Szele Tamás: Szélmalmok és böngészők

Hát megvolt tegnap Don Quijote harca, nagy csatája: úgy legyőzte a szélmalmot, de olyan alaposan, hogy az most is csak őröl, forognak a vitorlái, meg se mukkan, úgy pörög.

A bátor lovag pedig most megpihen, illetve dehogy pihen: varázslómentes övezetet létesít Barataria szigetén, Sancho Panza jogara alatt, ahol végre szabadon lehet beszélni. A képzelt varázslóiról.

Magyarul megmondva, tüntetett tegnap a Pesti Srácok a Google ellen, hatalmas eredménnyel, mit nem mondjunk, a techóriás valósággal meghőkölt belé, de azért valahogy mégsem állt be náluk komoly üzemzavar. Hogy hányan lehettek a rendezvényen, arról megoszlanak a vélemények, ugyanis én az élő adást és a képeket nézve kétezerre tenném a résztvevők számát, a Pesti Srácok szerint viszont „több, mint ötezren” voltak, ám nem megyek bele a számháborúba, mert a magyar demonstráció természete ilyen. Akkor is ilyen, ha az ellenzék rendezi – valahogy post festam mindig meghízik, ha százan voltak rajta, ötszáz lesz belőlük, ha ezren, kétezer, ha kétezren, ötezer. Voltak, ahányan voltak, nem a számuk fontos.

És őszintén szólva nem is az, hogy mit gondoltak. Ők csak biodíszletei voltak egy kormánytörekvésnek, illetve egy hosszú, rögös út egyik fázisához statisztáltak, szépen – és egységesen! – kivitelezett transzparenseikkel, melyeken látszott a designer munkája. Ezek nem olcsójánosok, ezek megterveztették a spontán készülő táblákat. Aki úr, az úr. Hogy melyikük mit gondolt: nem számít, nekik az volt a dolguk, hogy legyenek, lehessen őket fotózni, filmezni, látszódjon a széles néptömeg. És hát Leni Riefenstahl óta tudjuk, hogyan lehet tíz embert is hadseregnek mutatni.

Fontosabb volt, miket beszélnek a szónokok, a meglepetésszerűen bevágódó Schiffer Andrással az élükön, miután Varga Miklós kitátogta magát a Tolcsvay-féle hangszerelésben bejátszott Nemzeti Dalra (ugyanis nem volt szinkronban a hang és a látvány, Miklósunk már vonult lefelé a színpadról, mikor a hangszórókban még áldó imádság mellett mondták el szent neveinket). Schiffer valóban kiválóan alakította Pilátust a krédóban, de sajnos, sajnos elmaradt a vastaps: az ő lagymatag Google-kritikája, ésszerű, jogszerű érvelése nem volt elég a közönségnek, amely elszokott az érvektől, és már várta a démonokat, sárkányokat, gyíkembereket.

Őket inkább Jurák Kata volt képes magával ragadni, aki mély meglepetésének adott hangot, miszerint a Google nem látszik, mint olyan, pedig mindenhol ott van. Akadnak ilyen dolgok a természetes és a mesterséges környezetben egyaránt, például a hang sem látszik, azonban ezzel szemben hallatszik, mely tény zavarba ejtő. Ellenben a színek nem hallatszanak, csak látszanak, és az elvont fogalmakkal is egészen bonyolult a helyzet.

Jurák Katát Vajda Miklós, a Karc FM Paláver című műsorának visszatérő betelefonálója, a betelefonálók „doyenje” követte – Boldog Isten, ez ma Magyarországon egy társadalmi rang! – aki azt nehezményezte, miszerint:

Nem az az érdekes, hogy milyen indokkal törölték le a PS Youtube-csatornáját, hanem az, hogy monopol helyzetben vannak, és ezt minden további nélkül megtehették. Mint mondta, azért alkalmazták most a tiltást, mert az oknyomozó tevékenység, amelyet lapunk folytat, veszélyes arra a világrendre, amelyet a Google is épít. Egyúttal a PS példájára hivatkozva felvetette, hogy a ’22-es választást is manipulálhatják, manipulálni fogják, és felvillantotta, milyen félelmetes hatalmuk van az ilyen techcégeknek: a Google megfigyeli a kommunikációnkat, így mindenkiről név szerint tudhatja, hogy itt van, és azt is, hogy hova fog menni innen.”

