A kormány meghosszabbította a veszélyhelyzeti intézkedéseket

A kormány az Országgyűléstől kapott tegnapi felhatalmazása alapján elrendelte a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A központ közleményében emlékeztetett, a kabinet az elmúlt hetekben számos intézkedést hozott a járvány lassítása, a magyar emberek egészségének, valamint a magyar családok, a gazdaság és munkahelyek védelme érdekében.

Ezek a rendkívüli intézkedések hozzájárultak a járvány elleni védekezés hatékonyságának növeléséhez, a fertőzések és megbetegedésének számának csökkentéséhez, és a járvánnyal járó gazdasági károk mérsékléséhez – fejtették ki, hozzátéve, a kormány a veszélyhelyzet megszűnéséig hosszabbítja meg ezen rendkívüli intézkedések hatályát.

Hangsúlyozták, a kabinet a veszélyhelyzet végéig fenntartja az olyan családvédelmi intézkedéseket, mint a gyed, a gyes, a gyet meghosszabbítása. Ugyancsak meghosszabbítja a kórházparancsnokok megbízásáról szóló jogszabály hatályát és az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket, így például a hiteltörlesztések és végrehajtások felfüggesztését, a kata megfizetésének halasztását, az egyes szektorokban a járulékfizetési kötelezettség felfüggesztését.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ aláhúzta, a kabinet fenntartja azt a rendelkezést is, hogy a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték-, a filmipari, az előadóművészeti, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni.

Az ezekben az ágazatokban működő gazdasági egységekben március-április- május-júniusra a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól. A munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül pedig kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettsége áll fenn, azzal, hogy a havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot – közölték.

A központ tájékoztatása szerint marad az a rendelkezés is, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek márciustól június 30-áig nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.

Elutasították a kiutasított irániak azonnali jogvédelem iránti kérelmét

Elutasította a Magyarországról és az Európai Unió területéről kiutasított, korábban koronavírus miatt karanténban lévő tizenhárom iráni állampolgár azonnali jogvédelem iránti kérelmét ma a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – közölte a Fővárosi Törvényszék. A döntés nem jogerős.

A közlemény szerint a kiutasítás az erről szóló határozat jogerőre emelkedése nélkül is végrehajtható. Az azonnali jogvédelem pedig azt jelentené, hogy a fellebbezés elbírálásáig nem lehet a kiutasítást végrehajtani. Az azonnali jogvédelem lényege tehát, hogy a bíróság – kérelemre – az ítélet meghozataláig ezt a lehetőséget biztosítja az érintetteknek.

A bíróság az elutasítását azzal indokolta, hogy az iráni állampolgárok kérelmüket az ügy érdemére tartozó érvekre alapították, amelyek az azonnali jogvédelem körében nem vehetők figyelembe, majd az ítéletben kell állást foglalni róluk.

A felperesek további érveivel kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a felsőoktatási intézmények távoktatás keretében működnek, így a tanulmányok folytatása a kiutasítás végrehajtása után is biztosított. Az egészségügyi szempontokkal kapcsolatban pedig kijelentette: köztudomású tény, hogy a koronavírus-járvány világszerte elterjedt, és minden ország rendkívüli erőfeszítéseket tesz a következményeinek elhárításáért.

Az iráni egészségügyi helyzettel kapcsolatban a hatóság által rendelkezésre bocsátott országinformáció a járvány miatt elrendelt, a lakossági érintkezést korlátozó intézkedésekről és egészségügyi főparancsnokság felállításáról szól. A bíróság megítélése szerint Iránban az iráni állampolgárokkal szembeni szükségtelen, aránytalan intézkedés, megalázó, embertelen bánásmód, vagyis az azonnali jogvédelmet megalapozó súlyos joghátrány nem valószínűsíthető – áll a közleményben.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság azzal indokolta a 13 iráni egyetemista kiutasítását Magyarország és az Európai Unió területéről át, hogy a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent László Telephelyén karanténként kijelölt szobát engedély és védőruházat nélkül elhagyták, oda a többszöri felszólítás ellenére nem mentek vissza, hangosan elégedetlenkedtek, az egészségügyi személyzettel szemben agresszíven léptek fel, utasításaiknak pedig nem tettek eleget.

