A parlament több aggályos törvénymódosítást is elfogadott

Az önkormányzati választások után több olyan törvénymódosítást is benyújtott a Fidesz, amely tovább szűkítené az önkormányzatok és az ellenzéki parlamenti képviselők mozgásterét.

A parlament elfogadta az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, amely alapján a jövőben szigorúbban büntethetők a Ház rendjét megsértő képviselők. Az ellenzék ezt szájzártörvénynek nevezi.

A törvénymódosítást 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadták el kormánypárti képviselők javaslatára.

Az országgyűlési törvény módosításában a fegyelmi esetek két új elemmel bővülnek: a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívóan zavaró közbeszólás, valamint az ülés menetének zavarása, akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében.

Ha a fegyelmi jogba ütköző magatartást tanúsító képviselő a levezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja, törvény kötelezi őt az ülésterem elhagyására.

A törvény az eddigiektől eltérően szabályozza a kizárást, és úgy rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles a szóbeli döntés után azonnal elhagyni az üléstermet, ha pedig ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb intézkedés, kitiltás alkalmazható.

A kizárás a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére vagy a teljes ülésre vonatkozhat, azonban a kizárt képviselő részvételét a döntéshozatalban nem zárja ki, a határozathozatalok idejére ugyanis visszatérhet az ülésterembe.

A kitiltás súlyosabb, mivel a kitiltott nemcsak az üléstermet, hanem az Országházat, az Országgyűlés Irodaházát és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületeket is köteles elhagyni.

A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntéssel a kitiltásra okot adó magatartás – például a szavazás menetének akadályozását vagy fizikai erőszak – után haladéktalanul. A házelnök is elrendelheti 15 napon belül hivatalból, továbbá az ülést vezető elnök vagy egy frakcióvezető írásbeli kérelmére.

Legsúlyosabb esetben – fizikai erőszak alkalmazásakor vagy azzal való fenyegetéskor – 24 ülésnapra vagy 60 naptári napra lehet kitiltani egy képviselőt.

A kitiltott helyett a frakcióvezető szavazhat, utóbbi akadályoztatása esetén pedig a helyettese jár el. Független képviselő bármely képviselőt felkérhet a megbízás ellátására.

A törvény emeli a szankcióként kiszabható tiszteletdíj-csökkentések mértékét, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábbi szavai szerint általános szabályként az eddigi elvonások 12-szeresére.

Legenyhébb esetben minimum a félhavi tiszteletdíja csökkentésével büntethetik a képviselőt – ha közbeszólásával a felszólalást vagy az ülésvezetést kirívó mértékben zavarja -, legsúlyosabb esetben pedig hathavi tiszteletdíj elvonásával. Utóbbi akkor szabható ki, ha a képviselő az ülés menetét vagy az ülés résztvevőjét akadályozza, illetve ha fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz. A szemléltetési előírások megszegőjét egy- vagy kéthavi tiszteletdíj-csökkentéssel sújthatják.

A levezető elnök az ülésen tanácskozási joggal rendelkezőket is rendre utasíthatja, figyelmeztetheti.

Azt is egyértelművé tették, hogy az Országgyűlés jegyzői segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában. Mellettük a háznagynak és az alelnököknek is őrködniük kell az Országgyűlés tekintélyének, valamint a házszabályi rendelkezéseknek a tiszteletben tartása felett.

Része lett a törvénynek, hogy a házelnök, az alelnökök és a jegyzők megbízatása megszűnik, ha adott országgyűlési cikluson belül kétszer kizárják az ülésnapról vagy az ülésről, illetve ha egyszer is kitiltják őket.

A bizottsági ülések fegyelmi rendjét is szabályozza a törvény.

Tartalmazza ezentúl a jogszabály, hogy az Országgyűlés szavazásain jelen lévőnek a voksolásban részt vevőket kell tekinteni. A képviselőknek az Országgyűlés, valamint a parlamenti bizottságok üléséről való távolmaradásukat előzetesen be kell jelenteniük.

Pontosítják a jelkép fogalmát is, egyértelművé téve, hogy az Országház stilizált képe mellett annak sziluettje is védelem alá esik, a felhasználás pedig nem sértheti az Országgyűlés méltóságát.

