Az ellenzék elutasította a felhatalmazási törvény soron kívüli megszavazását

Nincs meg a négyötödös többség a veszélyhelyzet korlátlan meghosszabbításáról szóló törvény tárgyalásához. A házszabálytól eltérő tárgyalást 137 igen, 52 nem szavazattal utasította el a parlament.

Igennel szavaztak a Fidesz és a KDNP képviselői, a nemzetiségi képviselő, illetve négy, a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselő, elutasították a házszabálytól eltérést a Jobbik-, az MSZP-, a DK-, az LMP-, a Párbeszéd-frakció jelenlévő képviselői, valamint hat független képviselő.

Mivel nem járult hozzá az ellenzék, az Országgyűlés elutasította a törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását, ezért az előterjesztést sürgősséggel, legkorábban hat nap múlva fogadhatja el a Ház. Akkor elég lesz a kormánypárt kétharmados többsége.

A sürgősségi javaslatot kétharmados támogatással 152 igen, 31 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés.

A törvényjavaslatot az Országgyűlés holnap tárgyalja a szavazásokat követő első napirendi pontként, ötórás időkeretben.

Megszavazták viszont a képviselők – egyhangúan, 189 igen szavazattal – a házszabálytól eltérést az azonnali kérdések tárgyalási rendjével kapcsolatban, amely arra ad lehetőséget, hogy független képviselők is tehessenek fel azonnali kérdést.

“Szomorú, ami történt, most igazán nagy szükség lett volna az összefogásra” – értékelte a mai parlamenti szavazást Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán közzétett üzenetében.

A frakcióvezető nyilvánosságra hozta azoknak a képviselőknek a nevét is, akik nemmel szavaztak.

A koronavírus-járvány kezeléséről kérdezték a kormány képviselőit az ellenzék politikusai az azonnali kérdések között:

Jobbik: lesz kijárási tilalom?

Lukács László György (Jobbik) ismét a kötelező házi karantén azonnali bevezetését követelte. Úgy fogalmazott: be kell látniuk, hogy a holnap áldozatai tegnap és ma fertőződnek meg. Ha olyan jó a helyzet, mint azt a kormányfő felvázolta, akkor 60 vagy 90 nap múlva miért nem lehet a parlament olyan hely, hogy összegyűljenek? – tette fel a kérdést. Azt firtatta, miért nem ismerhetők meg a betegségre, fertőzöttségre vonatkozó területi adatok, van-e elegendő eszköz a kórházakban, és lesz-e kijárási tilalom?

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter úgy reagált, a kormányfő nem mondta, hogy a helyzet jó, hanem arról beszélt, hogy a járvány nagyon bonyolult helyzetet fog eredményezni, amihez megfelelő megfontoltsággal kell közelíteni.

Hangsúlyozta: nagyon sok szempontnak kell egyszerre megfelelni.

Kiemelte: amikor egy nem szokványos helyzetet kell kezelni, akkor nagyon sok szempontnak kell megfelelni. Ezek közé sorolta, hogy az ellátórendszer-kapacitás alatt tartsák a fertőzöttek számát, lehetőség szerint, akik veszélyeztetettek, kapják meg az ellátást, és ne haljanak meg, illetve, hogy a gazdaság újraindítása lehetséges legyen. Fontos szempontnak nevezte a közösséggel összefüggő ügyeket is.

A lakhelyelhagyási tilalomról a miniszter azt mondta: meg fogják fontolni, de nem kívánnak hirtelen döntéseket hozni.

MSZP: minimum 6,5 százalékos nyugdíjemelésre van szükség

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, a koronavírus elleni küzdelem részét képezi a leginkább veszélyeztetett idős korosztályok anyagi biztonságának a megőrzése. A következő hetekben a kormány átdolgozza a költségvetést, így minden lehetőség meglesz a források átcsoportosítására. Megjegyezte: a nyugdíjak vásárlóértéke drámaian csökken, és nem holmi alamizsnára, hanem valódi segítségre van szükség. Azt javasolta az ellenzéki képviselő, hogy hozzák előre az év végi, az inflációval korrigált nyugdíj-kiegészítést és fizessék ki most. Emellett minimum 6,5 százalékos nyugdíjemelést szorgalmazott, valamint a 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezőknél egyszeri 20 ezer forintos juttatást.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte: a gazdasági ügyeknél szintén megfontoltságra és megfelelő számításokra van szükség. Mind a nyugdíjasoknál, mind az egészségügyi dolgozóknál elért növekedés azt mutatja, hogy ezen társadalmi csoportok kifejezetten fontosak a kormány számára. Hozzátette: az idősek védelme az egész járvány elleni védekezés kiemelt pontja.