82 kórházba szállították a Kínából érkezett védőeszközöket

Nyolcvankét kijelölt kórházba szállították a Kínából érkezett egyéni védőeszközöket – közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa ma online sajtótájékoztatón.

Kiss Róbert rendőr alezredes elmondta, az operatív törzsnek ebben segítségére volt a Waberer’s logisztikai vállalat. A szállítások ma is folytatódnak.

Az egyéni védőeszközöket elsődlegesen az egészségügyi dolgozók kapják – közölte, hangsúlyozva: a kórházparancsnokok jelentése alapján az operatív törzs megállapította, hogy az egészségügyi dolgozók és a betegek részére minden egyéni védőfelszerelés teljeskörűen rendelkezésre áll.

Kiss Róbert közölte azt is, a járvánnyal összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban 103 büntetőeljárást rendeltek el: 26 emberrel szemben rémhírterjesztés, 19-cel szemben közveszéllyel fenyegetés, 22 emberrel szemben csalás miatt indult eljárás, illetve kilenc járványügyi szabályszegéssel összefüggésben rendeltek el bűntetőeljárást. A kijárási korlátozás három napjában 943 rendőri intézkedés történt, ennek jelentős része – 822 eset – figyelmeztetéssel zárult.

Hozzátette: eddig 9448 hatósági házi karantént rendeltek el, a rendőrség ezt 63 ezer alkalommal ellenőrizte.

Az alezredes egy kérdésre válaszolva kifejtette: elsődleges feladat a külföldön rekedt magyarok hazaszállítása. Emlékeztetett: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy eddig 5500 magyart tudtak hazahozni, és a napokban ér haza az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából 257 magyar és 18 szlovák állampolgár. Hétfőn pedig négy busszal és 150 személyautóval érkeztek haza Tirolból magyarok, akik a kéthetes házi karantént Tirolban kitöltötték, tünetmentesek, negatív a tesztjük, így nekik a magyarországi hatósági házi karantént nem rendelték el.

Arra a felvetésre, hogy egyes hipermarketek bejáratánál biztonsági ellenőrök személyi igazolványt kérnek a vásárlóktól, Kiss Róbert elmondta: a kijárási korlátozás célja, hogy ezzel segítsék a járvány lassulását. Hozzátette: az üzletek üzemeltetőinek feladata kijárási korlátozással kapcsolatos magatartási szabályok betartása; ebben a vásárlók együttműködését kérte.

A rendőrség közterületi jelenlétével kapcsolatos kérdésre elmondta: a hatósági házi karantén ellenőrzésével, illetve a kijárási korlátozással kapcsolatos feladatok miatt több rendőrt tudnak a közterületekre vezényelni, így jobban oda tudnak figyelni a közterületi garázdaságra, rendbontásra.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: a megyei védelmi bizottságok eddig is fontos szerepet játszottak a védekezésben, az operatív törzs döntéselőkészítésében, a munkák koordinálásában, valamint a kórházparancsnokokkal együttműködve a készletek felmérésében. Egyúttal megköszönte a munkájukat.

Arra a felvetésre, értesítik-e a polgármestereket a településükön regisztrált betegekről, elrendelt karanténokról, azt válaszolta, a különleges jogrendi időszakban az operatív törzs részére határozza meg a jogszabály a tájékoztatási kötelezettséget. Felhívta a figyelmet arra, hogy aki hiteles tájékoztatást szeretne, kövesse az operatív törzs sajtótájékoztatóit, illetve a koronavirus.gov.hu oldalt.

A nagymágocsi idősek otthonában tapasztalt fertőzésekről azt mondta, intézkedtek az intézmény járványügyi elzárásáról, de a betegek állapotáról – mivel azok személyes adatok – nem adhat tájékoztatást.

