AstraZeneca-vezér: bízunk benne, hogy sikeres lesz az oltóanyag

Derűlátóan ítélte meg mai nyilatkozatában az új koronavírus elleni oltóanyag sikerességének esélyét Pascal Soriot, az AstraZeneca gyógyszeripari óriáscég vezérigazgatója.

Az oltóanyagot kifejlesztő oxfordi tudóscsoport vezetője ugyanakkor óvatosabban nyilatkozott: elmondása szerint a próba eredményességét éppen az teheti kérdésessé, hogy a nagy-britanniai járvány már visszaszorulóban van.

Soriot a BBC televízió mai politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: a cég nagyon bízik abban, hogy a már tesztelés alatt álló vakcina hatékonynak bizonyul.

Az oltóanyagot az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki.

Az egyetem már meg is állapodott az AstraZenecával a koronavírus-oltóanyag globális forgalmazásáról és gyártásáról arra az esetre, ha a vakcina beválik.

A brit-svéd gyógyszergyár vezérigazgatója a mai BBC-műsorban elmondta: a vállalat a brit kormánytól 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést, és nem kétséges, hogy a szállítás szeptemberben megkezdődik.

Soriot hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vakcinának természetszerűleg hatékonynak kell lennie, és hatékonyságát demonstrálni is kell.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az egyetem és a gyár az idővel folytat versenyfutást, hiszen a koronavírus-járvány immár visszavonulóban van Nagy-Britanniában, a vakcina hatékonyságát viszont magas fertőződési ráta esetén lehet a legmegbízhatóbban bizonyítani.

Az AstraZeneca vezérigazgatója szerint éppen ezért az oltóanyag próbája Brazíliában és az Egyesült Államokban is elkezdődött, mivel ezekben az országokban még mindig magas a koronavírus-fertőzöttség.

Hozzátette, hogy a brit kormány által rendelt 100 millió egységnyi oltóanyaghoz a brit lakosságnak lesz hozzáférése.

Az oltóanyagot kifejlesztő oxfordi tudóscsoport vezetője, Adrian Hill a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva kijelentette ugyanakkor: megítélése szerint 50 százalék az esélye annak, hogy a tesztekkel sikerül igazolni a vakcina hatékonyságát.

Hill professzor szerint ugyanis a koronavírus-járvány olyan ütemben vonul vissza Nagy-Britanniában, hogy jó eséllyel nem lesz elégséges számú új fertőzéses eset az oltóanyag működőképességének bizonyítására.

Az Oxfordi Egyetem professzora elmondta: várakozása szerint a vakcina tesztelésére toborzott 10 ezer önkéntes közül ötvennél kevesebben fertőződnek meg a Covid-19 betegséget okozó új koronavírussal a következő hetekben. Hozzátette: ha az újonnan megfertőződöttek száma a tesztelésben résztvevők között nem éri el húszat, a próba eredménye használhatatlannak bizonyulhat.

Hill professzor szerint a vakcina tesztelését végző stáb “az eltűnőben lévő vírussal fut versenyt”. “Abban a bizarr helyzetben vagyunk, hogy azt szeretnénk, ha a Covid még maradna egy kicsit, de a fertőzéses esetek száma folyamatosan csökken” – fogalmazott.

A tudós óva intette a brit kormányt attól, hogy “túlígérje magát” az oltóanyag hozzáférhetővé válásának időpontjával kapcsolatban. Ha augusztusra lesz is teszteredmény, az nem jelenti azt, hogy másnap elkezdődhet az oltások beadása – mondta.

Alok Sharma, az üzleti ügyek minisztere a Downing Streeten tartott minapi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha az oltóanyag sikeresnek bizonyul, már szeptemberre 30 millió egységnyi elkészülhet belőle, vagyis a brit lakosságnak csaknem a fele ősszel hozzájuthat az oltáshoz.

Átlépte az 57 ezret a fertőzöttek száma Belgiumban

Lassult a koronavírus terjedése, de mára így is 57 ezer 92-re emelkedett Belgiumban a járvány megjelenése óta igazolt fertőzöttek száma.

