Szele Tamás: Magos Déva megállója

Azt tetszenek mondani, hogy a magos Dévának vára van, nem megállója? De azért a szombathelyi buszmegálló is csak olyan, mintha Kőmíves Kelemen dolgozna rajta vagy inkább ellene: ha Felcsútra rakják, onnan el kell vinni, ha Szombathelyre rakják, amit nappal raktak, reggelre leomlik, estig újrarakják, ma reggel még a helyén látták a hírek szerint.

Egyszóval, fejlemények vannak, kérem, ez a fejlemények országa, itt olyan nincs, hogy fejlemény ne legyen. Következmény nem szokott lenni, fejlemény mindig van. Mint arról tegnap már beszámoltunk volt, „ismeretlen civilek” (Szombathelyen a városi Fidelitast sejtik emögött, de bizonyítani nem tudják) tegnapelőttről tegnapra virradóan előbb életveszélyessé tették, majd lerombolták és egy közeli kölcsönző épülete mögé hurcolták a Magyar Kétfarkú Kutyapárt által kihelyezett autóbuszmegállót, melynek a puszta létét már korábban kifogásolta bizonyos Sátory Károly önkormányzati képviselő. Itt hagytuk tegnap abba a beszámolót.

Hát először is, gyanú alapján sajtóban nem állíthatunk semmit. Így azt sem állíthatom, hogy Sátory mester szervezte meg a Fidelitasosok bontóakcióját, legfeljebb annyit mondhatok, miszerint erre gyanakszom. Gyanúmat az is alátámasztja, hogy Sátory bátyánk külön írásban köszönte meg honlapján az „ismeretlenek” által tett szívességet.

Lássuk, mit írt?

„A buszvárók kihelyezésének előkészítése már 2018-ban megkezdődött. Elkészültek a tervek, majd a kiviteli tervek, ill. beszerezték a kihelyezéshez szükséges engedélyeket. A város több pontjára kerültek buszvárók. Alig vártuk, hogy mi is sorra kerüljünk, itt a Víztoronynál. Egyszer csak valaki, minden előzetes egyeztetés, hivatalos engedély nélkül felállított ide egy fából készült beállót. Az itt élők panaszkodtak, hogy nem erre számítottak, mert kicsi, nincs oldala, nem védi őket az esőtől, széltől. Különben is látták, hogy a város többi pontján esztétikus, nagy, modern buszvárókat állítottak fel. Nehéz volt megmagyarázni, hogy ide is olyant szánt a városvezetés. El is jött az idő, mikor sorra kerülhettünk volna, de mivel itt állt a jogtalanul felállított váró, a kivitelező nem tudta megkezdeni a munkát. Az időközben többségbe kerület ellenzék, meg is szavazta, hogy nálunk csak maradjon a fa tákolmány, és az így felszabaduló modern buszvárót, majd felállítják valahol máshol. Gondolom az ő körzeteik valamelyikében.

A fa váró egyébként nem véletlenül nem rendelkezett semmiféle hivatalos engedéllyel. Szakemberek állítása szerint gyenge volt a szerkezete, nem volt biztonságosan rögzítve, mely azt jelenti, hogy egy nagyobb vihar a helyéből is kiemelhette volna. Számomra hihetetlen, hogy egy balesetveszélyes, engedélyek nélkül épült szerkezetet az ellenzékből „új többséggé alakult” frakció szavazatával próbált legalizálni. Úgy gondolták, hogy balesetveszély ide vagy oda, a 10. választókerületben élők számára jó lesz ez is, csak azért, hogy a másikat máshová szabadon felhasználhassák.”

Ez bizony rágalom

A megálló ugyanis csak akkor vált veszélyessé, amikor a gondos és ismeretlen kezek eltávolították a rögzítőcsavarokat belőle: természetesen azzal a céllal, hogy életveszélyessé lehessen nyilvánítani, de aztán mégis inkább elbontották, ellopták, odébb hajították. No, de Sátory írása is csonkult, ugyanis az eredeti, facebookos változatban még köszönetét is kifejezte a bontóknak, ezt azóta a honlapos verzióból meghúzta, bátor ember módjára, aki szembenéz tetteinek következményeivel – a Facebook-oldalát viszont törölte is.

Mindenestől, ugyanis akkora népharag zúdult rá a káröröm miatt, hogy körülbelül ezren küldözgették mindenféle, őt megillető helyekre. Amint egy szem kedvelőjét és támogatóját, bizonyos Ő. M.-et is (tartsuk tiszteletben a személyiségi jogait, igen, neki is vannak), aki egy posztban merész gondolattal „dologkerülő anarchistáknak, Lenin-fiúknak, nyugdíjas munkásőröknek” nevezte az MKKP passzivistáit. Hát, sokat nem ismerhetett tegnapig közülük, de tegnap sikeresen megismerkedtek vele páran, kitört a jelzők és szóképek vihara, majd ő is feladta: ő nem törölte a posztját, csak titkosra állította, tán, hogy alkalomadtán be tudja mutatni, mert kellhet a dossziéba.

No, de ez csak szófia beszéd, lássuk, történt-e valami érdemben?

Történt.

Kora este az MKKP passzivistái fogták a buszmegállót, visszavitték a helyére és újból felállították, gondosan rögzítve, hogy beléjük ne lehessen kötni. A Vas megyei MKKP közleménye szerint:

„Jelentjük: a buszmegálló újra áll. Köszönjük a szombathelyieknek, a körzetben élőknek, a drága passzivistáinknak és az Éljen Szombathely tagjainak, akik eljöttek segíteni! Velünk nem könnyű kib@szni.”

Egyelőre ez a helyzet, Szombathely nevezetessége lesz lassan a bujdokló megálló, mely hol eltűnik, hol megjelenik és vándorol, mint száműzött a sűrű éjen és, s vad förgetegben nem leli vezérlő csillagát. Majd jönnek a turisták is megállólesre, lefotózni, ha előkerül, ha épp elvitték, akkor a hűlt helyét – a helyi ismeretlen civileknek és Sátory képviselőnek meg van egy rossz hírem.

Urak, lesz még munka.

Maguk hanyagok voltak. Nagyon hanyagok.

A hírek szerint ugyanis az MKKP passzivistái vasárnap, június 24-én klubnapot tartottak, melynek keretében kicsinosították a Borostyánkő Áruház melletti biciklis aluljárót, a város sziluettjét festették fel a szétfirkált, koszos falra.

Az még hogyhogy nincs visszafirkálva? Lazsálunk, lazsálunk?

És a kátyúk? Egészen pontosan hét darab méretes és veszélyes kátyút sikerült betömniük a piac mellett, ha nem jön az eső, még betömték volna az összeset is – azok hogy nincsenek még kiásva?

Urak, ebből fegyelmi lesz, ezek még a végén rendbe hozzák a várost, ha sokat lustálkodtok. Mars kátyút ásni, firkálni!

Szele Tamás

(Kiemelt kép: MKKP Facebook oldala)