Az alezredes arra a kérdésre, hogy a települések kértek-e segítséget az idősellátás vagy a rendeletek betartatása érdekében, azt válaszolta, a települési önkormányzatoknak jelentős feladataik vannak a védekezésben és kötelességük segítséget nyújtani az idős, beteg lakosoknak.

Kiss Róbert a határátlépéssel kapcsolatos fennakadásokról elmondta: belépő teherforgalomban kisebb fennakadás van Rajkánál, Röszkénél, Csanádpalotánál és Ártándnál. Csanádpalotánál a kilépő teherforgalomban és a személyforgalomban is kisebb fennakadás van.

A kormány szerint biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A koronavírus-járvány ellenére sincs élelmiszerhiány Magyarországon és ez a következő hónapokban is így lesz. A kormány minden eszközével azon dogozik, hogy a lakosság számára az élelmiszerellátást továbbra is zavartalanul biztosítsa, emellett szigorúan fellép az élelmiszerek túlárazásával szemben is – közölték a koronavirus.gov.hu honlapon.

A közlemény szerint a magyar gazdák és az élelmiszer-ellátásban részt vevő vállalkozások szorgalmának és erőfeszítésének köszönhetően biztonságos a magyar emberek élelmiszerellátása a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetben is.

A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 25 millió ember ellátására képes, az alapanyagok pedig több mint nyolcvan százalékát itthon állítjuk elő.

A kormány a folyamatos áruellátás érdekében több intézkedéssel javította a közúti fuvarozási és a kiskereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit is.

Az élelmiszerellátásban érintett szaktárcák, az Agrárminisztérium (AM), illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) folyamatos kapcsolatban áll az ágazati szereplőkkel, szakmai szervezetekkel, forgalmazókkal, hogy mielőbb értesüljenek az élelmiszerláncban felmerülő nehézségekről.

A szakmai problémák gyors és eredményes megoldását gyakorlati szempontú, ágazatspecifikus tájékoztató anyagok összeállításával is támogatják, amelyek elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán. Továbbá honvédelmi irányító törzsek is segítik a folyamatos működéshez szükséges feltételek biztosítását a létfontosságú vállalatoknál, köztük egyes élelmiszerláncoknál.

Fontos tudni, hogy a családok biztonságos ellátásának megkönnyítése érdekében más boltokkal szemben az élelmiszert, higiéniai termékeket, gyógyszert forgalmazó üzleteknek nem kell 15 órakor bezárniuk, ahogy a piacoknak sem.

A boltokban az árufeltöltés időigényessége miatti, átmeneti készlethiányt az idézhette elő, hogy a lakosság a járvány hírére felhalmozásba kezdett, a szokásos mennyiség sokszorosát vásárolták meg az emberek. Az ideiglenesen előforduló üres polcok csupán azt mutatták, hogy az alkalmazottak fizikai erővel nem győzték feltölteni azokat.

Az érintett szaktárcák az indokolatlan készletfelhalmozás mellőzésére, a valós szükségletek szerinti vásárlásra kérnek mindenkit, megelőzve ezáltal a logisztikai nehézségek és általa a pánikhangulat kialakulását.

A biztonságos élelmiszerellátásban kulcsszerepe van a helyi piacoknak – hangsúlyozták. A piacokon történő vásárlás nagyobb biztonságot nyújthat a vásárlók számára a zárt terű bevásárlóközpontoknál, emellett kiemelt szerepet játszanak a helyi gazdaságok működésében, sok ezer magyar termelő megélhetését teszik lehetővé.

Az AM arra kérte az önkormányzatokat, hogy ne bezárással, hanem a piacok rugalmasabb nyitva tartásával és óvintézkedésekkel segítsék elő azt, hogy a vásárlók ne egy időben koncentrálódjanak.

A fogyasztóvédelem a veszélyhelyzet meghirdetése óta ellenőrzi a legkeresettebb termékek ártörténetét és árképzését, mint például a tartós élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és háztartási papíráruk.

