Az Egyesült Államok kétmillió adag hidroxiklorokint küldött Brazíliának

Az Egyesült Államok kétmillió adag hidroxiklorokint küldött Brazíliának koronavírus-fertőzöttek gyógyítására a fertőzés megelőzésére – jelentette be a Fehér Ház vasárnap. A szer jótékony hatása a koronavírus ellen ugyanakkor nemzetközileg vitatott. 


Közleményében az amerikai elnöki hivatal hangsúlyozta: “az amerikai és a brazil nép szolidáris egymással a koronavírus elleni küzdelemben.”

A közlemény szerint a gyógyszert az új típusú koronavírus okozta Covid-19 nevű betegségben szenvedők kezelése mellett “a vírusfertőzés megelőzésére” is alkalmazzák majd ápolók, orvosok és egészségügyi szakemberek körében.

A Fehér Ház jelezte egyúttal, hogy az Egyesült Államok és Brazília együttműködik majd a hidroxiklorokinnal kapcsolatos kutatásokban is annak feltárására, hogy ez a gyógyszer vajon mennyire hatékony és biztonságos a Covid-19 kezdeti stádiumának kezelésében, továbbá a vírusfertőzés megelőzésében.

A hidroxiklorokint a malária és egyes súlyos immunbetegségek – mint például a lupusz vagy a reumatoid artritisz – kezelésére használják. A koronavírus kezelésében játszott szerepe erősen vitatott. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kifejezetten nem tanácsolja az alkalmazását, és ugyanilyen ajánlást tett az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) is.

Franciaországban a klinikai teszteken kívül múlt hét szerdától nem engedélyezett az eddig malária ellen használt hidroxiklorokin nevű gyógyszert a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedők kezelésére használni.

Mindezek ellenére jó néhány amerikai kórházban változatlanul használják a Covid-19-es betegek kezelésére. Maga Donald Trump amerikai elnök pár héten keresztül szintén szedett hidroxiklorokin tablettát, mint mondta, arra az esetre, hogy ha megfertőződne a koronavírussal, akkor enyhébb tünetekkel kelljen megbirkóznia.

Yves Cohen

Már novemberben lehetett koronavírusos beteg Franciaországban

Fontos kivizsgálni a Covid-19 megjelenése előtti gyanús eseteket is – hívja föl a figyelmet az a párizsi orvos, aki kiderítette, hogy már tavaly volt koronavírusos beteg Franciaországban.

Yves Cohen az Avicenne kórház intenzív osztályát vezeti. Áprilisban megvizsgálták 14 olyan tüdőgyulladásos beteg korábbi mintáit, akik december 2. és január 16. között kerültek az intenzív osztályra, és tesztelték az új koronavírusra.

“A 14 páciens közül egynek pozitív lett a Covid-19-tesztje“ – mondja a professzor.

Egy 53 éves férfit kezeltek itt december 27-én. Az övé lehet az első ismert Covid-19 eset Európában.

“Azt gondoltuk, hogy az első esetek január 24-én jelentek meg, és a válság február végén vagy március elején kezdődött. Most már mondhatjuk, hogy nem. A vírus valószínűleg már decembertől elterjedt, tehát egy hónappal korábban. Egy esetleges új járványnál sokkal korábban felkészíthetjük magunkat, amint az első esetekre figyelmeztet a kormány.”

Cyril Fourneris, Euronews:

“A kórokozó tehát már jelen volt a párizsi régióban tavaly decemberben. Ez rávilágít arra, hogy fontos a régi mintákat is elemezni, hogy jobban megértsék a járványt, és hatékonyabban föl tudjanak lépni az esetleges újabbakkal szemben. Úgy tűnik, a vírus korábban kezdett el terjedni Európában, mint azt bárki gondolta volna”.

Cohen professzor páciensét néhány nappal azelőtt kezelték, hogy Kína értesítette a WHO-t az új vírusról, és egy hónappal az első hivatalos európai fertőzés előtt.

Egy másik tanulmány pedig azt állítja, hogy az új típusú koronavírus már november közepén jelen volt Franciaország keleti részén, Haut-Rhin megyében.

A Colmari Kórház orvosai bemutatták azokat a mellkasi röntgenfelvételeket, amelyeket újra megvizsgáltak. Azt mondják, hogy a jobboldalin tipikus Covid-19-tünetek látszanak. Valóban hasonlítanak egy koronavírusos beteg röntgenfelvételeire.

Az Haut-Rhin régió azok közé tartozik, amelyeket a leginkább sújtott a vírus Franciaországban. A CNRS kutatóintézet tudósai úgy vélik, a járvány már január végén kitört ott. Két hónappal a franciaországi lezárások előtt.

