Szele Tamás: Századvégi kéjtudósok

Csodafegyver az a kifejezés, hogy „fake news”, a Századvég csodafegyvere, csak nem ártana, ha a markolatánál fognák és nem a pengéjénél, mert még megvágják magukat vele. De olyan büszkén senki lovag nem viselte varázslatos kardját, mint ők, pedig nem is sziklából húzták ki, nem is tavi tündértől kapták.

Meg vívni is csak mérsékelten tudnak vele. Szóval, hogy térjek a tárgyra, azt írja a tegnapi Origo – meg persze a teljes kormánymédia, ők csak kórusban szoktak megszólalni, mint egy jobbfajta doni kozák ezred – miszerint:


Századvég: A gazdaságvédelmi intézkedések vannak az álhírek kereszttüzében

A Századvég Alapítvány folytatja Fake News Figyelőjét, amelyben a pánikkeltésre, félretájékoztatásra vagy a veszélyhelyzeti intézkedések hatékony végrehajtását fenyegető álhírekre, véleményekre hívja fel a figyelmet. A legtöbb fake news az elmúlt héten főleg gazdasági kérdésekkel, a kormány gazdaságvédelmi akciótervével kapcsolatban jelent meg, ám továbbra is gyakori téma a koronavírus-törvény, hasonlóan a korábbi időszakban tapasztaltakhoz, valamint többször került a megtévesztések középpontjába a kormányzati intézkedések téves ismertetése is.

A Fake News Figyelő elmúlt heti tapasztalatai azt mutatják, hogy az álhírek legnagyobb arányban gazdasági témájúak voltak.” (Origo)

Én ezzel vitatkoznék, nem is kicsit, mert a gazdasági intézkedések (az, hogy védik-e a gazdaságot, még a jövő zenéje, azt még majd meglátjuk) értelmezése semmiképpen sem álhír, fake news, hanem vélemény, bár azt készséggel elhiszem, hogy ezt a fogalmat a Századvégnél nem ismerik, sosem volt ilyenjük. Terjednek valódi álhírek is, főleg az 5G és a járvány állítólagos összefüggéséről, de az őket nem érdekli, arra fülük botját sem mozdítják, pedig azok volnának a valóban veszélyesek – csak nem azoknak a támadását rendelték meg tőlük. Hanem hát jó pap is holtig tanul, lássuk, hogyan nem szabad értelmezni a gazdasági intézkedéseket a Századvég szerint, miket találtak ők ál- és rémhírnek ezzel kapcsolatban az elmúlt hét folyamán amint írják.

Ugye, ma 22-e van, tegnap volt 21, tehát az „elmúlt hét” a 14-21 közötti időszakot kell jelentse.

Lássuk a táblázatot, mely a Századvég weboldalán érhető el. Itt is van. 




Mit látunk? Nem látunk semmit az elmúlt, 14-21 közötti hétről, vagyis inkább vajmi keveset, ugyanis a legkésőbbi, általuk említésre méltónak talált hír is 15-i. Fel nem foghatom, miképpen lehet ezen a héten egy múlt heti táblázatra hivatkozni, főleg, hogy 15-e előtt megjelent írások bőven szerepelnek, a legelsők március végiek. 15-e után – semmi.

Hogyan vonták le a nem kutatott és ezek szerint nem is olvasott források alapján azt a következtetést, miszerint a „gazdaságvédelmi intézkedések vannak az álhírek kereszttüzében” az elmúlt hét folyamán? És hogyan akarják ezt egy olyan kimutatással bizonyítani, amely nem is tartalmazza az adott periódus adatait, pár kivételtől eltekintve? Ráadásul az idézett írások, megszólalások – nem egy közülük közszereplők saját Facebook-oldaláról származik, ami kicsit olyan, mintha a Századvég hallgatózna a kávéházban, fülelne, hogy mit beszélnek a másik asztalnál, márpedig ezért nagy pofonok szoktak járni úribb körökben – többségükben nem is hírek, hanem vagy vélemények, vagy nézetek. Szó nincs bennük hírközlésről, márpedig ha valami nem hír, akkor az álhír sem lehet.