A túlárazással szemben szigorúan fel kell lépni, nem szabad engedni, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetben a kereskedők, piaci szereplők az embereken nyerészkedjenek, ez a magatartás ugyanis erkölcsileg is elítélendő – hangsúlyozták.

Nincsen élelmiszerhiány, így általános árnövekedés a termelési árak növekedésének mértékén túl egyáltalán nem indokolt – emelték ki.

A szabadáras rendszerben az áremelést önmagában nem szankcionálhatja a hatóság, de kiemelten vizsgálja azt, hogy a kereskedők nem használják-e ki a magasabb kereslet adta lehetőséget és ahol szükséges, határozottan fellépnek a jogsértő vállalkozói magatartással szemben – tették hozzá.

Az AM mindemellett az agrárkifizetések meggyorsításával is hozzá akar járulni a vírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez, valamint egy javaslatcsomagot is összeállított az Európai Bizottság számára az uniós támogatási jogszabályok felülvizsgálata érdekében.

A kezdeményezés a közvetlen támogatásokat, a piaci támogatásokat, valamint a vidékfejlesztési támogatásokat is érinti, illetve a csekély összegű, úgynevezett “de minimis” támogatások felső korlátjának megemelését – áll a közleményben.

Ab: veszélyhelyzetben nagyobb felelősség hárul az alkotmánybírákra

Veszélyhelyzetben nagyobb felelősség hárul az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira, így például a kormány rendeleteinek fő kontrollját is elsősorban e testület látja el, ha az Országgyűlés nem ülésezik – tudatta közleményben az Ab kedden.

Az Ab az alaptörvény legfőbb őre: ez a testület vizsgálja a bírói döntések és a jogszabályok alkotmányosságát. A koronavírus elleni védekezésről szóló, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott és kedden hatályba lépett törvény érinti az Ab munkáját is. A járvány kitörése óta fokozott felelősséggel kell ellátnia feladatait az Ab-nek, és ez még inkább így lesz a különleges jogrend idején. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben – ha az Országgyűlés nem ülésezik – az Ab a kormány rendeleteinek fő kontrollja – ismertették.

Sulyok Tamás, az Ab elnöke a veszélyhelyzetre tekintettel számos intézkedést hozott, így például elrendelte, hogy elektronikus úton is be lehet nyújtani hiánypótlást az indítványokhoz, ha a hiánypótlásból egyértelműen kiderül az indítványozó személye és az adott ügyszám. Az alkotmányjogi panaszt továbbra is az elsőfokú bíróságnak kell megküldeni, ilyen esetben az elektronikus kapcsolattartás általános szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor közvetlenül az Ab-hoz elektronikus úton nem lehet indítványt benyújtani. Az ügyfélkapun beérkező megkereséseket is kezeli az Ab, de indítványt így nem lehet előterjeszteni.

Az Ab elnökének több intézkedése is szolgálja azt a célt, hogy megvédje az alkotmánybírók, munkatársak egészségét, ezáltal megőrizze a testület működőképességét, biztosítsa a döntések megszületésének feltételeit. A veszélyhelyzet időtartama alatt az Ab munkatársai – amennyiben munkakörük jellege ezt lehetővé teszi, és ennek feltételei adottak – otthon végzik munkájukat, az alkotmánybírók teljes ülését és az egyes tanácsok üléseit pedig videókonferencia keretében tartják meg.

A veszélyhelyzet kisebb mértékben befolyásolhatja az ügyek határidőn belül történő befejezését, az Ab ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít azokra – a társadalom egészét érintő – kormányzati döntésekre, amelyek veszélyhelyzet idején születnek – olvasható az Ab honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

Az ÁSZ támogatja a költségvetési átcsoportosításokat a veszélyhelyzet kezelésére

Az elmúlt időszakban hozott, a költségvetést érintő rendelkezések annak érdekében születtek, hogy a kormány minél nagyobb összeget tudjon védekezés céljából felhasználni a központi költségvetésből – hangsúlyozza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban az elemzésben amire ma hívta fel a figyelmet.

