A Fidesz elveszi a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát és indítja a megfigyelést

A kétharmados fideszes többség elfogadta Semjén Zsolt javaslatát, amely miatt a kulturális dolgozók elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat november 1-től. Azt a salátatörvényt is megszavazták, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség még az ártatlanok adatait is megőrizze húsz évig.

A parlament 133 igen 62 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta azt a Semjén Zsolt által benyújtott javaslatot, amelynek miatt többek között a kulturális dolgozók elveszítik közalkalmazotti jogviszonyukat november 1-től.




A csaknem 20 ezer kulturális dolgozó ezzel rengeteg kedvezményt veszít el, többek között az alábbiakat:

    • magasabb felmentési idő,
    • nagyobb végkielégítés,
    • több pótszabadság,
    • nők esetében rosszabb feltételekkel lesz érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás,
    • az állásfelajánlás kötelezettségre nem lesz mód,
    • megszűnnek számukra a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) már a javaslat benyújtásakor jelezte azt, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.

Ezzel a módosítással azonban mindez megszűnik, az  érintett szakmák dolgozói számára leépül a korábbi stabil munkajogi helyzet.

Hiller István egykori kulturális miniszter a vitában hangsúlyozta: a közalkalmzotti státusz nagyobb biztonságot jelentett a dolgozók számára, és bár a törvényjavaslat szigorúan véve a kultúrában és közművelődésben dolgozókról szól, valójában a kormánypártiak elképzelését tükrözi általánosságban a közalkalmazotti jogviszony tételes és szisztematikus felszámolásáról. Az MSZP-s politikus emellett cinikusnak nevezte a törvény előterjsztésének és elfogadásának időpontját, mert a kormány előzetes törvénykezési tervében egy árva szó nem esett erről a módosításról.

Az LMP-s Ungár Péter  azt mondta, ma Magyarországon  az állam az egyik legrosszabb munkáltató, mert nem fordít arra pénzt, hogy például a közgyűjteményi dolgozók rendes béreket kapjanak.

Elfogadták Semjén salátatörvényét is: jön a megfigyelés és a szegények vegzálása

156 igen 38 nem szavazat mellett elfogadta a Parlament a Semjén Zsolt által április 28-án benyújtott salátatörvényt. A 162 oldalas jogszabály többek közt lehetővé teszi

    • a nemzetbiztonsági szolgálatok számára a megfigyelést
    • a rendőrségnek, hogy még az ártatlanul gyanúsítottak adatait is húsz évig őrizze
    • valamint ezentúl kizárhatják a közmunkából azokat, akiknek rendetlen az udvara.

A törvény felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”, egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében. Bár a törvény értelmében a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, ezt a Népszava által megkérdezett adatvédelmi szakértők szerint semmi sem garantálja. Semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy ne tekintsenek be olyan szervek egymás közti közléseibe, mint az önkormányzatok, a kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság.



A szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.

A javaslatot még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila is bírálta, aki Felkai Lászlónak a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében úgy fogalmazott, a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

A rendőrségi törvényt is módosították, ezentúl a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig, de ha kiderül a meggyanúsított személy ártatlansága még akkor is húsz évig tárolnia kell a rendőrségnek.

Továbbá három hónapra kizárhatnák a közmunkából azokat, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete. Ezzel ismét a legszegényebbeket büntetik.

A  salátatörvény ellehetetleníti a nemváltoztatást is

A törvény értelmében módosul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, bekerül a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható. (MTI, Mérce, Index)

(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt)