Szele Tamás: Tények és nézetek

Mondom én, hogy a járványról szóló információkon kívül igazából az az alapkérdés, mi a rémhír és mi nem az. Valamint az, hogy ki mondja, hol, mikor és milyen körülmények között. A mai eset megmutatja, hogy fontos lenne az is, ha különbséget tennénk az állítás és a vélemény között.

Sőt, példákat is be fogok mutatni a különböző megközelítésekre. Muszáj lesz, különben senki sem fogja érteni, mi a különbség, ahogy a korábbi, hétköznapi életünkben sem értette senki és nem kevés gondunkat, bajunkat, megosztottságunkat ennek köszönhetjük a huszonegyedik században. Akkor vágjunk belé, lássuk az első példát.




Ez egy rendőri hír, azt mondja a Police.hu, miszerint:

Egy Szerencshez közeli településen élő férfi az új koronavírussal kapcsolatos hamis tényállításokat tett közzé egy közösségi oldalon.

Rémhírterjesztés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Szerencsi Rendőrkapitányság egy 64 éves férfival szemben. A gyanúsított az egyik legnagyobb közösségi oldalon 2020. április 28-án tett közzé egy bejegyzést. A posztban a férfi többek között leírta azt is, hogy az ország vezetése szándékosan időzítette a koronavírus tetőzésének idejére a kijárási korlátozás megszüntetését. Amely véleménye szerint tömeges megbetegedést eredményezhet. A közzétett bejegyzéshez rövid időn belül tizenkilencen hozzászóltak, és tizenegyen meg is osztották.

A szerencsi rendőrök a nyomozás során azonosították az elkövetőt, akit 2020. május 12-én reggel elfogtak, majd gyanúsítottként hallgattak ki.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja az közösségi oldalakat használók figyelmét, hogy a rendőrség folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat, illetve – súlyosabb esetben – büntetőeljárást indít.

Ne feledjük: mindenkinek egyéni felelőssége, hogy mit oszt meg a közösségi médiában, milyen tartalmakat küld tovább. A világhálón egy rosszindulatú vagy meggondolatlan megosztás akár bűncselekményt is megvalósíthat.” (Police.hu)




Jegyezzük meg ezt a hírt, ezt az esetet, mert fordulópontot látunk. Eddig az előállított rémhírterjesztők mindannyian és kizárólag hamis tényállításokat terjesztettek, például azt, hogy nincs is vírus, nincs is járvány (ilyen volt az ózdi videós ember a lányával), azt, hogy az 5G terjeszti a betegséget így vagy úgy (szemenszedett hazugság és ostobaság, de lehetetlen is) vagy olyasmit, hogy tömegévvel hullanak az emberek a különböző budapesti pályaudvarokon, ezeket kapcsolták le először, ez is velejéig hamis tényállítás volt. Azonban a szerencsi eset más: habár maga a poszt nem áll rendelkezésünkre, a rendőrségi közleményből mégis azt kell leszűrnünk, hogy az eljárás egy valós hír alapján kialakult vélemény miatt indult.

A valós hír az, hogy a kormány Magyarország legnagyobb részén enyhítette a kijárási korlátozásokat, ellenben Budapesten és Pest megyében nem tett így.

A vélemény ahhoz fűződik, hogy miért, mi okból hozták ezt a döntést, mi indította a döntéshozókat erre.



Mármost tárgyilagosan ezt csakis maga a kormány és az Operatív Törzs lenne képes megmondani, minden egyéb magyarázat csak spekuláció, vélelem és nem tényállítás. Ez lenne tehát a felhatalmazási törvényben említett kitétel, miszerint:

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Esetünkben nem valótlan tényről, hanem valós tény elferdítéséről lenne szó, azonban ez már értelmezés kérdése, és ez messzire vezet. Hiszen emberünk egy kétségtelenül valós tényről alkotott véleményt.

Most azt kéne eldöntenie a bíróságnak, hogy véleménye megalapozott-e avagy sem, de ettől nem véletlenül ódzkodik minden bírói testület, ugyanis ez jogi úton szinte lehetetlen. Én magam nem értek egyet a nézettel, de ez nem egyéb nézetnél, illetve… lehet több, ha olyan formában fogalmazta meg, hogy erről neki bizonyos tudomása van. Akkor bizony vétkes is, hiszen nem lehet – de míg csak véleménnyel, nézettel, vélelemmel van dolgunk, a jog azt nehezen tudja büntetni. Azt bizonyítani rendeli, és akkor büntethető, ha nem lehetséges a bizonyítás.

Ha azonban valaki azt hiszi, hogy a fentiek alapján akármit és bármit állíthat nagy nyilvánosság előtt, csak elé kell raknia, hogy „véleményem szerint”, az nagyot téved. Ha ugyanis levonok egy következtetést némely körülményekből, azért már felelős vagyok, amint azért is, ha azt nyilvánosan közzéteszem. Mint magánembernek, lehet az a véleményem, hogy a szivárványt a csillámpónik eresztik illatos alfelükből, miközben kicsiny tündérkék lovagolnak rajtuk. Ez egy vélemény. Ha közzéteszem, legfeljebb röhögnek rajtam egyet, de annak már van következménye: sérthetem vele a játékgyárak érdekeit, a meseírók érdekeit, a rajzfilm-stúdiók érdekeit, szóval közzététel esetén már nem elég hangot adni a véleményemnek, hanem bizonyítanom is kell annak helyességét.




Ezt a legtöbb újságíró tudja, de a legtöbb magánember nem, és emiatt hisznek az emberek és nem tudnak. Összetévesztik a tényállítást a véleménnyel. Esetünkben nem irigylem azt a bíróságot, amelyiknek el kell döntenie, a Szerencs környéki esetben melyikről volt szó, remélhetőleg a peranyag megkönnyíti a dolgukat, de jogállamban így is bonyolult eljárás lenne ez. Szóval: minden attól függ, minek minősül emberünk posztja.

Mert a korábbi esetek egyértelműek voltak: hamis tények állítása, híresztelése mindig bűncselekmény, legfeljebb most alaposabban odafigyelnek rá. Ennek a véleménynek a mivolta viszont megítélés kérdése: én magam nem értek vele egyet, tapasztalataim szerint másképp működik a kormány is, maga a világ is, de ebben az esetben ez én véleményem is csak egy a sok közül.

Vegyünk még egy példát a tény és a vélemény különbségére.

Orbán Viktor tegnap videofelvételen mutatta be íróasztalát a nagyközönségnek, miért vagy miért nem, az most mellékes.

Ez egy tény.

Amint az is tény, hogy ezen az asztalon, mely állítólag vagy Tiszáé volt, vagy annak másolata, készül sok-sok törvénytervezet és költségvetési elszámolás, mindenféle gazdasági, politikai munka folyik rajta.

Az már vélemény, hogy az asztal túlzsúfoltságából arra következtethetünk: sokat használják, majdnem folyamatosan.

Az viszont már megint tény, mégpedig tagadhatatlan, miszerint egy dolog nincs rajta: számítógép.

És itt kezdődik a vélemények, spekulációk, vélelmek világa.

Épp ezért úgy gondolom: a tény miértjét mindenki döntse el magának.

A hír szent, a vélemény szabad.

Mi meg maradunk a ténynél.

Nincs.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!