Mintegy 300 milliárd forintot lehet azonnal felhasználni a járvány kezelésével kapcsolatos legsürgősebb intézkedések finanszírozására, miután a veszélyhelyzet törvényi szabályozása felhatalmazza a kormányt, hogy a törvényi szabályoktól eltérő átcsoportosításokat is végrehajtson a költségvetésben. A múlt héten jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a 2020-as büdzsé végrehajtása során nem kell alkalmazni az általános tartalék és az Országvédelmi alap felhasználásnak ütemezésére vonatkozó korlátozást.

Normál esetben a központi költségvetés tartalékait az év során ütemezetten lehet csak felhasználni. Az első félévben az úgynevezett általános tartaléknak csak a 40 százalékát lehet felhasználni. Az Országvédelmi alap felszabadítására pedig két részletben kerülhet sor, a törvény értelmében az első 189 milliárd forintot 2020 március 31. után és abban az esetben lehetne felhasználni, ha a kormányzati szektor várható hiánya nem haladja meg a GDP 1 százalékát.

Az ÁSZ elemzésében kiemeli, hogy az idei költségvetésben megvolt az a lehetőség, hogy jelentős összegeket át lehessen csoportosítani, és ismét felhívta a figyelmet költségvetési tartalékok részletes középtávú tervezésének fontosságára, amely hozzájárulhat a költségvetési kockázatok jövőbeli kezeléséhez.

Az idei költségvetésben az Országvédelmi alapban 378 milliárd forint van, a rendkívüli kormányzati intézkedések fedezetéül  szánt tartalékok keretösszege pedig 110 milliárd forint.

Orbán Viktor az Országgyűlés tegnapi ülésén elmondta, eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezési felszerelésekre, felkészülésre, járványkórház építésére.

ÉVOSZ: az építőipari cégeknek is szükségük van támogatásra a munkahelyek megőrzéséhez

Az építőipar támogatása érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hetente egyeztet az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), a szakszövetség a következő alkalommal azt fogja kérni, hogy a 2020-ra előirányozott 6 milliárd forintos költségvetési támogatást, az építőipari cégek a technológiai fejlesztésük mellett a munkahelyek megőrzésére is fordíthassák – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az ágazatban egyelőre nem csökken a foglalkoztatottak száma, bár a mikro- és a kisvállalkozásoknál előfordul, hogy elküldik munkavállalóikat, őket a közepes és nagyobb cégek továbbfoglalkoztatják. Az is jó hír az ágazat számára, hogy utóbbi hetekben több száz jó szakember tért vissza Magyarországra külföldről.

Koji László közölte, az építőiparban dolgozók helyzetét az is segíti, hogy az ÉVOSZ kezdeményezésére, az ITM támogatásával a padló és falburkolók, festők-mázolók, burkolók, épületasztalosok, tetőfedők, fűtés,- víz,- gázszerelők mentesülnek június 30-ig a kata átalányadó-fizetési kötelezettség alól.

Ugyanakkor megjegyezte, most azon dolgoznak, hogy a kőművesek is bekerüljenek a mentességet kapók sorába.

Koji László elmondta, a koronavírus-járványnak márciusban már a teljes ágazatra volt hatása, de az egyes szegmensekben eltérően. A mélyépítés teljesítménye továbbra is 100 százalékos, mivel kisebb alvállalkozói körrel dolgozik, kevésbé élőmunka igényes és nagymértékben belföldön elérhető anyagokat használ fel. Ezzel szemben a magasépítésen belül az épület- és lakásépítő cégek komoly bajban vannak. Ezeknél ugyanis sok vállalkozásnak kell együttdolgoznia, akár több ezer féle terméket kell beépíteniük, és ha ezek közül bármelyik akadozik, az kihatással van a teljes létesítményre és lassíthatja a kivitelezés befejező munkálatait. Most például az Olaszországból érkező burkoló anyagok, padlók, csempék, ragasztók, fugázó anyagok, padlószőnyegek megérkezése bizonytalan.

