Szele Tamás: Ősmagyar hieroglifák

Kérem, zomotor készülődik, már tornyosulnak is a táltosok a horizonton. Hogy ennek a mondatnak semmi értelme, mert a zomotor halotti tor, a táltos pedig sámánféle? Nono. Nem is olyan nagyon értelmetlen ez a szentencia. Elfogtunk ugyanis egy levelet, igaz, nem volt nagy művészet, mert nyílt levél volt, a szerzője a Hungary First nevű valamin publikálta.

Ilyenformán nagy nyomozásra nem volt szükség, persze, ha az Origo foglalkozott volna ezzel, „tényfeltárásnak” neveznék, ha a Magyar Nemzet, ők ugyanerre, vagyis, hogy nézelődünk a világhálón, hátha meglátunk valami érdekeset, ami nyilvános is, a „hideg hírszerzés” kifejezést használják, de hát nevezzük, ahogy akarjuk, csak az a tevékenység veleje, hogy kapirgálunk a hírszemétdombon, hátha elénk kerül egy gyémánt félkrajcár.

Hát, kukurikú, török császár, ez se nem gyémánt, se nem félkrajcár, hanem dühös számonkérés, éspedig Kásler minisztert célozza. Ezekben a napokban, amikor sosem látott költségvetéssel elindulófélben van a Magyarságkutató Intézet – bár egyelőre csak rázkódik és csikorog, ha traktor volna, meg nem mondanám, elindul-e vagy inkább szétesik – szóval mostanság, mikor már tervben van Atilla hun király monumentális szobra, mikor kiderült, hogy a Természettudományi Múzeum új igazgatója, aki a Kurultájon is rendszeresen fellépett, az intézményt úgy alakítaná át, hogy:

Egy, a vidéki szerepvállalást erősítő természettudományi hálózat kialakítása jegyében „alapos megfontolás” tárgyává tenné például a múzeum két legnagyobb egysége: az állattár törzsgyűjtemény egyes részeinek és a teljes növénytárnak a vidéki elhelyezését, de „a gyűjtemény összességében jelentős veszteség nélkül költöztethető” – jelszóval egy meg nem nevezett vidéki egyetemvárosba telepítené az ásványtárat is.” (HVG)

és ily módon csak az embertani gyűjtemény maradna Pesten, melyet, lássunk csodát, eddig ő vezetett, méghozzá a turanizmus ösvényein, tehát ezekben az izgalmas időkben érdemes megnézni, mit reklamál szerzőnk.

Mi az, amit Kásler miniszter még nem adott meg az ő kedves turanistáinak?

A szerzőt egyébként Varga Gézának hívják, hetvenkét éves és eredetileg geológiával, valamint számítástechnikával foglalkozott, de most már írástörténész. Kicsit emlékeztet engem dr. Borbola Jánosra, aki a szintén korszakalkotónak szánt „Az egyiptomi ősmagyar nyelv” című örökbecsűt alkotta, és beletelt egy kis időbe, míg megtudtam, hogy nem az egyiptológia, hanem – tessék kapaszkodni – a fogászat doktora. Doktor ez is, az is, bár nem teljesen egyformák… De Varga úr még csak nem is doktor, ő elkötelezett íráskutató. Mutat némi rokonságot Borbola mesterrel, majd meg tetszenek látni – akkor nézzük! 

Tisztelt Dr. Kásler Miklós miniszter úr, tisztelt Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr!

Engedjék meg, hogy rákérdezzek, sikerült-e lépéseket tenniük az általam korábban felvetett két témában s ezek vezettek-e valamilyen eredményre? Az ősszel előadásokat fogok tartani, amelyekben az Önök álláspontjáról és támogatásáról is szeretnék beszámolni az érdeklődő értelmiségnek.

Emlékeztetőül: az egyik kérésem a magyar hieroglif írás állami bemutatását célozta meg.

A Magyar hieroglif írás c. könyvemet régen elküldtem Önöknek. Fel kellene használni a feladataik elvégzéséhez.”

Hát, nem sok ellentmondást tűr. Ha nem tudnám, hogy geológus, azt hinném, katona. De mi a fityfene az a magyar hieroglif írás? Van neki egy kötete is, ami erről szól, abból megtudhatjuk:

A székely írást ma alfabetikusnak tekintik és betűző módon használják, bár évszázadok óta ismert, hogy vannak többhangértékű jelei is. E szó- és mondatjelek az írásunk előző, hieroglifikus használati módjának maradványai. A hieroglifák és párhuzamaik napjainkig megtalálhatók a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg a klasszikus ókori írások jelei között is.

A magyar hieroglif írás jelkészlete kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten. Mintegy 20-50 jelét az onnan szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeinek kielégítésére szolgált; jelkészlete a vallási jellegű használatnak köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A kötet külön szócikkeket szentel 41 magyar hieroglifa, a legfontosabb írásrendszerekkel meglévő kapcsolatuk és a hieroglifikus írás sajátosságainak bemutatására. Feltárul a jelek képi tartalma és az akrofónia folyamata is.

Az új adatok segítségével néhány kőkori szöveg érthetővé és olvashatóvá vált. A hieroglifikus írást egy magyarral rokon ősnyelv számára alkották meg, amely azonos lehet a Bibliában említett, a nyelvek összezavarodása előtt használt nyelvvel.”

Ja, értem. Akkor világos: még valaki, akinek nem volt elég a sumerológia. Nem volt elég az ékírás, most már nem csak Bábel tornya, de Kheopsz piramisa is ősmagyar. És az a baj, hogy még nem ezt oktatják, óvodától egyetemig.

De van más baja is:

A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást. Ha ezt a ballib áltudományos követelményt komolyan veszik, akkor az ő zsákutcájukban maradnak.”

Tetszenek érteni? Egész egyszerűen teret követel a dilettánsoknak, azon az alapon, hogy dilettánsok, és a szakértelem amúgy is csak bolsevista (ballib) trükk. Most ha ezt nem a történettudományok, hanem a növény- és állattan terén teszi, már folyna ellene egy szerzői jogi per, melyet az Orosz (volt Szovjet) Tudományos Akadémia indított volna ellene, ugyanis a tudományellenes tudományt, amiben a diploma és a fokozat nem előny, hanem hátrány a kutató számára, már lezongorázták az ötvenes években, Micsurinnal és Liszenkó akadémikussal, szóval emberünk lopja az ötletet Sztálin korából.

Azonban legalább megtudtuk, miért kellett megalapítani a Magyarságkutató Intézetet.

Hogy a tudósokat végre lehessen kikergetni a tudományból.

És jöjjenek helyettük a dilettánsok, érdemeik szerint.

A Szellem napvilága pedig majd egyformán ragyog minden ház ablakán.

Egyformán: vagyis sehogy.

Itt van már a Kánaán.

Szele Tamás