Az Egyesült Államokban már több mint 1 millió 600 ezer fertőzöttet tartanak nyilván

Az Egyesült Államokban több mint 1 millió 600 ezer koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, és 97 ezer fölé emelkedett a Covid-19 nevű betegségben elhunytak száma a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház tegnap esti adatai szerint.

Az Egyesült Államokban ma a hősök emléknapja van, amikor a háborúban életét vesztett valamennyi katona előtt tisztelegnek az amerikaiak. Ez szövetségi ünnep, a katonai temetőkben mindenütt parányi amerikai zászlókkal díszítették fel a sírokat.

Donald Trump elnök még pénteken a Fehér Házban veteránokat tüntetett ki, tegnap pedig az amerikaiak elözönlötték a tengerpartokat és azokat a szórakozóhelyeket, amelyek megnyitottak. New Yorkban és New Jersey-ben is megnyitották a tengerparti strandokat, igaz, a kormányzók és a városvezetők mindenütt óvatosságra, a társadalmi távolságtartásra vonatkozó előírások betartására figyelmeztettek.

Az amerikai elnök megtiltotta a beutazást Brazíliából az Egyesült Államokba – jelentette be tegnap éjjel kiadott közleményében a Fehér Ház. A döntés értelmében azok sem utazhatnak be az Egyesült Államokba, akik az amerikai vízumkérelmük benyújtása előtti 14 napban brazil földön jártak – fogalmazott a közleményben Kayleigh McEnany, az elnöki hivatal szóvivője.

A brit kormányfő a karantén megsértésével vádolt főtanácsadója védelmére kelt

Védelmébe vette tegnap Boris Johnson brit miniszterelnök politikai főtanácsadóját, aki nem cáfolt sajtóhírek szerint megsértette a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt karanténintézkedéseket.

Az ügy tegnapra komoly belpolitikai viharrá szélesedett, és Dominic Cummings lemondását az ellenzék mellett a kormányzó Konzervatív Párt több prominens képviselője is követelte.

A rendkívül befolyásos, radikálisan EU-szkeptikus Cummings a két legnagyobb baloldali brit napilap, a Daily Mirror és a The Guardian egybehangzó beszámolói szerint feleségével és gyermekével együtt március végén a Londontól több mint 400 kilométerre északkeletre lévő Durham megyébe, szülei birtokára autózott, jóllehet a Downing Street előző nap azt jelentette be, hogy a főtanácsadó a Covid-19 betegség tüneteit észleli magán és a kormány előírásainak megfelelően kétheti elkülönítésbe vonult.

Boris Johnson, aki a szokásos napi kormányzati sajtótájékoztatót tartotta tegnap este a Downing Streeten, elmondta: Cummingsnak nem volt más választása, mivel gondoskodnia kellett gyermeke elhelyezéséről arra az esetre, ha őt és feleségét a koronavírus-fertőzés ágyhoz köti.

A brit kormányfő közölte ugyanakkor: komoly ügyről van szó, amelyet ő komolyan is vesz. Éppen ezért hosszas négyszemközti megbeszéléseket tartott főtanácsadójával, és arra a megállapításra jutott, hogy Cummings “a minden apában, minden szülőben meglévő ösztönnek” engedelmeskedve kelt útra, annak érdekében, hogy gyermekéről megfelelően gondoskodhasson.

Johnson szerint Dominic Cummings minden vonatkozásban felelősségteljesen és törvényesen cselekedett.

A Mirror és a The Guardian vasárnapi testvérlapjai, a Sunday Mirror és a The Observer szemtanúkat idéző beszámolói szerint Cummings még a kéthetes karantén lejárta előtt, április 12-én elhagyta az elkülönítése helyszínéül szolgáló házat és látogatást tett az attól csaknem 50 kilométerre lévő Barnard Castle kisvárosban.

Ezt azonban a Downing Street és tegnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson személyesen is cáfolta.

Cummings a nap folyamán több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem mond le, jóllehet ezt a Konzervatív Pártból is többen követelték.

Steve Baker, a tory alsóházi frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának – European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) – volt elnöke a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: senki nem nélkülözhetetlen, így Dominic Cummings sem, akinek “mennie kell”.

Baker szerint ha Johnson ragaszkodik Cummings hivatalban tartásához, azzal jelentős mennyiségű politikai tőkét pocsékolna el, emellett kikezdené a kormány karanténintézkedéseinek hitelességét, és “a sajtó egyébként sem fog leszállni az ügyről”.

