Szele Tamás: Remetelak a Hegyvidéken

Kis hír, amiről beszámolok, de – mondjuk úgy – jellemző. Magára maradt egy szegény, elesett, elhagyott és most társtalan KDNP-iroda a XII. kerületben.

Hetek óta nem néz feléje senki, nincs ki emberi szót szóljon hozzá, se baráti kézfogás, se asszonyi simogatás, gyengéd érdeklődés… borzalmas a sorsa szegény irodának, gondoljanak csak bele.

Hallgat, mint megannyi puszta sír, mint kihalt remetelak a thébai sivatagban.

Szörnyű ezt még nézni is.

De honnan tudjuk ezt?

A Momentum hegyvidéki csoportja tette közzé, fényképpel alátámasztva a hírt két napja a Facebookon, idézzük őket szó szerint!

„Szokatlanul éles, a kormányt felszólító megnyilvánulás a XII. kerületi KDNP részéről! Hetek óta kint van a helyi KDNP-irodán a (feltételezésünk szerint a kormánynak szóló) felszólítás: „ELÉG! A MUNKANÉLKÜLIEK ELLENI NAV-TB TERORRBÓL AZONNALI KÁRTALANÍTÁST” (sic) Vajon mit lép erre a kormány és honnan ez a bátor fellépés a XII. kerületi KDNP részéről?”

Ah, Stokes, elalélok, hozza, kérem, a repülősót… tehát valamely ellenzéki aktivista megfigyelte, hogy az iroda már hosszú ideje kihaltabb, mint Robinson Crusoe szigete a hajótörött távozása után. És valóban kihaltabb, mert a szigetre legalább az emberevők átjártak később is emberevészeti célokból, de ide még a kannibálok sem teszik be a lábukat…

Szegény iroda, szegény KDNP! Nincs egy párttag, aki világot gyújtson, kitakarítson, leszedje a feliratot, nincs, senki sincs. Ilyen kevesen volnának?

Az attól függ, honnan nézzük. Elvileg ugyanis nagyon sokan vannak a KDNP tagjai, csak éppen soha, senki sem látott olyan KDNP-tagot, aki szimplán tag, és nem visel semmiféle tisztséget a pártban. Olyanok ők, mint a gittegylet, csak náluk a jelek szerint nincs Nemecsek Ernő, nincs még egy szem közlegény sem. Én egy embert hallottam azzal dicsekedni, hogy egyszerű tag ebben a pártban, de az Egres Béla bácsi volt, ő is évekkel ezelőtt, és tekintettel küzdelmes életére, valamint munkásságára nem vennék mérget arra, hogy igazat is mondott.

Pedig hát kell legyen népes tagság, mert lám, mit nyilatkozott január 16-án Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az RTL híradójának:

„Nem lenne értelme külön indulni, bár hozzáteszem, hogy van a KDNP-nek akkora támogatottsága, hogy ha ez valamilyen ok miatt megtörténne, akkor megugornánk az 5 százalékos küszöböt.”

Ilyent csak akkor mond az ember, ha tömegek állnak mögötte. De hol vannak ezek a tömegek? Két dolog titok ebben a földi siralomvölgyben: az egyik a kóla valódi receptje, a másik a KDNP reális taglétszáma. 1991-ben 10 510 tagjuk volt és 475 alapszervezetük. Ami a rendszerváltás forgatagában is kicsit nagy számnak tűnik, de lehet reális, tekintettel az akkori körülményekre. Ez az információ az 1991-es Tények könyvéből származik, de ezt érdekesen árnyalja a Válaszban megjelent 2001-es felmérés, mely szerint a párt 1990-ben 3 ezer, 1992-ben 18 ezer, 1995-ben 25 ezer, 1998-ban 27 ezer, míg 2001-ben 9 ezer taggal számolhatott.

1998 és 2001 között valószínűleg az ázsiai fekete bubópestisjárvány tizedelhette meg soraikat.

