A kormány elveheti az óvodákat is az önkormányzatoktól

A kormány nem tett le erről a korábbi tervéről, államosíthatják az óvodákat is. Ki akarja üríteni az önkormányzatokat. 

Az 2019-es helyhatósági választások előtt már felmerült, hogy a kormány elvenné az önkormányzatoktól az óvodákat, de később elült az ügy. A Magyar Narancs viszont úgy értesült, hogy a kabinet nem tett le erről a tervéről.

„Ehhez csak a jogalkotói akarat kell, minden további nélkül megvalósítható” – mondta érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke megkeresésünkre.

A szakember szerint meglenne az óvodák helye, ugyanis értesülései szerint a Belügyminisztérium oktatási osztályát kibővítették. „Egyszer már fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor cáfolták, hogy ilyen terveik lennének” – tette hozzá.

Totyik Tamás elmondta: jelenleg a pedagógustársadalom nagyjából 150 ezer főállású munkavállalóból áll. A közelmúltban leválasztották a szakképzést, így „benne van a pakliban, hogy tovább szalámizzák” a területet, hiszen úgy könnyebben lehetne a pedagógusokat kezelni, illetve egymással szembeállítani őket.

„Ügyes taktika. A bölcsődés SNI-s (sajátos nevelési igényű – a szerk.) gyerekek után jár pótlék, viszont az SNI-s óvodások után nem. Próbálják megosztani az egyes társadalmi és szakmai csoportokat” – mondta az alelnök.

Szerinte a kormány ki akarja üríteni az önkormányzatokat. „Intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a vidéki kisiskolákat megszüntessék, de legalább a felső tagozatokat, mert nem tudják ellátni a feladatokat” – tette hozzá.

Az elkövetkező években tömeges nyugdíjaztatás várható az oktatásban, ami azt jelenti, hogy egyes területeken majdnem négyszer annyian fognak nyugdíjba menni, mint ahányan lediplomáznak.

A szakember elmondta, nem látszik, hogy az állami költségvetésben jelentősen nőtt volna a közoktatásra fordított összeg mértéke.

Az óvoda 3 éves kortól kötelező mindenkinek, a PSZ alelnök szerint a kötelező 6 évesek beiskolázásáról szóló szabályt pedig azért hozták létre, hogy a felszabaduló helyekre be lehessen vinni a kisebb gyerekeket. A hatévesek kötelező beiskolázásáról is úgy hoztak meg egy jogszabályt, hogy nem folytattak társadalmi vitát. A döntés miatt 30 százalékkal nőhet az első osztályba beiskolázottak száma, így Közép–Magyarországon összeomolhat a rendszer, hiszen nincs elég tanterem és pedagógus. (Magyar Narancs)