Szele Tamás: Hőkiütések és elhagyott kajmánok

Nincs mit tagadni, kérem, olyan kánikula vagyon, amilyent nem sokat láttunk még, és ha láttunk is, nem a mi égövünkön. Ezt mindenki másképp viseli el, én például fáradékony leszek tőle és korán elalszom, de az emberek jelentős részénél hiperaktivitást, hülyeséget és agresszív viselkedést okoz, viszont jelezném mindenkinek: a bíróság előtt a kánikulai meleg nem felmentő körülmény.





Az elmúlt hét tele volt őrült hírekkel, olyanokkal, amiket könnyű volna betudni annak, hogy ebben a hőségben mindenki meghülyül. Ugye, kezdődött a kólabotránnyal, azzal foglalkoztam eleget, nem is nagyon boncolgatnám most már, abban megegyezhetünk, hogy normális körülmények között épeszű ember nem ír le olyanokat, amik most már mindennaposak a Pesti Srácokban. Része lehet akár a rendkívüli melegnek is abban, hogy átszakadtak náluk a morális gátak, elveszítették az önkontrollt.

Abban meg a Pesti Srácok propagandahadjáratának lehet része, hogy Bényén, a falunapon megvertek egy fiatal lányt, mert szivárványszínű táskája volt, és emiatt leszbikusnak hitték. Jelezném a kopasz elkövetőnek, hogy a bíróságon ne hivatkozzon sem a kánikulára, sem a sajtóra, sem az ittas állapotára, ez nem fog segíteni a helyzetén – esetleg próbálkozhat átmeneti elmezavarral, bár a cselekmény után neki azt is elhiszik, hogy ez állandó állapot nála, nem pillanatnyi.

Még durvább agresszió volt az, amikor Rézműves Benjámin Dánielt, a Mérce munkatársát, tehát kollégánkat a nyílt utcán, terhes felesége társaságában támadták meg rasszista indíttatásból. Nem az éji homályban, hanem késő délután, két kopasz. Indoklásul csak annyit fejtettek ki, hogy a pár nézetük szerint arab bevándorló – hát nem, nem azok voltak, hanem magyar állampolgárok, ha cigányok is. Mondjuk ha ezt tudják, ugyanígy támadtak volna a szép magyar vitézek, aranyos leventék, legfeljebb mást ordítanak közben. Nem tudni, hol tanulták a terhes nők megtámadását nemzetmentési célokból, ugyanis ez még az emberevők között is tilos, de úgy látszik, semmi sem zavarja őket. Sem tények, sem elvek. Mint megtudtuk, a rendőrség eljárást indított ismeretlen tettesek ellen, garázdaság miatt. Reméljük, minél előbb ismerős lesz ez a két ismeretlen, és úgy megoldják őket, mint egy egyenletet. Én ugyan még gyököt is vonnék belőlük.

A fentebbi két esetről – és másokról – lapunk korábban is beszámolt, követjük az eseményeket és minden fejleményt közzéteszünk.

Már, ha lesz fejlemény.

De ezzel nem értek véget az őrült hírek.



Szintén frissnek mondható eset, hogy a szombathelyi Boldog Brenner János Általános Iskola Kollégium és Gimnázium apróhirdetésben keres takarítót. Mi ebben a hír? Így, ilyen formában semmi, ez nem hír, csak hát nem akármilyen takarítót keresnek. Hanem kifejezetten keresztény életvitelűt, ez követelmény a felvételnél, sőt, a jelentkezéshez plébánosi ajánlás szükséges. Itt van egy kis enyhítés: mint azt a Népszavának Englert Zsolt intézményvezető elmondta:

Fenntartói elvárás volt, hogy erre a posztra is keresztény életmódú munkatársat találjanak, a plébánosi elvárás hiánya azonban szerinte nem kizáró ok, inkább csak előnyt jelent a felvételnél.”

Most már csak arra nem bírok rájönni, hogy a Szombathelyi Egyházmegye szerint – ők tartják fenn az intézményt – egy takarító esetében mi minősül a keresztény életvitel részének? Rózsafüzér a seprűnyélen? Halk zsolozsma munka közben? Ideje volna ez ügyben kibocsátani egy pásztorlevelet, mert képes leszek, és megkérdem a dolog felől a Vatikánt, én magam ugyanis járatlan vagyok a szent misztériumokban.



