Valami nem stimmel a magyar koronavírus adatokkal

Érthetetlen eltérések tapasztalhatók a kórházban ápolt betegek számadataiban, hiszen az adatok által leírt görbék több mint zavarba ejtő képet mutatnak. Magyarország gyakorlatilag minden mutatóban sereghajtó a koronavírus elleni küzdelemben, de nem csak Európában. A visegrádi országok hazánkat jóval megelőzve látványosan jobbak a koronavírus elleni küzdelemben.


Egész megdöbbentő képet kapunk, ha csaknem 80 ország koronavírus-adatait elemezzük és mindezt vizuálisan láthatóvá tesszük. Először nézzük, hogy a visegrádi országok, milyen hatékonyan védekeztek eddig.

A négy országban csaknem azonos időben jelent meg a SARS-CoV-2 vírus. Lakosságszámban a csehekhez állunk közel. A legtöbb, laboratóriumi vizsgálattal megerősített beteg a 38 millió fős Lengyelországban van, ott a lakosság 0,035 százalékánál, 12 877 személynél mutatták ki a vírus jelenlétét. Őket a csehek követik 7682 fővel, ami a teljes lakosság 0,072 százaléka. Magyarországon a lakosság 0.029 százalékánál, 2863 személynél diagnosztizáltak eddig vírust. A sort Szlovákia zárja 1429 beteggel, ez a teljes lakosság 0. 026 százaléka.




Hazánkban volt a V4 közül a legkevesebb igazolt fertőzött személy, amikor 10. napon meghalt az első beteg, egy 75 éves férfi. Lengyelországban 49 beteg volt az első áldozatkor, amit a 8. napon jelentettek be. A szlovákok a 14. napon – amikor 275 igazolt fertőzött volt – vesztették el az első betegüket. A csehek a 19. napon, 1165 fertőzött regisztrálásakor jelentétek be az első áldozatukat.

Mortalitás

Lehet a számokkal bűvészkedni, de valós képet akkor kapunk, ha a mortalitási mutatót úgy számoljuk ki, ahogy azt kitalálták. A mortalitás, egy bizonyos betegségre vonatkozóan, a megbetegedési esetek számához viszonyítva kapott érték. Vagyis, biztos támpontot csak és kizárólag az igazolt fertőzöttek számához viszonyítva lehet kapni. Tehát, ha hazánk azt szeretné, hogy jobb legyen ez a mutató, akkor nem kommunikációs trükköket kell bevetni, hanem minél több tesztet.

Persze, nem csoda, hogy az Orbán-kormány ideges, ugyanis világviszonylatban is meglehetősen rosszul állunk. A visegrádi országok esetében hazánkban 11. 28 százalék ez a mutató, majd jócskán lemaradva – bár ez itt jelentős előny – 6, 37 százalékkal a szlovákok, őket követik a lengyelek 5 százalékos mutatójukkal. A sort a csehek zárják, 3.07 százalékkal, ami egyébként 80 ország medián értékéhez közeli.



Világviszonylatban 87 ország közül Magyarország a nyolcvanadik. Utánunk a spanyol, holland, svéd, olasz, angol, belga és a francia mortalitási mutató rosszabb.

Kórház és intenzív betegellátás

Az adatokból felírt görbe nem azt mutatja, hogy Magyarország lazíthatna, sőt véleményünk szerint további szigorításokra lenne szükség, mutatjuk, hogy miért!

Olaszország, Ausztria, Franciaország, Csehország, valamint Magyarország kórházaikban ápolt betegek számadatait összevetve hazánk grafikonja jelentős eltérést mutat a vizsgált négy országhoz képet.

Csaknem azonos időben indult a fertőzés az osztrákoknál, a cseheknél és nálunk. Míg az első országban 6762, a másodikban 7682, hazánkban 2863 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván május 2-án. Ennek ellenére hazánkban ápolják a legtöbb beteget kórházban és jelenleg is folyamatosan emelkedik az ellátottak száma, miközben a többi országban április 9-től csökkenő tendenciát mutat az ellátott betegek száma.




És ha ez nem lenne eléggé különös, miközben a kórházakban ápoltak száma növekszik Magyarországon, az intenzíven lévő betegek száma stagnál, jellemzően 60 fő kap ilyen ellátást. A csúcson, április 8-9-én az osztrákoknál 267, a cseheknél 109 személy volt intenzíven, számuk azóta folyamatosan csökken. És most jöjjön a mortalitási mutató: Ausztria, 3, 84; Csehország, 3, 07; Magyarország, 11,28 százalék.

Érdekes következtetéseket lehet levonni, ha megnézzük, hogy az országok az első igazolt fertőzöttet követően hányadik napon regisztrálták az első Covid-19 betegségben elhunytat. A Dél-Ázsia országban, Srí Lankán január 28-án az első megbetegedést követően csak 61 nap múlva halt meg egy betegük. Ekkor egyébként összesen 120 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván. Két ország, Irán és a Dél-Afrikai Botswana az első nap halottakról adott számot. Míg Irán február 20-án, Botswana április elsején jelentette az első megbetegedéseket. Egyébként Iránban azóta 91 ezer igazolt fertőzött és 5806 halott van. Magyarország a járvány kitörést követő 10. napon jelentette az első elhunytat, ekkor hazánkban 39 igazolt fertőzött volt. Egyébként a 89 ország átlaga 23 nap.

Vietnam január 24 én jelentette az első fertőzőt betegüket, de azóta számuk meglehetősen mérsékelten emelkedik, már mindösszesen 270 igazolt fertőzöttjük van, halottakról ez idáig nem tettek jelentést. Indiába január 31-én, az olaszokkal szinte egy időben regisztrálták az első covidos beteget és bár a dél-ázsiai országban 100 ezerrel több (299 ezer) beteg van, a halottjaik száma 934 fő, ami 0. 31 százalékos mortalitást mutat. A közel-keleti arab emírségben, Katarba március elején regisztrálták az elsőt, azóta 11 200 fertőzöttet regisztráltak, mortalitási mutatójuk 0.0 9 százalék, hisz összesen 10 halottról számoltak be a WHO-nak.

Cikkünk megírásához a WHO adatait használtuk fel, ugyanakkor fontos megjegyezni, az igazoltan fertőzöttek száma nagyban függ a felderítés hatékonyságától. Ha a hatóságok megfelelő mennyiségben szűrnek, akkor értelemszerűen jóval több igazolt fertőzőt személyt találnak.

Bogár Zoltán




Kapcsolódó: Iszonyú gyorsan vitte el a brit nagykövet-helyettest a vírus

Nyers realizmus – amikor a valóság pofán vág

Már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett Magyarországon

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!