Dominic Cummings nem tagja a Konzervatív Pártnak, és ő a brit kormányzati stáb messze legbefolyásosabb olyan tagja, akinek nincs miniszteri tisztsége. Minden jel szerint közvetlen befolyása van még a kormányon belüli személyi döntésekre is.

Egybehangzó politikai és sajtóvélemények szerint ő erőszakolta ki például az előző pénzügyminiszter, Sajid Javid távozását is az év elején, amikor Boris Johnson kormányátalakítást hajtott végre.

Johnson felajánlotta Javidnak, hogy megtarthatja posztját, de ennek fejében azt követelte, hogy menessze teljes tanácsadói stábját. Egybehangzó elemzések szerint a követelés mögött Cummings állt, akinek a pénzügyminisztériumi hatáskörök egy részének elvonása, a tárca önállóságának korlátozása lehetett a célja.

Javid ezt nem fogadta el és lemondott.

Cummings volt a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) küzdő legnagyobb kampánycsoport, a Vote Leave vezéralakja a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampányában.

Általános elemzői vélemények szerint a brit kormány az ő befolyására helyezkedett arra az álláspontra, hogy nem lehet meghosszabbítani a Brexit után kezdődött, december végén lejáró átmeneti időszakot akkor sem, ha addig nem születik megállapodás az EU-val a kétoldalú jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről.

A francia kormány további támogatásokat tervez, az államadósság 115 százalék felett lesz

A francia kormány újabb támogatásokkal, adókedvezményekkel, valamint a járulékfizetések átütemezésével tervezi támogatni a koronavírus-járvány által leginkább sújtott ágazatokat, ezért az GDP-arányos államadósság az év végére meg fogja haladni az eddig tervezett 115 százalékot is – jelezte tegnap Gérald Darmanin költségvetési miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.

Elmondta, hogy a támogatások félmillió vállalkozást érintenek mintegy 3 milliárd eurós összegben, az idegenforgalomban, az előadóművészetekben és a kulturális szférában, a vendéglátó- és szállodaiparban, valamint a sportban.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezdete óta a kormány már több gazdaságvédelmi intézkedést is bejelentett, létrehozott egy államilag garantált szolidaritási alapot az egyéni vállalkozóknak, s a csökkentett munkaidőben dolgozók vagy a kényszerszabadságon lévők fizetését átvállalta, ami eddig 450 milliárd euróba került a költségvetésnek.

Az intézkedések egyik következménye, hogy az év végére a francia államadósság meg fogja haladni a módosított költségvetésben tervezett GDP-arányos 115 százalékot – figyelmeztetett a tárcavezető, de pontos számot nem tudott mondani. A járvány előtt a kormány 100 százalék alatti adóssággal számolt.

“Az biztos, hogy az eladósodást választottuk, ami aggodalomra adhat okot, de a csőddel szemben, ami viszont katasztrofális lett volna” – hangsúlyozta Gérald Darmanin, aki kizárta, hogy az adósságtörlesztés érdekében adóemelést hajtsanak végre. A megszorításokat sem tartja “ésszerűnek” a tárcavezető akkor, amikor “a közegészségügy számára kell programot kidolgozni, emelni az ápolók fizetését és támogatni a gazdaságot”.

A francia kormány “a harmadik utat” választja, amely “bizalmat szavaz a gazdasági szereplőknek, és a növekedés majd megtermeli azt az összeget, amelyből az adósság visszafizethető” – tette hozzá.

Elisabeth Borne környezetvédelmi és közlekedési miniszter eközben azt kérte a franciáktól, hogy inkább belföldön töltsék idei nyári szabadságukat. A kormány a jövő héten jelenti be, hogy júniusban megnyithatnak-e a vendéglátóhelyek a vírus által kevésbé veszélyeztetett megyékben.

A kijárási korlátozások csaknem két héttel ezelőtt kezdődött fokozatos feloldása óta tegnap először emelkedett a kórházban ápoltak száma, mégpedig héttel, 17 ezer 185-re, pedig április közepe óta már napról napra csökkent a kórházi betegek száma. Lélegeztetőgépen viszont tízzel kevesebben voltak tegnap este mint 24 órával korábban, számuk jelenleg 1655, a két héttel ezelőtti 2087-hez képest.

A járvány kezdete óta 100 ezer 340-en kerültek kórházba, közülük 17 ezer 725-en voltak lélegeztetőgépen, s 64 ezer 617-en gyógyultan távoztak.