Újabb adatunk van 2011-ből, már a mostani kormánykoalíciós viszonyok közül, a Népszabadság szerint:

„A KDNP nyilvántartása alapján a pártnak 15.500 tagja van, közülük 8100 aktív, azaz vesz részt a taggyűlések több mint felén. A párt tájékoztatása szerint az elmúlt évben havonta nagyjából száz új taggal gyarapodott. A tagdíj havi 300 forint, ezt a helyi szervezeteknek fizetik és ott is marad. A KDNP az elmúlt évben 6 millió forintot szedett be tagdíjakból.”

Túl a számok között bukfencező abszurdumokon (a tagoknak ezek szerint alig több, mint tizede fizetett tagdíjat), ez az utolsó nyilvánosan elérhető adat. Nem tudjuk, hány főből áll ez a párt, sokból vagy kevésből, az pedig, amiket beszélnek a létszámukról nem is kissé ellentmondásos.

Ami tény: az egész XII. kerületben egy párttag nem akadt, aki ránézzen az irodájukra, és ez azért sokat elmond a helyzetről. De hogy jöhettek ki az előbb ismertetett számok?

Úgy, ahogy Dunapenteléből Sztálinváros lett. Nem tetszik ismerni a történetet?

Faludy György írja le. Az volt a helyzet ugyanis, hogy a település nevének megváltoztatását Sztálinvárosra a szovjet jogi formák miatt a lakosságnak kellett kérvényezni annak idején. De a kérvény csak akkor volt érvényes, ha minden lakos aláírja. Mármost a statisztikák kedvéért a lakosság létszámát már korábban meghamisították, húszezer főre, bár alig voltak tizenhétezren, de aki nem hiszi, járjon utána. A helyi párttitkárnak hat hete volt, ennyit kapott, hogy a tizenhétezer lakosú Pentelén összeszedjen húszezer pentelei aláírást. Tizenhétezret kapott is gond nélkül, a temetőből, anyakönyvből, innen-onnan még összeírtak kétezret, azok is penteleiek voltak, míg éltek – de az utolsó ezer hiányzott és fogyott az idő. Az utolsó napon a párttitkár Faludy szerint elment a paphoz tanácsot kérni és pálinkázni. Itt átadnám a szót a Mesternek:

„Ittak, aztán a plébános rákönyökölt az asztalra és elgondolkodott. „Van egy ötletem”, jelentette ki. Az egyik ósdi szekrényhez ment a szoba végében, és bőrbe kötött, kapcsos könyvet szedett ki. Letörölte róla a port és az asztalhoz hozta. „A vendégkönyv”, magyarázta. „Régebben Pozsonyból, Budáról, Esztergomból egyházi személyek utaztak Kalocsára és megszálltak itt. Világiak is akadtak köztük, mint Perczel Mór és mások. Egyesek két, sőt három napot töltöttek a parókián. Nem mondhatom őket dunapentelei lakosoknak, de azért mégis… Mit gondol?”

„Hány nevet tartalmaz a vendégkönyv?”

„Nem tudom, de legalább ezerötszázat.”

„Honnét szedtek össze ennyi embert?”

„A dunapentelei plébániát 17 évvel a törökök kiűzetése után alapították 1703-ban. Valóban olyan soknak tartja az évi hat vendéget?”

A párttitkár nem csekély örömmel lapozta végig a vendégkönyvet. Elhatározták, hogy másnap eljön tíz pártmunkással és lediktál nékik vagy ezer nevet. Így is történt. A hét végén a párttitkár felvitte a kérvényező íveket Budapestre. Sztálin valamelyik hivatalnoka kézhez kapta a küldeményt, papírkosárba dobta Farkas levelét, de megengedte a magyar kommunistáknak, hogy Dunapentelét azontúl Sztálinvárosnak nevezzék.”

Ha csak így nem kalkulálták össze a taglétszámot a KDNP-nél.

Lehet, a legfrissebb belépőjük nekik is Savoyai Jenő herceg.

Nem zárhatjuk ki ennek a lehetőségét.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!