A monopolhelyzet valóban zavaró tud lenni a kapitalizmusban, érdekelne a máskülönben az összes általa ismert összeesküvés-elméletet is felvonultató Vajda úr véleménye a KESMA monopolhelyzetéről, mert ilyen alapon az ellen is lehetne, sőt kéne tüntetni, a Vízművekről most nem is beszélve. Azt szintén említette volt, hogy aki nem tetszik a techóriásoknak, annak zárolják a számláját, bevonják az iratait és utána eltűnik, nyomtalanul. Még jó, hogy azt nem mondta:  a Google a Gulág és aki rosszul viselkedik, elviszik bitcoint bányászni.

Stefka sem átallott felszólalni, ő nem találta a cég nevét az épületen, tehát szerinte rejtőzködik a Google – akkor nagyon ügyetlenül teszi, mert eközben nyilvánosan fut az összes telefonon és számítógépen.

Szarvas Szilveszter bátor ember. Kockára tette a színpad épségét, mikor az Amnesty Internationalt idézte, melynek állásfoglalása szerinte azt mondja, hogy a Facebook és a Google veszélyt jelentenek az emberi jogokra. És nem szakadt rá semmi, nem lincselték meg, igaz, azt is mondta, miszerint az Amnesty és Soros valójában azért szólalnak fel ez ellen, mert meg akarják akadályozni, hogy Trump újra választást nyerjen a közösségi médiás jelenlétével, ahogy négy éve tette a Cambridge Analytica segítségével. A kusza gondolatmenet híven tükrözi a magyar jobboldal fejében uralkodó kristálytiszta káoszt, ugyanis ha elfogadjuk, hogy

    1. A Google és a Facebook az ősgonosz, ám
    2. ha Soros és az Amnesty International szemben áll velük
    3. akkor mindenképpen az kell kijöjjön, hogy
    4. Soros és az Amnesty a jó gyerekek, akiket szeretünk, de
    5. nem szeretjük őket, mert rosszak.

A további elemzést Epimendész krétai filozófusra hagyom.

Bencsik András nagy, díszkötésű alaptörvénnyel érkezett, Huth Gergely főszerkesztő pedig papagájos transzparenssel, majd a hangulat csúcspontjaként szavalókórust alakított a jelenlévőkből, mely azt kellett volna ismételje, hogy „Bolsik vagytok”, „Bolsik vagytok” de nem zúgott túl ércesen.

Valamint megtette az egész demonstráció legérdekesebb ígéretét. Azt ugyanis, hogy ha a nagyérdemű elég pénzt ad össze nekik – ezek szerint a kormány már csődbe ment – ők kialakítanak egy Google-mentes övezetet a Pesti Srácok felületén!

És valahol messze csendben felsírt Neumann János szelleme.

Szóval, azt épp meg lehet csinálni, hogy egy site ne legyen elérhető sem a Google, sem más, a tulajdonában álló vagy egyéb Chromium-alapú böngészővel. Nagy gond, hogy ilyen kevés van, még az Edge is a Chromiumra épül, ahogy az összes Android-alapú oprendszer sem létezik a Google nélkül. De éppenséggel lehet kizárólag TOR-elérésű site-ot fejleszteni, kivitelezhető, csak hát az már darkweb, fegyverkereskedők, bűnözők, perverzek paradicsoma, senkinek sem ajánlom, főleg azoknak nem, akik nyugodt, konzervatív környezetre vágynak. Ott valóban nincs sem jog, sem törvény és minden eladó – de le is lőnek két perc alatt, ha tehetik. Szóval, nem mondom, hogy elképzelhetetlen a kivonulás a Google-ről, csak nem okos dolog, és nem lesz jövedelmező, tekintve, hogy minden eszközön Google vagy annak tulajdonában lévő böngésző fut. Ha meg maga a Pesti Srácok Google-ön fut majd, de lesz benne egy link a TOR-alapon megjelenő tartalmakhoz, azt a Google nem fogja szeretni – igaz, a rendőrség sem. Ők ugyanis ott gyűjtik be a nagyobb csibészeket, mármint nem a mi magyar rendőreink, hanem az FBI.

