Szele Tamás: Nézzünk bizakodva a jövőbe

Augusztus huszadika van, Szent István, valamint elég sok minden ünnepe még, az elmúlt száz év gondoskodott róla, hogy az ember ne igazodjon ki az ünnepelendők között, legyen az új kenyér, alkotmány, alaptörvény vagy lassan bármi más. Engedtessék meg nekem, hogy ezt az ünneplést bízzam ez ügyben avatottabb pennákra, akad belőlük épp elég minálunk, és inkább tekintsek a fényes jövőbe.




Mert, hogy fényes lesz, az bizonyos.

Afelől gondoskodva lészen. Szakemberek útján.

Arról van szó, hogy épp a tegnap derült ki, ugyanis a napi.hu észrevette az uniós közbeszerzési értesítőben, miszerint a Századvég olyan egymilliárd és negyvennégy millió forintot nyert egy tenderen, melynek célja a magyar társadalom jövőképének a felderítése. Mondjuk nagy tolongás nem volt a feladatért, úgy tűnik összesen két jelentkező akadt erre a nehéz munkára, éspedig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány. Ők megküzdöttek egymással életre-halálra és elnyerték végül a díjat, a megbízást – közösen, hiszen egyébként mindkettő a Századvég szervezete.

Na jó, nem az első tendert látjuk, ami csak papíron tender, de mit kell nekik felmérniük? A meghatározás szerint

„Magyarország Kormánya kormányzati tevékenységéhez kapcsolódó komplex közvéleménykutatási, valamint tanulmánykészítési tevékenységek megrendelése vállalkozási szerződés keretében a II.2.4) pontban és közbeszerzési dokumentumokban (KD) foglaltak szerint

A II.2.4) pont I., II. és III. alpontjai szerinti, részben azonos időben lebonyolítandó kutatás alapját a gazdasági kilátásokat és realitásokat feltérképező I. kutatás adja, erre épül a társadalmi folyamatokat szociális szempontból vizsgáló II. kutatás, amely támaszkodva az I. kutatás eredményeire bemutatja a változásokat, amelyek meghatározhatják társadalmunk jövőjét/jövőképét.”

Hát, ha jobban belegondolok, a sajtónak, már ami még megmaradt belőle, pont ez a munkája többek között: feltérképezzük a gazdasági kilátásokat és realitásokat (ez lenne a riport és az oknyomozás) valamint bemutatjuk a változásokat, amelyek meghatározhatják társadalmunk jövőjét (ez meg a jegyzet és az elemzés).

Mégsem kapunk érte egymilliárd forintokat, sőt, azt a kis reszli negyvennégy milliót sem, ki érti ezt? Sőt, az olvasó, tehát a felhasználó szempontjából nagyjából ingyen csináljuk. Különös tud lenni az élet, annyit mondhatok.



De menjünk tovább.

„A kutatás témája: magyarországi lakosság gazdasági folyamatokról alkotott véleményének és konjunktúra érzetének megismerése, jövővel kapcsolatos elvárások, ill. vállalkozások véleményének megismerése a gazdasági folyamatokról és konjunktúráról – a kutatás célja: saját gazdasági konjunktúra mutató-rendszer kidolgozása.”

Hajjaj, az rendben van, hogy kíváncsiak rá, de hogy fogják ezt a szerencsétlen közvélemény-kutatók úgy megfogalmazni, hogy ne rúgják ki őket menten miatta? A magyar gazdaság az egyik olyan dolog a Duna–Tisza közén és körülötte is, amiről mindenkinek van véleménye, és mindenki halálosan biztos a saját igazában – fájdalom, ezek a vélemények nagyrészt lesújtóak, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy vérzivataros történelmünk során úgy alakult, miszerint nálunk mindig csak kevesen járnak jól és sokan rosszul.

Ez ügyben maximum időgéppel tudnánk némi korrekciót elérni, de az egy másik pályázat hatásköre, szóval szinte reménytelennek találom a feladatot, a vizsgálatnak – amennyiben korrektül végzik – egészen egyszerűen nem lehet pozitív végkicsengése.

Na bumm, legfeljebb majd nem végzik korrektül, az is egy megoldás.

Nem kétlem, hogy a Századvég próbált szakemberei szinte minden feladatot képesek megoldani, jó pénzért meg főleg, sőt, javasolnám, hogy a Századvéget kereszteljék is át Héraklészre, ugyanis a görög hős végzett el tizenkét lehetetlennek tűnő munkát Eurüsztheusz király parancsára. Bár nem tudom… az említett intézet már jóval több képtelen feladatot oldott meg tizenkettőnél, és a királyt sem hívják Eurüsztheusznak, inkább maradjon, ahogy van.



Különösebb a feladat második része:

„Értékek, életmód és rétegződés megalapozó komplex kutatás

A kutatás témája: kormányzati döntéshozatalt megalapozó társadalompolitikai rétegződésvizsgálatok újramodellezése 12 tématerületre fókuszálva – a kutatás célja: új rétegződés- és értékvizsgálat végrehajtása.”

Hát megint azt kell mondanom: nyitott kapuk döngetését rendelték meg, de legalább jó drágán. Az elmúlt tíz évben kialakult Magyarországon egy új uralkodó osztály és annak elég tág klientúrája, ők a mostani rendszer nyertesei, bár az a helyzet kulcsa, hogy különböző mértékben nyertesek – vitathatatlan ugyanis, hogy a kormánymegrendeléseket nyerő milliárdos némileg nagyobb haszonnal zárja pénzügyi szempontból az évet, mint az alkalmazottai. De az alkalmazottak is érdekeltek az ő hasznában, hiszen különben nem lenne munkájuk. Tehát ez valóban a társadalom átrétegződésével jár, meg merném kockáztatni, hogy jelen rendszerünkben a politikai stabilitás nagyobb érdeke a munkavállalónak, mint a munkáltatónak, ugyanis csőd esetében a munkáltató – vagyonának köszönhetően – jóval később hal éhen, mint az alkalmazottja. Ez hát az az alap, amin a Nemzeti Együttműködés Rendszerének piramisa nyugszik.

Nincs ez így máshol is? Dehogy nincs: csak éppen máshol a felső réteg racionális és pénzügyi alapon kerül felülre, nem ismeretségi és hűségi alapon, mint nálunk.

Fogalmazzunk úgy, hogy kevéssé valószínű, miszerint a Századvég is ugyanerre az eredményre jut vizsgálódásai után.

De tulajdonképpen ez csak háttere a jövőképnek: festői háttér, nem mondom, viszont maga kép eléje kerül, és olyan lesz, amilyent rendelnek.

Kedves felebarátaim, ne nézzünk bizakodva a jövőbe.

Néznek majd helyettünk a Századvégnél.

Egyáltalán: mi közünk nekünk a saját jövőnkhöz?

Szele Tamás