Szele Tamás: Vietkongok Budapesten

Kérem, a magyar politika hollywoodi korszakába lépett. Mint azt máshol már megjegyeztem, ma mutatja be Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsában a „Brüsszeli Bosszúállók” című akciófilmet, Kövér László pedig a Rambo forgatásába kezdett a Hír TV kamerái előtt – természetesen Bayer Zsolt műsorában. Felejthetetlent alakított.




Persze, másképp alakítja John Rambót, a legyőzhetetlent Kövér, mint Stallone: már csak azért is, mert legalább két fejjel magasabb, de a házelnök sem biztos, hogy belegondolt, mivel jár majd újra leforgatni a tetralógiát, elég, ha arra a jelenetre gondolunk az első részből, amikor a főszereplő összevarrja a sebeit, mintegy házilagos sebészettel. Azt azért megnézném Kövértől, bár amekkora fakír, lehet, hogy képes rá. De miért nevezem én őt Rambónak? Mert már most is az első rész világában él. Azt volt képes mondani az említett műsorban, miszerint:

ezzel szemben baloldal immáron megint nem tudván kibújni a saját bőréből, felfordulást, polgárháborút, ribilliót akar, ezt kínálja, ezt ígéri. Azt ígéri, hogy kis gerillabázisokat, erdő mélyi bunkereket kéne létrehozni, mint annak idején a vietkong az amerikaiak által folytatott háború idején, és akkor onnan törnek majd elő, ott gyűjtik össze az erőiket, és 2022-re előbukkannak a lyukakból, és megrohamozzák a főhatalmat és elfoglalják.”

Nono. Nono: és ezt honnan tetszik tudni? Mert én valamivel többet közlekedem Budapest utcáin mint egy házelnök, mégsem látom nyomát sem egy fegyveres konfliktus előjeleinek. Annak főleg nem, hogy gerillabázisok, erdőmélyi bunkerek létesülnének: ha épülne is ilyesmi, beleköltöznének a hajléktalanok, mire az építők kettőt pislognának. Sokat tetszett nézni a jó öreg, konzervatív VHS-videomagnót mostanság?

Vagy jelentette a Spöttle, meg a Nógrádi? Mert ők a kormány biztonságpolitikai szakértői, tőlük származhat az elképesztő feltételezés is, amit szintén Kövér tett közkinccsé, ugyanabban a műsorban, és ami azt állítja, hogy:

A liberálisok ki akarják szakítani Magyarország közjogi testéből Budapestet és egy önálló városállamot létrehozni, ahol persze a főpolgármester a törvényhozó és végrehajtó hatalom egy személyben.”

Ezt meg honnan veszi? Ilyent ugyanis a világon senki sem mondott. Különben is lehetetlen terv volna, kivitelezhetetlen, de legalább értelmetlen is: ez a város nem Hong Kong, nem képes fenntartani, ellátni magát se hallal, se rizzsel, se egyébbel, de mondom: ez a hülyeség fel sem merül, maximum kocsmai szinten, de ott is inkább záróra táján szokott ennyire elfajulni a szellemi nívó.



Mellesleg a városállamiság kísérletét abból vezette le, hogy az egyik, azóta visszalépett jelölt említette a marihuána legalizációját. A kis magyar Tet-offenzívát viszont senki sem emlegette, főleg annak okából, hogy senki nem is tervezi.

Kivéve a magyar kormányt, ők ugyanis már nagyon régen paranoiásan emlegetik – főként szócsöveik útján, de nem ritkán tagjaik is állítják – miszerint ellenük fegyveres összeesküvés, szervezkedés zajlik, a főként parlamenten kívüli ellenzéknek „kiképzőtáboraik” vannak, „főhadiszállásaik” és „parancsnokságaik”, melyeket porrá zúzva elérhető a társadalmi béke.