Enyhébb eset, hogy a bényei falunapra bizonyos apróságok alapján rímelő sportverseny készülődik Szegváron, szintén a falunap alkalmából. Ezen, a vásárhely24.com szerint lesz:

Paraszt pia olimpia, kocsmai bunyós verseny és paraszt ninja olimpia verseny.”

Legalább becsületesen szólnak előre, hogy lesz balhé. Csak remélni merem, hogy a nemes sportrendezvények szintén plébánosi áldással indulnak, engem a piaolimpia leírása ragadott meg:

Semmi más dolgod nincs, csak inni. ALKOHOLISTÁK ELŐNYBEN!”

Akkor viszont gond van, az eredmény nem számíthat bele az olimpiai kvalifikációba, mármint a piaolimpiaiba, hiszen amatőrök és profik ugyanazon a versenyen indulnak, megkülönböztetés nélkül. Az alkoholizmus, mint tömegsport, élesen különbözik a profi szinten űzött változattól, szóval egy tisztességes verseny előtt kéne legyen felmérés, nem pusztán önbevallás alapján („á, én alig iszom”), hanem májfunkciós méréseket is figyelembe kéne venni, és így dőlhetne el, ki indul a profi és ki az amatőr versenyen. Persze, ebben a melegben ilyesmin elindulni is öngyilkosság, még akkor is, ha a megmérettetés 19 órakor kezdődik – ugyanis egészen biztos, hogy orrvérzésig fog tartani.



Rendben van, agyunkra ment a kánikula, de jó kérdés, mi mehetett az agyára annak a zseninek, aki egy másfél méteres kajmánt hagyott a Tropicarium előtt egy dobozban? Becsületesen felírta ugyan a ládára, miszerint

Tropicarium, kérem, fogadjanak be! 130 cm-es kajmán. Vigyázz, harap!!!”

Először azt hitték a dolgozók, hogy valaki viccel velük, aztán kinyitották a dobozt.

Igen, egy 130 centis kajmán volt benne és valóban harapott. Volna, ha nincs bekötve a szája egy kötéllel, valahogy úgy, ahogy néha a rajzfilmekben látjuk. Nő ez még nagyobbra is, süldő példánnyal van dolgunk, felnőtt korára eléri a két és fél métert, ha minden jól megy. A Tropicarium ugyan nem tudja befogadni, mert kajmánjuk már van, és Kálmánnak hívják (nem azért nem tudják befogadni, mert Kálmán a kajmán, hanem azért, mert sok lenne a két kajmán), de megpróbálják elhelyezni valahol.

Ez azért érthető és világos. Nagyon okos és valószínűleg kevéssé nyomorgó honfitársunk beszerzett valahol egy kis kajmánt, mert pulikutyája mindenkinek lehet, de az mégsem tartozik az alligátorfélék családjába. Aztán a kis kajmán nőni kezdett, kiderülhetett róla, hogy roppant kevéssé idomítható, és mikor a harmadik díjbeszedő tűnt el a környéken, meg kellett tőle szabadulni. Hova vigyen az ember egy méretes, süldő kajmánt?

Majdnem biztos, hogy a Vöröskereszt nem fogadná be, az Állatkert is kukacoskodna, de a Tropicarium hátha tud vele kezdeni valamit. Csak azt nem tudom, mire gondolt a volt tulajdonosa, mikor megvette? Betanítja házőrzőnek?

Annak kicsit durva lenne.

Megtanítja fütyülni és ad majd neki kendermagot?

Mindegy, ez már eldönthetetlen.

Elmondhatjuk: mindenkinek agyára ment a hőség.

De jelezném, hogy ez a kánikula is elmúlik egyszer, ez az őrült rendszer is elmúlik egyszer, és utána itt maradunk.

Ne műveljünk marhaságokat, mert az aktuális propaganda épp úgy nem esik majd latba a bíróságon, mint az az érv, hogy „akkor nagyon meleg volt”.

Szóval, nyugalom.

Vége lesz, nemsokára.

Elmúlik.