Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a szájzár törvény miatt

Az ellenzéki pártok közös beadványban kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az országgyűlési törvény és a házszabály módosításait – jelentették be a Párbeszéd, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP és a Magyar Liberális Párt képviselői sajtótájékoztatón.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke “szájzár törvénynek” nevezte a szabályozást és úgy vélte: a február 1-jén hatályba lépett módosítások célja, hogy megfélemlítsék, meghátrálásra kényszerítsék az ellenzéki képviselőket.

Szerinte azonban az “egyesült ellenzék” nem hátrál meg, továbbra is az emberek érdekeit képviselik és közös beadványukban azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a módosításokat. Azzal indokolt: komoly alkotmányossági aggályok merülnek fel, mert a jelentősen szigorított szankciók hatásukban alkalmasak lehetnek az egész képviselői munka ellehetetlenítésére.

Problémásnak nevezte, hogy a szankciókhoz nincs hozzárendelve érdemi mérlegelési jog, és hogy a házelnök automatikusan a pulpitusról alkalmazhat bizonyos büntetéseket jogorvoslati lehetőség nélkül. Aggályosnak tartotta a szavazati jog tartós korlátozását is.

“A Fidesz fél, (…) de a rossz hír az, hogy nem fogunk meghátrálni, az egyesült ellenzék a tegnapi dunaújvárosi győzelem után még jobban összekapaszkodva fogja képviselni az emberek érdekeit (…) 2022-ig megyünk tovább közösen és a le fogjuk váltani ezt a kormányt” – fogalmazott Szabó Tímea.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt: az ellenzék minden erejével tiltakozik a törvénymódosítások ellen. “Összefogás van, összefogás lesz, a 2022-ben a Fidesz fog ellenzékbe kerülni” – hangoztatta.

Lukács László György (Jobbik) úgy fogalmazott: azt üzenik a Orbán Viktornak és a Kövér Lászlónak, hogy a “parlament patkója nem a Várkert Bazár, oda nem lehet csupán felcsúti buszokat beparkoltatni, és ezzel az emberek hangját onnan kirekeszteni”. Közölte: bíznak az Alkotmánybíróság bölcs belátásában és abban, hogy a testület “Orbán Viktor utasítása helyett”, most végre a jogot és a törvényszerűséget fogja választani.

Arató Gergely (DK) azt mondta: szeretnék, ha a parlament ismét tekintélyes intézmény lenne, de ehhez az kell, hogy érvényesüljenek a képviselői jogok, ne korlátozzák a képviselők szólásszabadságát, és a kormány komolyan vegye az Országgyűlés munkáját.

Csárdi Antal (LMP) azt hangoztatta, hogy az alkotmánysértő törvénymódosítást nem állíthatja meg az ellenzéket, Bősz Anett (Liberálisok) pedig azt : minél jobban próbálja csorbítani a képviselők jogait akár Orbán Viktor, akár Kövér László, az annál inkább összekovácsolja az ellenzéki pártokat.

Az ellenzék kivonult az ülésteremből

A napirend előtti felszólalások után a parlament néhány határozatot hozott, majd rátért a képviselői interpellációkra. Az eredeti napirend szerint két tucatnyi ellenzéki képviselő is interpellálta volna valamelyik kormánytagot, ám a napirend előtti beszédek után (az ellenzéki sajtótájékoztató előtt) az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből.

A sajtótájékoztató után néhány ellenzéki képviselő visszament az azonnali kérdésekre. (MTI, Mérce, 24.hu)

Kapcsolódó: A parlament több aggályos törvénymódosítást is elfogadott

(Kiemelt kép: az ellenzéki pártok sajtótájékoztatója)