Mi folyik a Századvégnél?

Lógás folyik a jelek szerint, miután megkapták a megrendelést, összekalapáltak egy főként személyek elleni támadásra alkalmas adatbázist, azt összerakták egy csinos kis táblázatba, 15-én letették a lantot és azóta egy szalmaszálat sem tettek keresztbe (bár addig sem mentek falnak a nagy munkakedvtől). És most a lejárt szavatosságú táblázatra hivatkozva osztják az észt, vonnak le következtetéseket, minden bizonnyal abban bízva, hogy a világon senki sem néz bele abba a nyavalyás csatolmányba.

Osztják az észt egyébként is: ma reggel képesek voltak kikérni maguknak, hogy az Index is végzett közvélemény-kutatást az érettségi megtartásának ügyében. Illetve nem ők végezték, hanem közölték a Pulzus piackutató mérési eredményeit, mely mérést a Pulzus az ATV megbízásából végezte. Nos, ennek az lett az eredménye, az Index zseniális címét idézve, hogy:

A magyarok négyötöde támogatja, kétharmada ellenzi az érettségi megtartását”

és ez valóságos számszaki csoda, ugyanis bizonyítja, hogy Magyarország egészen pontosan 46 százalékkal népesebb saját magánál, ugyanis ha az össznépesség 100%, a négyötöd nyilván 80%, a kétharmad 66% és 80 meg 66 az összesen 146%. Még mondja valaki ezek után, hogy fogy a magyar.




De mit szólt ehhez az örvendetes népességnövekedéshez az Századvég? Szintén az egész kormánymédia közölte, én az Origót idézem:

Félrevezető összehasonlításban jelent meg a Századvég közvélemény-kutatása

A mai nap folyamán az egyik internetes híroldal félrevezető kontextusban tüntette fel a Századvég friss közvélemény-kutatását, amely az érettségi vizsgák megtartásának tárgyában készült – írja a Századvég közleménye.

A szóban forgó sajtóorgánum egy mobilapplikáció alapú, nem reprezentatív, és ezáltal eredményei tekintetében a teljes lakosságra nem általánosítható felméréssel próbálta megkérdőjelezni a Századvég szabályos módszertannal készült, telefonos, a fő demográfiai változók mentén reprezentatív kutatásának hitelességét.” (Origo)

Értem, tehát

  1. Felmérést végezni csak a Századvégnek szabad, másnak nem, más ugyanis nem érthet hozzá, különben is, a Századvég már mindent felmért, ami felmérhető és ennek felmérhetetlen távlatai vannak.
  2. Nyolcvan meg hatvanhat nem száznegyvenhat, kétszer kettő nem négy. Aki nem hiszi, annak utána járunk.

Én azt értem, hogy a Századvégnek is meg kell élni valamiből, de mi lenne, ha olyasmivel próbálkozna, amihez véletlenül ért is?

Na jó, de mi a csoda lenne az, mihez értenek ezek az emberek? Mert a fentebbi példák azt mutatják, hogy a társadalomtudományokhoz nem igazán.

Mi lenne, ha mondjuk érne valamit a munkájuk, lenne valami gyakorlati haszna is, túl a kétségtelen örömön, amelyet a kormánynak okoznak vele?

Vagy ez az egy hasznuk van, az örömszerzés a politikai vezetésnek?

Kéjkutatók volnának? Ha léteznek kéjhölgyek, létezhetnek kéjtudósok is. Olyanok, akik mindig kielégítik a kuncsaftot, minden vágyát teljesítik.

Bocsánat, akkor nem szóltam. Az is egy ősi és tiszteletreméltó szakma.

Csak mi itt a nyóckerben nem egészen kutatómunkának hívjuk.

Van egy nagyon pontos neve ennek.

Mindenki ismeri.

Pontosan az, igen, amire gondolni tetszik.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!