Mikor a diáktüntetők 2013-ban rövid időre elfoglalták volt a Lendvay utcai Fidesz-székház udvarát, kertjét és teraszát, akkora paranoiás rohamot kaptak a kormány hívei, hogy elterjedt közöttük, miszerint a székházat „porig égették az anarchisták” és csak az üszkös romok között meredeznek a félig elszenesedett gerendák és a hős védők csontvázait sodorja a szél a Városliget felé. Mondjuk érdekes tűz lehetett, hogy a helyszínen senki sem látta, meg az épület is sértetlen, de akadt olyan hőslelkű olvasó, aki hitelt adván a rémhírnek rátett egy lapáttal, és feljelentett engem, mert szerinte én vittem a benzineskannákat a pokoli gyújtogatáshoz. Akkoriban a Nemzeti Nyomozóiroda központja pár saroknyira volt csak a Lendvay utcától: szerencsére nem hozzájuk fordult, mert kiröhögték volna, csak a közösségi oldalakon terjesztette, hogy „elküldte a feljelentést”.

Jó, engem nem bántottak, de pár nap múlva a megfelelő karhatalmi erők valóban elfoglalták a Sirály nevű szórakozóhelyet és kultúrházat, azon az alapon, hogy „ez volt a székházfoglalók főhadiszállása” és biztos tele lehet fegyverrel. Kisbicskát sem találtak, hetekig tartott a huzavona, ugyanis nem tudták tisztességesen elfoglalni, és pár napig vígan lehetett ki-be járni – a karhatalom sok mindenről tudott, de a hátsó bejáratról nem. De akkor már élt ez a kormánytámogatott városi legenda a budapesti gerillákról.

Ezt csak tovább szította Rogán Antal, aki 2017-ben azt mondta:

Vannak Magyarországon kiképzőközpontok, ahol már embereket készítenek elő (…) , olyan aktivistákat, akiknek a polgári engedetlenség szervezése lesz a feladata ősszel. Új jelenség következik, ha nem működnek a tüntetések, majd el fognak foglalni közintézményeket, bankokat, aminek kifejezetten az a célja, hogy valamilyen rendőrségi attakot provokáljanak ki.”

Hát mit ad Isten, 2017 ősze mindenféle ilyesmi nélkül múlt el, sőt, azóta sem történt még csak az említettekhez hasonló cselekmény sem. De a kormánysajtó tovább kergette a kimérákat: a Magyar Idők egyenesen azt közölte 2017. június 13-án, hogy:

Titokban képezték ki Soros radikálisait!

Gőzerővel zajlik a felkészítés az őszre tervezett kormányellenes akciókra

Már tavaly elkezdődött azoknak a radikális aktivistáknak a felkészítése, akik ősztől várhatóan a kormánypártokhoz köthető ingatlanok, valamint különböző állami intézmények elfoglalásával, működésük megzavarásával igyekeznek majd befolyásolni a 2018-as választások kimenetelét.”

Se nem foglaltak el semmit, se nem befolyásolták a választásokat, de ne hagyjuk magunkat zavartatni a tényektől. A Nemzeti Együttműködés Rendszere szinte fennállásának kezdete óta betegesen retteg valamiféle városi gerillaháborútól, amihez hasonlót az én életemben csak egyszer látott Budapest, az is csak pár órán keresztül tartott (ha a tüntetéseket is hozzászámoljuk, pár napon át).

Igen, a 2006-os tévéostromra gondolok.



Oh wait, azok nem a Fidesz ellen, hanem a Fidesz mellett zajlottak…

Egyszóval, Tet-offenzíva, gerillaháború, vietkong csapatok mifelénk csak két helyen léteznek.

A Rambo-filmekben és a kormány fejében belül.

De ott nagyon kemény harcok folyhatnak.

Ja, zárásul: Kövér mester egy dolgot felejt el.

Azt, hogy a vietkongok megnyerték a háborút.

Nem az amerikaiak és nem is a déliek győztek, hanem ők.