Rögzítette: a költségvetés újratervezésekor számtalan szempontot figyelembe kell venni, és az adott határokon belül a jelzett felvetésekre is figyelni fognak.

DK: mit tesz a kormány az idősek védelme érdekében?

Oláh Lajos (DK) szintén az idősek koronavírus-járványtól való megvédése érdekében tett lépéseket firtatta. Azt mondta, egy nyugdíjas még egy maszkot se tud vásárolni, mert a gyógyszertárakban hiánycikk, az interneten pedig elérhetetlen áron lehet csak hozzájutni. Szóvá tette, hogy a kormány nem szab plafont mindennek. Arra szólított fel, hogy a kormány az önkormányzatokkal közösen szervezze meg a heti egyszeri bevásárlást, az étkezés biztosítását, a házhoz szállítást. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e a szükséges forrásokat rendelkezésre bocsátani, illetve a 150 ezer forint alatti nyugdíjasokat egyszeri, 15 ezer forintos gyorssegélyben részesíteni?

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: a koronavírus különösen veszélyes a krónikus megbetegedésben szenvedőkre, és az idősekre. Ezt többször is elmondták, és ezért igyekeztek úgy alakítani az életet, hogy a 65 év felettieknek lehetőség szerint ne kelljen kimozdulni otthonról.

Jelezte: az önkormányzatokkal összefogva megszervezik, hogy a rászorulók a szükséges napi cikkekhez, élelmiszerekhez hozzájussanak. Ehhez a szükséges intézményhálózat, a kistelepüléseken a gondozóhálózat rendelkezésre áll, és az önkormányzatoknál is adottak a források – rögzítette az államtitkár.

LMP: hogyan segítik a pedagógusokat a digitális oktatásra való átállásban?

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy a pedagógusok sok helyen csupán egy hétvégét kaptak a digitális oktatásra való átállásra. Kiemelte: sok helyen szembesültek a digitális oktatási stratégia megvalósításának hiányával, a pedagógusok egy része a technikai problémák kezelésében sem elég rutinos. Arra is kíváncsi volt, hogy a leszakadó térségek problémáit hogyan oldják meg.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: nagyon sok fejlesztés már korábban elkészült, és már sok minden rendelkezésre állt. Ismertette: már az első napokban 190 ezer tanári belépést regisztráltak a Kréta rendszerben, és kétmillió tanulói belépést.

Nemcsak digitális felületeken, hanem a közmédiában is közzétesznek oktatást segítő tematikus tartalmakat – mondta. Az elmúlt időszakban számtalan digitális eszköz került az iskolákba, és a legtöbb a leginkább hátrányos helyzetű részébe érkezett az országnak.

Orbán: az ellenzék nélkül is megoldjuk a válságot

Ha az ellenzéki képviselők nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nélkülük is meg fogjuk oldani a válságot – mondta Orbán Viktor az Országgyűlés ülésén, még a szavazás előtt, a napirend előtti felszólalására érkezett frakcióválaszokra reagálva.

Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: “a helyzet most is nehéz, és még nehezebb lesz”. Mindegy, mitől fél az ellenzék, “nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere, és azok önök itt, a kormánypárti oldalon” vannak – fogalmazott. Arra kérte a képviselőket, hogy ne hátráljanak meg, ne bizonytalanodjanak el, hanem vigyék végig azokat a döntéseket, amelyek segítik az országot, “legyenek bátrak”.

Hangsúlyozta: korábban is közös védekezést kért, és most nehéz idők jönnek. Ezért mindenkit arra kért, “szedje össze magát és nőjön fel a feladathoz”.

A miniszterelnök kifejtette: a kormánynak nincs szükséges fix határidőre, és minden nap lesz joga a parlamentnek arra, hogy azt mondja, “eddig és ne tovább”. Fogadják el a törvényt, és utána bármelyik nap visszavehetik a jogokat a kormánytól – kérte a képviselőktől.

A javasolt 90 napos határidőről elmondta: 90 nap múlva “rosszabb állapotban leszünk”, mint most, mert ha a védekezés sikeres, elnyúlik a járvány, hiszen a cél a terjedés lassítsa, hogy ne mindenki egyszerre legyen beteg. A feladat a fertőzés útvonalának megtervezése, mert megállítani nem lehet, és a cél, hogy úgy haladjon, hogy egyetlen pillanatra se mondja fel a szolgálatot az egészségügyi ellátórendszer  – magyarázta. Hozzáfűzte: minél jobban lassítják a járványt, annál hosszabb lesz, és nem három hónapig tart.