Változtatnak az állam ellenőrzésére vonatkozó képviselői jog gyakorlásán is. Az új rendelkezés úgy szól, hogy az állami szervek továbbra is kötelesek a képviselőket támogatni megbízatásuk ellátásában, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást meg kell adniuk. A képviselő azonban csak előzetesen egyeztetett módon kérhet majd tájékoztatást a közigazgatási szervektől, közintézményektől. A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, felhasználói engedély alapján, titoktartási nyilatkozat kitöltése után használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

Bővítették továbbá az Országgyűlési Őrség feladatát azzal, hogy az őrök közreműködnek a Kossuth Lajos tér mint kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésében és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartásában.

Az egyik előterjesztő, a fideszes Kocsis Máté korábban a parlamentben az elmúlt időszakban történt “példátlan durvaságokkal” indokolta az országgyűlési törvény módosítását, megengedhetetlennek nevezve az ellenzék “vadabb” képviselői által tanúsított magatartást. Megemlítette a tavaly december 12-i ülésnapot – amikor ellenzéki képviselők megakadályozták, hogy a levezető elnök elfoglalja helyét a pulpituson, majd a továbbiakban is zavarták az ülést -, valamint Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő közelmúltbeli viselkedését, amikor trágár szavakat tartalmazó táblát emelt fel az ülésteremben.

Szigorították az országgyűlési frakciók alapítását

135 igennel és 54 nemmel az Országgyűlés megszavazta, hogy módosuljon a házszabály, így szigorítva az országgyűlési frakciók alapításának szabályait.

Parlamenti frakciót ezentúl kizárólag az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, egyazon párthoz tartozó képviselők alkothatnak.
Innentől egy képviselő csak akkor fog a párthoz tartózónak számítani, ha az adott párt színeiben indult a választáson. A módosítás tehát megszünteti annak lehetőségét, hogy képviselők frakciót váltsanak két választás között, vagy hogy független képviselők beüljenek egy létező frakcióba, esetleg újat alapítsanak.

Megszavazták a törvényt, ami Karácsony szerint felrúgja a megállapodást a kormány és Budapest között

A talányos Egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról címen futott az a salátatörvény, amely kötelezi az önkormányzatokat, hogy iparűzési adóból befolyó bevételeiket elsősorban a közösségi közlekedés finanszírozására fordítsák.

A törvénymódosítás főleg a nagyobb városok számára jelenthet problémát, hiszen az elmúlt években jelentősen gyengített önkormányzatok így fő bevételi forrásuk fölötti szabad rendelkezésüket veszítik el.

Átalakították az Alkotmánybíróság jogkörét

Egy salátatörvénybe rejtette bele Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy a kormány átalakítaná az Alkotmánybíróság jogkörét, lehetővé téve, hogy különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben.

Ezt a Parlament 135 igennel és 52 nemmel megszavazta.

Az állami szervek ezentúl saját jogaik védelmére hivatkozva az erősen kormánypárti AB-n támadhatják meg a rendes bíróságok döntéseit, így az államhatalommal szemben a polgárok jogait védő bírósági ítéleteket ezentúl a kétharmad által kinevezett kormánybírák írhatják felül.

Megszavazták, hogy a városi önkormányzatok elveszítsék építésügyi jogköreiket

134 igen szavazattal, 53 nem ellenében megszavazta a parlament azt salátatörvényt, amely elveszi a járásközpont városok jegyzőitől az építési engedélyek kiadásának jogát és azt a megyei kormányhivatalokhoz helyezi át. Az ellenzék szerint ezzel érdemben megszűnik a városok vezetésének beleszólása abba, hogy mi is épüljön a településeiken.

Megszavazták a Médiatanács 4 új tagját

Hankiss Ágnes, Budai László, Meszleny László és Szadai Károly személyében 134 igen, 29 nem szavazat ellenében a parlament megválasztotta a Médiatanács négy új tagját. A kétharmad egyetlen ellenzéki jelöltet sem engedett át a bizottsági szavazáson, így a Médiatanács továbbra is kizárólag Fidesz által jelölt tagokból áll.

A négy megválasztott új tag 9 éves mandátumot kapnak. (MTI. Mérce)

Kapcsolódó: A kormány törvénymódosítással akadályozná az ellenzéki képviselők munkáját

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)