Halálozási adatokat a francia egészségügyi tárca csütörtök óta nem közölt, s legközelebb a jövő hét elején fogják frissíteni az adatokat. Csütörtökig 28 ezer 289 áldozatot szedett a járvány Franciaországban.

Miközben a szakemberek egyre kevésbé tartanak a járvány második hullámától, az egészségügyi hatóságok még óvatosak, s úgy vélik, hogy a karantén feloldása után meg kell várni a legalább 14 napos lappangási idő lejártát és csak ezután lehet biztosabbat mondani. Az elmúlt két hétben 46 gócpontot tártak fel országszerte tömeges tesztelésekkel és a fertőzöttek kapcsolatainak felkutatásával, ami a kormány szerint arra utal, hogy most már sikerült ellenőrzés alatt tartani és megakadályozni a járvány terjedését.

Spanyolországban nyolcadik napja maradt száz alatt a halálozás

Spanyolországban nyolcadik napja maradt száz alatt az új koronavírus okozta halálozás – tájékoztatott a spanyol egészségügyi minisztérium tegnap.

Az elmúlt 24 órában 70-en hunytak el a fertőzés következtében, az áldozatok száma elérte a 28 ezer 752-őt.

Egy nap alatt 246-tal lett több regisztrált koronavírusos eset. A SARS-CoV-2 nevű vírust eddig 235 ezer 772 páciensnél mutatták ki a vizsgálatok, amelyből több mint 3,5 milliót végeztek el a spanyol egészségügyi intézményekben.

A kórházban kezeltek száma 86-tal, az intenzív osztályon ápoltaké hárommal emelkedett egy nap alatt. Az első, január végi diagnosztizált eset óta 124 ezer 845 fertőzött került kórházba, közülük 11 ezer 477-en szorultak intenzív terápiára.

Mától országszerte tovább folytatódnak a járványügyi enyhítések, például Madrid és Barcelona is a lazítások újabb, egyes szakaszába léphet. Ez azt jelenti, hogy több mint két hónap szünet után az éttermek teraszain korlátozott létszámmal megkezdődhet a vendéglátás, engedélyezetté válik a legfeljebb tízfős csoportosulás, a rokonok meglátogatása megyén belül, és kinyithatnak a szállodák is a közös helyiségek mellőzésével.

Az egyes fázis az ország 47 millió lakosa közül 25 millió embert érint, 22 millióan pedig a további könnyítéseket tartalmazó kettes fázisba kerülnek.

Ebben a szakaszban létszámkorlátozással megnyithatnak a bevásárlóközpontok, az éttermek zárt részei is, a mozik, és a tengerpartokon ismét lehet strandolni.

Ezzel kapcsolatban az egészségügyi minisztérium ajánlást tett közzé, amelyben javasolja a létszámkorlátozás bevezetését a partokon, a strandolók közötti, legkevesebb kétméteres távolság biztosítását, és egyebek mellett a zuhanyozók, szemetesek, napernyők, nyugágyak fertőtlenítését.

A tengerpartokat egyelőre csak az ott élők élvezhetik, a belföldi utazások továbbra sem engedélyezettek, a lakhely szerinti megyét nem lehet elhagyni.

Ennek feloldását június végére ígérik, míg a külföldi turisták előtt várhatóan júliustól nyitják meg az országot.

Hetek óta először nem volt üres a Szent Péter tér a pápa vasárnapi beszéde alatt

Egymástól méteres távolságra, több tucatnyian voltak a vatikáni Szent Péter téren vasárnap. Ez volt az első alkalom március 10. óta, hogy Ferenc pápa nem az üres teret látta, amikor beszéde után kinézett az apostoli paloták ablakából.

Az újranyitott Szent Péter téren többnyire rómaiak, egyháziak és néhány turista volt jelen. Ők “avatták” fel több mint két hónap után a teret, ahol rendőrök ellenőrizték, hogy mindenkin szájmaszk legyen, és az emberek biztonságos távolságra álljanak egymástól.

Ferenc pápa a vasárnap déli Mennyek királynője imádságot (Regina coeli) és az ezt kísérő beszédet továbbra is a pápai könyvtárszobában, internetes közvetítésben mondta el. Majd kinézett az apostoli palotáknak a Szent Péter térre néző ablakából és kezével köszöntötte a téren levőket, akik erre vártak.