Orbán Viktor azt ajánlotta, a járvány után vitassák meg, hogy időben észlelték-e a vírus terjedését. Az elsők között hirdettek veszélyhelyzet és tettek meg minden fontos lépést – közölte.

Azt is mondta az ellenzéknek, hogy most azért harcolnak: Magyarország maradjon működő, demokratikus jogállam, holott eddig mindig azt hallotta, hogy Magyarország nem működő, nem demokratikus és nem jogállam.

Megjegyezte: az eddigi intézkedések elegendők, de újabbakra lesz szükség, ugyanakkor nem helyes lekicsinyelni az eddigi döntéseket, mert az például, hogy 3600 milliárd forintot hagynak az embereknél idén, nem kevés.

A miniszterelnök visszautasította, hogy bezárták volna az iskolákat. Az épületeket sem zárták be, hanem az oktatás átállt egy másik rendre, egy digitális rendre. A beadott gyermekeket pedig a tanárok ötfős csoportokban oktatják, megőrzik, és van esély az érettségire, nem vesztették el a tanévet a tanulók – jelentette ki.

A védőfelszelések szétosztásáról közölte: az operatív törzs ülésein foglalkoznak ezzel, és három tényezőt vesznek figyelembe, azt, hogy mennyi eszköz van, a betegek várható száma hogyan alakul, és mennyi az egészségügyi dolgozók száma. Ettől függően mondják meg, ki mikor mennyi védőfelszerelést kap, egy sorrendet jelöltek ki – mutatott rá.

Orbán Viktor kitért rá: Kínában az egészségügyi dolgozók 4 százaléka fertőződött meg, Olaszországban 10 százaléka. Most létszámgazdálkodás is van, “katonai mozgósítási terv szerint haladnak a dolgok” – fogalmazott.

Megjegyezte: ne követelje az ellenzék, hogy a WHO ajánlása alapján teszteljenek, mert azt teszik.

A kormányfő a kijárási tilalom felvetéséről elmondta: ezt a lehetőséget mérlegelik, és különböző országokban különböző dolgokkal próbálkoznak. A teljes kijárási tilalom valószínűleg nem is lehetséges, gondolkodni lehet rajta, ahogy azon is, hogy kit kitől szigeteljenek el. Egyelőre követik a tapasztalatokat, különösen Ausztriáét – tette hozzá.

Az ellenzéki képviselők által felvetett gazdasági javaslatokról közölte: ezek nagy része megszorítást követel, további munkahelyek megszűnéséhez vezetne, a kormány ellenben meg akarja védeni a munkahelyeket. Nem segélyt akarnak adni az embereknek, mert a munka segít, nem a segély – vélekedett.

Arról is beszélt, hogy a védőfelszerelések állami gyártásban készülnek, ezeket nem tudják piacra dobni, így amikor az ellenzék hatósági árat követel ezekre az eszközökre, azokra a termékekre kéri, amelyek külföldről ékeznek. Viszont ha hatósági árat vezetnek be például a maszkokra, olyan helyzet alakulhat ki, hogy egyetlen patikus sem hoz be és árul ilyet, egy sem lesz kapható – magyarázta.

Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy román mintára vezessenek be változásokat a törvényalkotásban, azt mondta: óvatosnak kellene lennie az ellenzéknek az ilyen javaslatokkal, mert ott a kormány olyan kérdésben is, amely törvényalkotási tárgy, saját hatáskörben módosíthat és alkothat törvényt békeidőben is, és az így hozott intézkedés hat hónapig hatályban marad.

A felvetett béremelések tekintetében kifejtette: nyilván ezek a kérések mind indokoltak, de meg kell fontolni, hogy valóban most van-e ennek itt az ideje, ahelyett, hogy minden erőt a munkahelyek megvédésére és újak teremtésére fordítanának. (MTI)

Kapcsolódó: Uniós szóvivő: a tagállamok rendkívüli intézkedéseinek ideiglenesnek és arányosnak kell lenniük

Megkezdődött a parlament ülése, amelyen a felhatalmazási törvény a téma

Orbán: négy harctéren kell egy időben helyt állnunk

Már 36 ezren írták alá a felhatalmazási törvény ellen tiltakozó petíciót

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!