A belga közegészségügyi szolgálat mai tájékoztatása szerint az elmúlt egy nap alatt 282, péntek óta 581 embernél mutatták ki a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét. A járványgörbe továbbra is a fertőzés terjedésének csökkenését mutatja, bár a hét elején feljegyezett 200 alatti napi esetszám után újra napi közel 300 embernél lett pozitív a vírusteszt eredménye.

A betegség március elejére datált belgiumi megjelenését követően alig másfél hét leforgása alatt, március 15-re, vasárnapra 886-ra nőtt a fertőzöttek száma. Egy héttel később, március 22-én már 3401, az azt követő vasárnap pedig 10 ezer 836 fertőzöttet tartottak nyilván. Április első vasárnapján 19 ezer 691, a másodikon 30 ezer 589, a harmadikon mintegy 38 ezer 500, a negyediken pedig 46 ezer 134 fertőzöttről számoltak be. Május első vasárnapján lépte át az 50 ezret a fertőzéssel regisztráltak száma, két hete 53 081 esetet tartottak számon, a múlt héten pedig 55 280 volt a bizonyítottan fertőzöttek száma.

A betegség következtében elhunytak száma stabil maradt, az utóbbi napokban naponta mintegy 25 ember halt meg. A járvány belgiumi megjelenése óta 9237 ember hunyt el a betegség szövődményeiben.

Hollandiában a bizonyítottan fertőzöttek száma átlépte a 45 ezret

Hollandia közegészségügyi intézete (RIVM) ma délután szintén az elhalálozások számának további csökkenéséről tájékoztatott. Két hete még közel 90, a múlt hét folyamán átlagosan 50, a hét elején pedig mintegy 25 volt a halálesetek napi átlagszáma, az elmúlt 24 órában pedig 11-en haltak meg a koronavírushoz köthetően.

A fertőzéssel frissen regisztráltak száma átlagosnak mondható, az elmúlt egy napban 178 ember esetében volt pozitív a vírusteszt eredménye, velük együtt idáig 45 ezer 236 embernél mutatták ki a kórokozó jelenlétét.

Luxemburgban a hét eleje óta nem halt meg senki a vírushoz köthetően

A luxemburgi egészségügyi minisztérium az utóbbi napokban nem jelentett a járványhoz köthető halálesetet. A hét elején két ember, a járvány helyi megjelenése óta 109 ember hunyt el a betegség következtében.

A hét eleji 13 új esethez képest a hét végére 9-re csökkent az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma. Velük együtt a nagyhercegségben 3990-ra emelkedett az igazoltan fertőzöttek száma. Kórházban 55 embert ápolnak, közülük nyolcat intenzív osztályon.

Romániában egy hét után először haladta meg a kétszázat az újonnan igazolt fertőzések száma

Romániában egy hét után először haladta meg ma a kétszázat az újonnan igazolt koronavírus-fertőzések száma, amit a média az óvintézkedések május 15-e utáni lazításával hozott összefüggésbe.

Az utóbbi 24 órában 213 embernél mutatták ki a SARS-CoV-2 vírust, ami csaknem 30 százalékkal haladja meg a napi megbetegedések utóbbi héten regisztrált átlagát.

Romániában az eddigi 18 ezer 70 igazoltan koronavírus-fertőzött közül 1179-en haltak meg, 11 ezer 399-et gyógyultnak nyilvánítottak. Az országban április 29-én tetőzött a járvány több mint 7700 nyilvántartott aktív esettel. Számuk azóta 5500 alá csökkent.

A Digi 24 hírtelevízió felhívta a figyelmet, hogy a rendkívüli állapot feloldása utáni első fertőző gócok egészségügyi intézményekben jelentek meg: a dél-romániai Olt megyében a mentőszolgálat 18 ápolójának koronavírustesztje bizonyult pozitívnak, a moldvai Jászvásár (Iasi) két kórházában 19 alkalmazottnál és 13 páciensnél mutatták ki a fertőzést a napokban. Az erdélyi Szászsebes (Sebes) városi kórházában hat alkalmazott fertőződött meg.