Ferenc pápa beszédében többek között a kínai katolikusokhoz szólt, a 2007 óta nekik szentelt imanap alkalmából. Kijelentette, hogy a kínai katolikusok az egyetemes egyház szerves részét alkotják, és az egyház “támaszt nyújt nekik a megpróbáltatásokban”. Kínában négymillióra teszik a katolikusok számát: a Szentszék és Peking 2018-ban írt alá együttműködési megállapodást, többek közt a Vatikántól kinevezett kínai püspökök elfogadásáról.

Ferenc pápa emlékeztetett a 2015. május 24-i, Áldott légy kezdetű enciklikájára a teremtett világ védelméről, és ennek szentelte a következő egyházi esztendőt.

Május 25-re esik az egyházban a tömegkommunikáció világnapja, az alkalomból ma jelenik meg Ferenc pápa olaszul Különbözők és Egységesek. Kommunikálok tehát vagyok című könyve, amelynek előszavát Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága írta.

A Vatikán bejelentése szerint a 83 éves Ferenc pápa összes idei, Vatikánon kívüli programja elmarad.

Törökországban ismét ezer felett alakul az új esetek száma

Törökországban tegnap immár második napja ismét ezer fölött volt az újonnan igazolt koronavírusos esetek száma. Az utóbbi 24 óra leforgása alatt 1141 ember szervezetében mutatták ki a kórokozót, így a fertőzöttek száma elérte a 156 ezer 827-et – közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter a Twitteren.

A kis-ázsiai országban nyolc hét elteltével szerdán csökkent ezer alá a mutató, három napig 952 és 972 között ingadozott, majd szombaton 1186-ra nőtt. A járvány április 11-én érte el a csúcspontot, akkor 5138 embernél diagnosztizálták a vírust.

A tárcavezető által megosztott táblázatból az is kiderült, hogy az elmúlt napban – miként szombaton is – 32-en haltak meg a fertőzés szövődményeiben, és ezzel a halálos áldozatok száma 4340-re emelkedett. Az elhalálozások üteme az április 19-ei 127-es érték óta mérséklődik.

Az intenzív gondozásra, valamint a gépi lélegeztetésre szoruló betegek száma tegnap is csökkent, az előbbi 775-ről 769-re, az utóbbi 388-ról 385-re. A gyógyultnak minősítettek száma 1092-vel, 118 ezer 694-re nőtt, így továbbra is ők teszik ki az összes eset több mint háromnegyedét.

A 83 milliós országban a hatóságok eddig körülbelül 1,83 millió vírustesztet végeztek el.

Törökország május 4-től kezdve lépett át a járvány elleni védekezés második fázisába, amely a “kontrollált társadalmi élet” nevet viseli. Az enyhítések értelmében a 65 évnél idősebbek és a 20 évnél fiatalabbak, akikre korábban állandó jellegű kijárási tilalom vonatkozott, hetente néhány órára kimozdulhatnak otthonaikból, valamint bizonyos feltételekkel újranyithattak a bevásárlóközpontok, azok egyes üzletei, illetve a borbélyok, a fodrászatok és a szépségszalonok. Megnyitottak továbbá 16-ot a személyforgalom előtt korábban lezárt 31 tartományból, de a legnépesebbek zárva maradtak, köztük Isztambul és a főváros, Ankara is. A fennmaradó 15 tartományban legalább május végéig a hétvégékre elrendelt kijárási tilalom is érvényben van, ami alkalomadtán nemcsak két-, hanem többnapos, amikor hétköznapokra eső nemzeti vagy vallási ünnepre is kiterjesztik.

Ráadásul május 23-től 26-ig a kijárási tilalom a járvány kezdete óta először a teljes országra vonatkozik, miután a muszlim szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró ünnep alatt emberek milliói keltek volna útra autóval, hogy meglátogassák idősebb családtagjaikat, éljenek bármily távol is egymástól. A háromnapos ünnep 24-én, vasárnap kezdődött.

A közösségi élet és a távolsági közlekedés országszerte még mindig szinte teljesen korlátozott. (MTI)

KapcsolódóOperatív törzs: 1392-en regisztráltak a karantént ellenőrző elektronikus alkalmazásra

Pintér Sándor államosítaná a háziorvosi ellátást

Kásler folytatja az életeket veszélyeztető ámokfutást

Franciaországban két hónap szünet után engedélyezték a vallási szertartásokat

WHO: Dél-Amerika a koronavírus-járvány új gócpontja