte: a hazai gazdálkodók által a hétéves uniós ciklusban lekötött 1300 milliárdnyi vidékfejlesztési támogatást a nyerteseknek ugyanekkora önerővel kellett megtoldaniuk.

Szólt arról is: 2014-ben indult el az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének folyamata, az utóbbi években hatékony agrárkár-enyhítési rendszer működik Magyarországon, idehaza pedig csak génmódosítástól mentes takarmánynövényeket lehet termeszteni.

MSZP: kivéreztetik az önkormányzatokat

Az önkormányzatok kivéreztetéséről beszélt Harangozó Tamás (MSZP), aki szerint egyre nagyobb mértékű, és a 2021-es éven túlmutató elvonások jelentkeznek a szektorban.

Példaként a tervek szerint 2024-ig a központi költségvetésbe befolyó gépjárműadót említette, amelynek elvétele minden települést rendkívül érzékenyen érint.

Hozzátette: szakértők szerint csak ez a megszorítás mintegy hetven kistelepülési önkormányzat ellehetetlenülését okozhatja.

Kifogásolta, hogy 43-ról 160 milliárdra ugrana a szolidaritási hozzájárulás néven eszközölt elvonás mértéke, megemlítve, miközben az állam a Lánchíd felújításának 23 milliárdos költségeihez hatmilliárd forinttal járul hozzá, ötször ekkora összeget venne el Budapesttől ezen a jogcímen.

Költségvetési átcsoportosítási javaslataik között egy többéves, 750 milliárdos energetika felújítási programot és az igazságosabb és megfizethető áru bérlakás-piacot kialakító elképzelést említette. Utóbbi ezer milliárd forintot tartalmazna, és a programban kivitelezőként csak hazai cég vehetne részt.

Fidesz: folyamatosan emelkedik az egészségügyre fordított összeg

Molnár Ágnes (Fidesz) az egészségügyre fordított összegek emelkedésére hívta fel a figyelmet felszólalásában, kitérve arra is, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésre eddig 590 milliárd forintot fordított a kormány.

Hangsúlyozta: a gyors és sikeres védekezési intézkedések lehetővé teszik, hogy újrainduljon az élet, és ennek lenyomata a 2021-es költségvetés tervezetén is látszik, hiszen az a 2550 milliárdos gazdaságvédelmi alap mellett közel 3000 milliárdos keretet rendel a járvány elleni védekezés és az egészségügy feladataira.

Ami nem változott: a költségvetés kiszámíthatósága, tervezhetősége és hitelessége – jelentette ki a kormánypárti képviselő, aki arra is utalt: 2021 sorban az ötödik év lesz, amikor 100 milliárd forintnál nagyobb – a tervezet szerint 156 milliárdos – összeggel emelkedik az egészségügyre fordítható keret.

Példákat sorolva emlékeztetett arra is: folyamatosan emelkedik az egészségügyben dolgozók bére, hozzátéve, a kormányzat elkötelezett egy perspektívát adó fizetési rendszer kialakítása mellett, ami további lépéseket is jelent.

Fontosnak nevezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére sikerült megőrizni a korábbi évek eredményeit, a már eldöntött fejlesztések megvalósulnak és az egészségügy jövőre is bővülő forrásokkal gazdálkodhat.

DK: komolytalan vitát kénytelenek lefolytatni

Varju László (DK) arról beszélt, a kormány olyan helyzetbe hozta a parlamentet, hogy egy komolytalan vitát kénytelenek lefolytatni. Nem hajlandóak és nem képesek most, hogy egy komoly válság van kibontakozóban a változtatásra, hogy ellépjenek az “államközpontú, lojalitás centrikus, a haverokra figyelő politikájuktól” – mondta, amelyet magyar modellként aposztrofált.

Az emberek többségének semmit sem voltak képes nyújtani az elmúlt hónapokban, “gyengék voltak” – fogalmazott az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenzéki elnöke.

A 2021-es bevétel mértéke az inflációval való növekedést sem fedezi, ezért beszéljenek arról is, mire nem fognak költeni – szólított fel.

A támogatott 806 vállalkozás mellett a több mint 500 ezerrel mi lesz? – firtatta. Szerinte elárulják a munkavállalóként bér nélkül maradókat, az önkormányzatokat, és azokat a városokat, akiktől a forrásokat elvonják, amiből védekezni tudnának.

Kitért arra is, hogy a havi előjelzések helyett minden hónapban azt állapítják meg, hogy ott tart az ország, ahol a kormány szeretné, a 2019-es pontos számok nem ismertek, a benyújtott költségvetési javaslat pedig átláthatatlan. A büdzsé ebben a formájában biztosan elfogadhatatlan – közölte.

Az államtitkár szerint Varju téved

Banai Benő Péter államtitkár úgy reagált: ha valakinek, Varju Lászlónak, a költségvetési bizottság elnökeként hivatalból jobban illene ismernie a javaslatot. Ennek része a makrogazdasági helyzet bemutatása, illetve az is, hogy mi az a gazdaságpolitika, amire a jövő évi költségvetést építik. Ismernie kellene azokat a számokat, amiket a magyar és nemzetközi szervezetek a magyar gazdaság állapotáról közzétettek. Többi között az Eurostat számaira hivatkozott, és felhívta a figyelmet arra is: az aktivitásráta az uniós államok között a második legnagyobb mértékben nőtt. Értékelése szerint a megbukott szót egy másik időszakra, a baloldali kormányzáséra lehet érvényesnek tekinteni. Azzal számolnak, hogy az idei 3 százalékos gazdasági zsugorodás után jövőre 4,8 százalékkal nő a gazdaság. A 2019-es számokról elmondta: a Pénzügyminisztérium havonta közzéteszi a pénzforgalmi adatokat, ahogy a 2020-as folyamatok is ismertek, amire a javaslatot építették. Egy költségvetés átláthatóságát az adja, hogy ha a szükséges információk a kellő strukturáltságban rendelkezésre állnak – fűzte hozzá. (MTI)

Kapcsolódó: Az ellenzék bírálja a kormány hatalom koncentrálását és a cserbenhagyás költségvetését

Benyújtották a jövő évi költségvetést

(Kiemelt kép: Varga Mihály expozéja – MTI/Kovács Tamás)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!