“Gond volt a francia egészségügyi hálózatban, mivel nem volt képes korábban vészjelzést adni. Azt hiszem, szükségünk van egy lakossági riasztórendszerre, amely figyeli, hogy mi történik az intenzív osztályokon. Olyan folyamatot kell létrehozni, amely képes lesz arra, hogy korábban adjon vészjelzést, és ezáltal jobb egészségügyi döntéseket alapozzon meg” – mondja Laurent Gerbaud, a CNRS kutatásvezetője.

Törökországban csaknem két hét stagnálás után lassult a járvány terjedése

Törökországban tegnap csaknem két hét stagnálás után tovább lassult az új koronavírus-járvány terjedése, az utóbbi 24 óra leforgása alatt 839 ember szervezetében mutatták ki a kórokozót, így az igazolt fertőzöttek száma 163 ezer 942-re nőtt – közölte Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter a Twitteren.

Az új esetek napi száma az április 11-i 5138-as érték óta lassan mérséklődik, május 18. óta mégis inkább a stagnálás jeleit mutatta, azóta 948 és 1186 között ingadozott. A mutató szombaton 983-on állt.

A friss adatok szerint az elmúlt napon 25-en vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, és ezzel a halálos áldozatok száma 4540-re emelkedett. A halálozások napi száma immár több mint két hete nagyságrendileg azonos szinten mozog, május 16. óta 23 és 44 között váltakozik. A csúcspont április 19-én volt, amikor 127 ember halt meg. A pénteki adat 28, a szombati pedig 26 volt.

A kis-ázsiai országban az intenzív kezelésre, valamint a lélegeztetőgépre szoruló betegek száma vasárnap tovább ereszkedett, az előbbi 649-ről 648-ra, az utóbbi 308-ról 287-re. A gyógyultnak minősítettek száma 989-cel 127 ezer 973-ra nőtt, így ők teszik ki az összes eset több mint 78 százalékát. A 83 milliós országban a hatóságok eddig közel 2,04 millió vírustesztet végeztek el.
Törökország május 4-től kezdve lépett át a járvány elleni védekezés második fázisába, amely a “ellenőrzött társadalmi élet” nevet viseli. A lazítások keretében már megnyitottak a bevásárlóközpontok, azok egyes üzletei, illetve a borbélyok, a fodrászatok és a szépségszalonok, továbbá megnyílt a személyforgalom előtt korábban lezárt 31 tartományból 16, beleértve a turisták körében népszerű Antalya, Mugla és Aydin is.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön bejelentette, hogy június 1-től a lezárva tartott utolsó 15 tartomány – köztük Isztambul, Ankara és Izmir is – megnyílik a belföldi személyforgalom előtt. A szóban forgó 15 tartományra vonatkozó hétvégi kijárási tilalmat ugyanakkor fenntartják.

Erdogan egyúttal közölte: az újabb rendelkezések értelmében a 65 évnél idősebbek továbbra is csak a hét egy adott napján mozdulhatnak ki néhány órára otthonukból, miközben a 20 éven aluliakat is érintő, állandó jellegű kijárási tilalom korhatárát 18 évre csökkentik. Hozzátette: a fiatalabb korcsoport hetente immár nem egy, hanem majd két alkalommal is sétát tehet lakhelye közelében. Szintén jelezte, hogy június 1-től bizonyos feltételekkel újranyithatnak az éttermek, a kávézók, a múzeumok, a könyvtárak, az óvodák, a sportlétesítmények, a strandok, az ifjúsági központok és táborok, az út menti pihenőhelyek és a nemzeti parkok, valamint szabadtéri koncerteket is lehet tartani.

Két hónapot követően június 1-től fokozatosan újraindul a belföldi légi közlekedés is. A Turkish Airlines légitársaság például három napon át először csak öt város, Isztambul, Ankara, Izmir, Antalya és Trabzon között üzemeltet járatokat, de június 4-től már összesen 23 város között. (MTI, Euronews)

Kapcsolódó: Magyarországon meghalt 1 újabb beteg a járvány miatt

Párizsban a járdákat és az úttesteket is elfoglalhatják a kávéházi teraszok

Fideszesek maszk nélkül adták át időseknek a mások által felajánlott élelmiszert

Olaszország az egész világ előtt újranyitja határait

Sarokba szorította-e Von der Leyen a „fukarokat”?

Gyakorlatilag hazaküldték a kórházakból meghalni a betegeket

Pert indít Kásler titkolózó minisztériuma ellen a Magyar Helsinki Bizottság