A járvány újraéledésének kockázataként tekintenek Romániában arra is, hogy az utóbbi tíz napban a külföldön élő román állampolgárok újabb hulláma indult haza. Romániában a május 14-én véget ért rendkívüli állapotot veszélyhelyzet váltotta fel: azóta nem hatósági karanténba, hanem csak otthoni elkülönítésbe küldik a külföldről érkezőket. Az utóbbi héten 46 ezerrel nőtt – és így ismét 60 ezer fölé emelkedett – Romániában azok száma, akik otthonukban várják, hogy leteljen a betegség lappangási ideje.

Horvátországban csak alapos indok miatt lehet kimaradni az iskolából

Horvátországban holnaptól a szülőknek alaposan meg kell indokolniuk, ha nem küldik gyermeküket iskolába, Szlovéniában pedig a 9. osztályosok számára is elindul az oktatás – írta a helyi sajtó.

Horvátországban a koronavírus-járvány enyhülésével, szigorú óvintézkedések mellett május 11-én kinyithattak a felsőoktatási intézmények, az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatos osztályai. A kormány ugyanakkor a szülőkre bízta, hogy engedik-e a gyerekeiket iskolába, vagy a tanévet távoktatás formájában kívánják folytatni és befejezni. Az elmúlt két hétben a kisiskolások mindössze két százaléka tért vissza az iskolapadokba.

Az oktatási minisztérium legújabb rendelete szerint holnaptól csak megfelelő indoklás esetén maradhatnak ki a gyerekek az iskolából. Objektív okként említik a betegséget, továbbá, ha iskola nem tudja megoldani a gyerekek megfelelő szállítását, vagy járványgóc alakul ki valahol. Szubjektív ok, ha a családban súlyosan beteg valaki, valamint, ha szülők félelemből nem merik iskolába küldeni gyermeküket. Utóbbi rendes körülmények között nem lehetne kifogás – mutatott rá a minisztérium, hozzátéve, ezen gyerekek számára továbbra is biztosítva lesz az online oktatás, és később is csatlakozhatnak osztálytársaikhoz.

Blazenka Divljak oktatási miniszter az új intézkedést azzal magyarázta, hogy az otthoni munkavégzésről szóló kormányrendelet hatályát vesztette, így az alkalmazottaknak fokozatosan vissza kell térniük a munkahelyeikre.

A szomszédos Szlovéniában egy héttel később, május 18-án indult meg az oktatás az általános iskolák alsó tagozatos diákjai számára, május 25-től pedig a kilencedikesek is visszatérhetnek az iskolapadokba. A kormány annak a lehetőségét is megvizsgálja, hogy még a tanév vége előtt a felső tagozatos osztályban is elindítsák az oktatást. A múlt héten a kisdiákoknak a 35 százaléka, az óvodásoknak pedig a fele tért vissza a nevelési-oktatási intézményekbe.

Míg Horvátországban a szülőknek korábban írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy a közegészségügyi intézet ajánlásai ellenére, saját felelősségükre küldik iskolába gyermeküket, Szlovéniában mindössze arról kellett nyilatkozniuk, hogy a gyermekük az elmúlt két hétben nem volt beteg és nem érintkezett olyannal, akik megfertőződött az új koronavírussal, továbbá, ha a gyermeken bármilyen tünet mutatkozik, otthon marad.

Horvátországban a legfrissebb információk szerint az elmúlt egy napban eggyel, 2244-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma és senki sem hunyt el a Covid-19 betegség következtében, a járvány eddigi halálos áldozatainak száma változatlanul 99. Az aktív betegek száma 133.

Szlovéniában a válságkabinet közlése szerint tegnap nem nőtt, így 1468 maradt az ismert koronavírus-fertőzöttek száma, és egy ember halt meg a Covid-19 betegség következtében, a járvány halálos áldozatainak száma így 107-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 18 fő.

Már csaknem 21 ezer fertőzöttet azonosítottak Ukrajnában

Jelentős lassulás továbbra sem tapasztalható a koronavírus-járvány terjedésében Ukrajnában, mára egy nap alatt ismét több mint négyszáz új fertőzöttet azonosítottak, velük együtt számuk megközelítette a 21 ezret – derült ki az egészségügyi minisztérium adataiból.