Az épület- és lakásépítő cégek számára az új szerződések megkötése is nehézkessé vált, ezt a járványhelyzet és ennek következtében a megrendelői kör elbizonytalanodása okozza.

Koji László elmondta, az építőipari vállalkozások március közepe óta fordulnak a kialakult helyzetben iránymutatásért a szakszövetséghez, amelyre válaszul egy több pontból álló ajánlást dolgoztak ki az építési vállalkozók részére, a koronavírus okozta járvány egészségügyi és üzleti kockázatainak mérséklésére.

A dokumentumban kiemelték, hogy a koronavírus, annak hatásai, az elrendelt veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések elháríthatatlan, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülménynek minősülnek, amelyek ha ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, vis maiornak tekintendők.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a különleges helyzet kialakulása óta kiadott ajánlatok vagy megkötött szerződések teljesítésénél vis maiorként már nem lehet hivatkozni a járványra, így sem a határidő módosítása, sem többletköltség ilyen jogcímen nem érvényesíthető.

A szakszövetség mindezek miatt azt javasolja a vállalkozásoknak, hogy a járványhelyzet idején kötendő szerződéseikben hosszabb teljesítési határidőket rögzítsenek, és készüljenek fel a koronavírus miatt fellépő teljesítési akadályok kezelésére, példaként függő vagy bontó feltételek alkalmazását említették.

Az elhúzódó járványhelyzet miatt az ÉVOSZ arra kérte a vállalkozásokat, gondolják át az egész éves üzleti tervüket, vizsgálják felül szerződéses állományuk teljesíthetőségét, és erősítsék meg finanszírozási képességüket.

NAV: fizetési kötelezettség fizetés nélküli szabadságnál

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya, ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra -, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A közlemény szerint a biztosítási jogviszony szünetelésének első napja utáni 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz a 20T1011 jelű adat- és változásbejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújtható az ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy a nyomtatást követően postán. Akinek van a NAV ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszeréhez (06/80-20-21-22) PIN-kódja, az telefonon is bejelentkezhet.

PIN-kódot igényelni lehet a NAV honlapjáról elérhető ONYA alkalmazással.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti.

A járulékfizetéssel és a nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban a NAV infóvonalán, a 1819-es telefonszámon lehet érdeklődni, illetve a NAV honlapján további hasznos információk találhatók a 20T1011-es adatlap kitöltési útmutatójában és a 91. számú információs füzetben.

A bejelentkezés nehézséget okozhat a munkavállalóknak, ezért a NAV arra kéri az érintett munkáltatókat, segítsenek munkavállalóiknak a 20T1011-es adatlap kinyomtatásával, ezt követően ugyanis a munkavállaló a kitöltött nyomtatványt postán be tudja küldeni a NAV-hoz.

A kézi kitöltésű 20T1011-es nyomtatvány itt érhető el.

Holnaptól leáll a Budavári Sikló

Leállítják a Budavári Siklót szerdától a koronavírus-járvány miatt – tájékoztatta a BKV kedden az MTI-t.

A veszélyhelyzetre tekintettel további intézkedésig a 150 éves sikló üzemszünetét rendelte el a BKV – közölték.

Az üzemszünet alatt karbantartást végeznek majd a területen. (MTI)

Kapcsolódó: Újabb fertőzött, egy 59 éves nő halt meg Magyarországon

Franciaországban háromezer fölött a halottak száma

51 kórházban katonák lettek a kórházparancsnokok

Olaszországban még sok a halott, de jelentősen csökkent az új betegek száma

Országos tisztifőorvos: a kijárási korlátozás be fogja váltani a reményeket

(Kiemelt kép: Fertőtlenítés a nyíregyházi Búza téri Piaccsarnokban – MTI/Balázs Attila)