A kormány nem hosszabbít meg egyes veszélyhelyzeti intézkedéseket

Inkább intézmények bezárását kéri az intézményfenntartóktól – közölte Gulyás Gergely az online tartott kormányinfón.

A kormány megtárgyalta a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben hozott, de eddigi parlamenti döntés hiányában lejáró intézkedések sorsát, és talált megoldásokat, elsősorban az intézményfenntartók közreműködését kéri – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az online tartott kormányinfón.

Erre azért volt szükség, mert 15 nap után lejár a veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatálya, az pedig az Országgyűlés hatáskörének kiüresítését jelentené, ha a kormány újra és újra 15 nappal meghosszabbítaná ezeket a lépéseket – magyarázta a tárcavezető.

Ezért úgy döntöttek, hogy kérik, a parlament jövő heti döntéséig az egyetemek és főiskolák zárva tartását a fenntartók rendeljék el, és a bölcsődék és óvodák esetében is azt kérik a fenntartóktól, rendeljenek el addig szünnapot.

A határzár fenntartását a belügyminiszter saját hatáskörben fogja megoldani, az ítélkezési szünet kérdésében pedig az igazságügyi miniszter tárgyal majd a bírósági hivatal elnökével – közölte Gulyás Gergely.

Gulyás: a költségvetésben rendelkezésre állnak a források a védekezésre

Több százmilliárd forintos költsége lesz a koronavírus-járvány elleni védekezésnek, ezek a források a költségvetésben rendelkezésre állnak – mondta Gulyás Gergely.

A tárcavezető kiemelte: a kormány minden olyan intézkedést, amelyet a környező országok is megtettek, lényegesen előbb hozott meg, mint a többi ország, ezért a fertőzés mértéke jóval kisebb, mint Európa legtöbb országában. Remélhetőleg a fertőzés terjedésének üteme továbbra is lassabb marad, de az elkövetkező napokban, hetekben ugrásszerűen nőhet a fertőzöttek száma – közölte: Hozzátette: ugyanakkor minden feltétel adott, hogy kontroll alatt tarthassák a járványt, az egészségügyi ellátórendszer felkészült a lehető legtöbb beteg fogadására.

Gulyás Gergely kitért rá: ma videokonferencia keretében egyeztetnek az EU állam- és kormányfői. A koronavírus-járvány elleni védekezésben a Brüsszel által ismertetett tervek Magyarországnak a legkevésbé kedvezők, mert nem pluszforrásokat irányoz elő, hanem már létező pályázati források lehívását könnyíti meg, márpedig Magyarország a legjobb pályázók között van, már csaknem az egészét lekötötte a forrásoknak – mondta.

Gulyás: a kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlását

A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót – közölte a Miniszterelnökség vezetője.

Az MVM Magyar Villamos Művek megvásárolja az erőművet és a Geosol Kft.-t is tulajdonló Status Power Invest Kft.-t – tájékoztatott Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a kormány nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását.

A cégcsoport vételára 17,44 milliárd forint volt – közölte.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy az erőmű kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátásban, a villamosenergia-termelésünk 16 százalékát adja. A munkahelyek megőrzése, a térség gazdasági stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú az erőmű működése – fűzte hozzá.

Operatív törzs: sikerült lassítani a vírus terjedését

A környező országokhoz képest Magyarországon sikerült lassítani a járvány terjedését – mondta a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője mai online sajtótájékoztatón.

Lakatos Tibor szerint ez a kormány korábbi intézkedéseinek, illetve annak is köszönhető, hogy az állampolgárok betartják a hatósági korlátozásokat.

Kérdésre válaszolva közölte: a megszokotthoz képest 60-70 százalékkal kevesebben vannak a magyarországi utakon és a köztereken.

Az orvostudomány képviselőivel egyeztetett Orbán Viktor

Ismét tudományos szakemberekkel folytatott konzultációt Orbán Viktor a Magyarországon is súlyosbodó koronavírus-járványhelyzetről – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ma délelőtt.