Az elmúlt napban újabb 12 halálos áldozattal 617-re emelkedett a betegség szövődményeinek következtében elhunytak száma az országban, miközben eddig 7108-an gyógyultak fel, közülük az előző nap 179-en. Az elmúlt 24 órában 406 új beteget azonosítottak, akikkel együtt a regisztrált fertőzöttek száma már elérte a 20 986-ot.

Az egészségügyi dolgozók között 69 új beteget találtak, velük együtt az azonosított fertőzöttek létszáma 4069-re emelkedett.

Ismét jelentősen megugrott a betegek száma az ország két legfertőzöttebb területén, a romániai határnál lévő Csernyivci megyében és a fővárosban, Kijevben. Előzőben 63 új beteget jegyeztek fel, míg csak 13-an gyógyultak fel az elmúlt napban. A megyében a járvány kitörése óta azonosított fertőzöttek száma már 3027-ra nőtt. A legtöbb halálos áldozatot is ebben a megyében szedte a betegség, 125-en haltak bele a szövődményeibe.

Kijevben 54 új fertőzöttet azonosítottak mára, ami 7-tel több a megelőző napinál. Az eddig regisztrált fertőzöttek száma a fővárosban 2623, a járvány kezdete óta a betegségben 59-en haltak meg és 358-an gyógyultak fel.

Az adatok alapján kétségessé vált, hogy holnap valóban elindíthatják-e a metrót Kijevben, ahogyan azt a fővárosi vezetés már bejelentette. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester egyik helyettese, Valentin Mondrijivszkij tegnap az Ukrajina 24 televízióban azt mondta, hogy egyelőre a kormány engedélyére várnak. A kabinet által szabott egyik fő kritérium szerint ugyanis egy régió csak akkor léphet a korlátozások enyhítésének második szakaszába, ha az ott lakók körében a megelőző hét napban 100 ezer főre kevesebb mint 12 fertőzött jut. A főváros pedig – amelyet külön régióként kezelnek a statisztikában – a tegnapi adatok alapján épphogy a határérték alá került 11,7 fővel.

Mondrijivszkij azt is kijelentette, hogy a metróban szerinte nem lehetséges az utasok számának korlátozása és a testhőmérséklet-mérés sem. A szájmaszk és gumikesztyű kötelező viselését szavai szerint a metróállomásokon dolgozó ügyeletesek fogják ellenőrizni.

Kijevben – éppúgy mint Harkivban és Dnyipróban – március közepe óta nem jár a metró. Klicsko a héten több ízben kérte a kormányt, engedje elindítani a földalattit, mert a városban rendszeressé váltak a közlekedési dugók a korlátozások enyhítésének május 11-én életbe léptetett első szakasza óta amiatt, hogy egyre többen álltak újra munkába.

Oroszországban csaknem 8600 új fertőzést mutattak ki

Oroszországban egy nap alatt 8599-cel, 344 ezer 481-re nőtt a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött emberek száma a ma közzétett hivatalos adatok szerint.

A napi növekmény 2,6 százalékos, az újonnan diagnosztizált személyek 43,9 százaléka tünetmentes.

A halálozások száma 153-mal 3541-re, a gyógyultaké pedig 5363-mal, 113 ezer 299-re emelkedett. Moszkvában 59-en haltak meg, ami a legalacsonyabb szám május 15. óta.

Az országban a járvány kezdete óta több mint 8,6 millió, az elmúlt nap alatt pedig 282 ezer tesztet végeztek el. Fertőzés gyanújával 282 ezer ember tartanak megfigyelés alatt.

Az igazolt fertőzések számát tekintve Oroszország a harmadik helyen áll a világon az Egyesült Államok (több mint 1,6 millió) és Brazília (több mint 347 ezer) mögött. (MTI)

Kapcsolódó: Operatív törzs: 1392-en regisztráltak a karantént ellenőrző elektronikus alkalmazásra

Pintér Sándor államosítaná a háziorvosi ellátást

Kásler folytatja az életeket veszélyeztető ámokfutást

Franciaországban két hónap szünet után engedélyezték a vallási szertartásokat

A világon már több mint 2,1 millióan épültek fel a koronavírusos betegségből

Magyarországon meghalt négy újabb beteg a járvány miatt

WHO: Dél-Amerika a koronavírus-járvány új gócpontja