Aztán szólt még egy kis Varga Miklós és véget is ért az utcabál, pedig a szeplős Dolly bő szoknyában, tűsarkokon jött és az új leány a földszint egyből lófarkat kötött.

Így, összefoglalva egyszerűen képtelenség volna megmondani, mit is akart a díszes, ünneplő közönség, mármint azon kívül, hogy nekik legyen szabad mindent és másnak meg minden legyen tilos.

Főleg, hogy tegnap kiderült az is, miért nem cselekedett a magyar rendőrség annak dacára, hogy a Pesti Srácok eljuttatta hozzájuk a botrányos videót, mely miatt letiltották őket, és amelyet Füssy Angéla töltött fel, hogy a nyilvános vagy a titkos felületükre, azt csakis ők tudják és csakis azt fogják róla mondani, amit ők akarnak.

Hát azért, mert az ügyet már 2018-ban kinyomozták, sőt, a 444-nek küldött hivatalos rendőrségi válasz szerintAz ügyben eljáró nyomozó hatóság az elkövetőket mindkét bűncselekmény esetében beazonosította és az eljárást lefolytatta.” Szó nem volt a Pesti Srácok esetében oknyomozásról, leleplezésről, az elkövetők most is ülnek.

Akkor mégis mi értelme volt ennek az egész botránynak? Azt egy „keringő” videóról (mondjuk én nem láttam keringeni, de én nem is forgok olyan csoportokban) épp meg lehet mondani, hogy mikor készült, csak kell hozzá bizonyos szakértelem. Ez hiányzott. Azonban ha valamiről nem tudom megmondani, mikor, hol készült és kit, kiket ábrázol – nem nyúlok hozzá. Ez azért sajtószakmai minimum. Nem is fogom tovább vesézni: ez hiba volt, ahogy az is, hogy a szerkesztőség hatóságként kívánt fellépni, köztörvényes ügyben. Politikaiban, gazdaságiban lehet is, kell is nyomozni, de ez bizony köztörvényes volt. Itt nem is szabad, nem is lehet.

Kiprovokálták volna a retorziót? Nem, ezt nem hinném, annál mindenki többre becsüli a saját munkáját, senki sem dobná oda az enyészetnek pár politikai lózung kedvéért. De ha ki nem is provokálták, meglovagolták. Dióhéjban: az a videófelvétel, ami ha lenne, a cigányellenes propagandát szolgálná, így, hogy nincs, a kormány Google-ellenes propagandáját szolgálja.

Tehát a tüntetők nem a kedvenc lapjukért tüntettek, nem is azért, hogy bármilyen változást elérjenek, sőt azért sem, hogy szabadabb legyen a sajtó vagy a Google-cégcsoport algoritmusait eleve moderátorokkal váltsál fel (ami viszont érthető és időszerű cél lett volna), nem, ők azért tüntettek, hogy a jövőben a Google-t el lehessen üldözni Magyarországról.

Mert ha a kormány valamit nem tud kisajátítani, akkor tönkre akarja tenni.

Erre volt jó a tegnapi megmozdulás, semmi másra, két fotó marad majd belőle és három bekezdésnyi szöveg egy dossziéban, ami a techóriások elüldözésének tömegtámogatását bizonygatja majd.

És ennyi.

Remélem, legalább a biodíszletek jól érezték magukat és megbeszélték az összes konteót.

Most Don Quijote a fogadóban ül, és szomorúan nézi a szélmalmokat.

Forog, basszus, mindegyik forog.

Egy sem állt meg.

Érdemes ezekkel harcolni?

Na jó.

Ennyiért azért érdemes.