A Karmelita kolostorban tartott megbeszélésen Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa, Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatója, Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője – mindketten korábbi egészségügyi államtitkárok -, Bedros Róbert, az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának beruházásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott vett részt.

Orbán Viktor kiemelte: szeretné megismerni a lehető legtöbb szakértő véleményét annak érdekében, hogy a kormány továbbra is a kellő időben hozhassa meg a szükséges további döntéseket a betegség elleni védekezésről.

Budapesten április 1-jétől ritkábban járnak a tömegközlekedés eszközei

Április elsejétől szombati menetrenden alapuló, de számos frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrendet vezetnek be munkanapokra a fővárosi közösségi közlekedésben a koronavírus-járvány miatt lecsökkent utasszámhoz igazodva – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A BKK közleménye szerint a 80-90 százalékkal visszaesett utasszám nem indokolja a tanszüneti közlekedési rend további fenntartását, ugyanakkor csúcsidőben a metró-, valamint a nagyobb forgalmat bonyolító villamos- és buszvonalakon továbbra is a forgalomhoz mérten sűrű járatindulásra lehet számítani.

Az iskolák bezárása, a fővárosi cégek jelentős részénél elrendelt otthoni munkavégzés miatt egy-egy tömegközlekedési járművön általában 4-6 ember, vagy még kevesebb utazik – írták.

A BKK közölte: az új menetrend bevezetésével továbbra is biztosítja, hogy a járműveken ne legyen 30 százalék feletti kihasználtság. Ezt a maximális értéket alkalmazzák a nemzetközi gyakorlatban is a járvány terjedésének megakadályozására.

Az április 1-től, jövő szerdától életbe lépő menetrend alkalmazásával csúcsidőben a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, az 1-es villamos, a kiskörúti villamosok 5 percenként, a metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak majd.

A közösségi közlekedési járatok a szombati menetrendjük szerint indulnak, amely a csúcsidei járatsűrűséget a tanszüneti menetrendhez képest további 25-30 százalékkal mérsékeli.

A szombati menetrendnél sűrűbb járatkövetést biztosítanak csúcsidőben több frekventált vonalon: gyakrabban indul majd az 1-es villamos, az újpalotai gyorsjáratok vonalán a 7E, a rákoskeresztúri nyomvonalon a 97E busz, a kőbányai lakótelepre tartó 85-ös járat, a Káposztásmegyerre közlekedő 20E gyorsjárat, valamint közlekedik a Füredi úti lakótelep felé a 80-as mellett a 81-es trolibusz is.

A 3-as metró pótlását segítő, alternatív útirányokat biztosító 194M, 223M és 254M busz továbbra is közlekedik.

Az új menetrend szerint munkanapokon továbbra is jár a szombaton egyébként nem közlekedő csepeli 179-es, az Albertirsai utat kiszolgáló 10-es busz, továbbá a rákoskeresztúri vasúti kapcsolatot is biztosító 269-es, 297-es és 298-as Telebusz.     Közölték azt is, az utasok biztonsága érdekében, hogy megfelelő távolságot tarthassanak egymástól, a megszokottnál nagyobb befogadóképességű csuklós járművek közlekednek az Örs vezér terei 31-es, 161-es, 168E, a zuglói 77-es, 82-es, 130-as, a kőbányai 95-ös, 202E, a budai 33-as és 109-es, a dél-pesti 36-os, 123-as, 148-as vonalon, a 14-es villamos pedig háromkocsis szerelvényekkel indul.

A 100E reptéri gyorsjárat közlekedését ideiglenesen szüneteltetik, de Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér azonban továbbra is megközelíthető marad a Nagyvárad térről induló 200E busszal. Mint írták, a repülőtér forgalma csaknem teljesen leállt, és ezzel párhuzamosan a reptéri buszjáratokat szinte senki nem használta.

A hétvégén továbbra is a szombati, illetve a vasárnapi menetrendet kell figyelni – olvasható a BKK közleményében. (MTI)