Szele Tamás: Harcban a Google ellen

Amitől tartottam, bekövetkezett: a volt perui nagykövet pedofil ügye elsikkadni látszik, a Pesti Srácoknál meg kezd kimutatkozni, mi is a valódi szándékuk az előállt helyzettel.

Semmi jó. A volt követet hagyjuk pihenni a tárgyalásig, de a Pesti Srácokat vegyük elő, mert érdemes: igen különös következményeket próbálnak ők előidézni, amiket mindannyian megérezhetünk.

Szóval, először is összegezzük, amit tudunk. A kormánypárti, sőt, ultrakormánypárti híroldal a múlt héten feltöltött egy pedofil videót szerkesztés céljából a rendszerére, mely rendszert nem ismerjük, így nem tudjuk, hogy belső úton kommunikálnak egymással vagy a nyilvános You Tube-csatornát használják, az viszont bizonyos, hogy a fájl nem volt nyilvános, zárt volt, még nem ment ki. Belső használatra szánták, vágni akarták erősen, mielőtt nyilvánosságra hozzák. Azonban egy robot így is észlelhette, mert azonnal törölték a PS, a Pesti Srácok Filmlub és a 061.hu kulturális hírportál hét éven át feltöltött mintegy hétszáz videóját, illetve eltüntették a fiókhoz tartozó Gmail-címen folytatott levelezést és a kapcsolódó belépési kódokat is. Illett volna tudni, hogy a You Tube és a Google annyira kéz a kézben járnak, hogy azok már ugyanahhoz a testhez is tartoznak – egy cég az.



Ez idáig egyfelől lehetne felháborító, hiszen azt jelenti, hogy a még szerkesztés alatt álló anyagok tartalmába szólt bele a mindent látó Google, és lehetne megnyugtató, hiszen lám, még titokban, nem nyilvánosan, zárt anyag formájában sem lehet pedofil tartalmakat küldözgetni, azonban ez nem ennyire egyszerű.

A sajtónak szüksége van bemutatható bizonyítékokra: a rohingya népirtást vagy a My Lay-i napalmtámadást például képi bizonyítékok nélkül, szép szóra senki sem hitte volna el. Esküdözhetett volna a média írásban, szóban ahogy akar. Viszont az tényleg nem mindegy, mennyit és hogyan mutatunk be a bizonyítékból. És az sem, az illető anyag mennyire és mire bizonyíték. De erről kicsit később.

Egyelőre ott tartunk, hogy a Pesti Srácok tisztázta a Google magyarországi igazgatójával, miszerint ők nem pedofilok, azonban a nemzetközi központ döntése akkor is megfellebbezhetetlen. Erre válaszul a híroldal közli, miszerint:

Kiadónk precendensértékű polgári peres és fogyasztóvédelmi eljárás során szeretné bebizonyítani, hogy a minden itthon eladott okoseszközre gyárilag és magyarul feltelepített Google és YouTube egy gyakorlatilag megkerülhetetlen (köz)szolgáltatást nyújt, bizonyíthatóan magyarországi képviselet útján, ezért a Google nem kerülheti ki a magyar és az uniós igazságszolgáltatás és fogyasztóvédelem fórumait.”

A magyar jogban nincs precedens, nálunk a bírói gyakorlat az irányadó, jogi precedens az angolszász rendszerekben van: el kéne dönteni, magyar vagy angolszász jogra hivatkozik majd a kereset. Az a kereset, amivel igen sok baj lesz majd. Ugyanis ezzel a törléssel a honi belpolitika ügyeivel nem igazán foglalkozó Google csodafegyvert adott a magyar kormány kezébe önmaga, de inkább magyar felhasználói ellen.




Azonban lássuk, mi a fityfene volt azon az átok videón?

Ezt a Pesti Srácoktól érdemes idézni, szó szerint, mert fontos látnunk, ők maguk mit mondanak el a dologról. 

Felkavaró videót küldött egy olvasónk. Elmondása szerint neki is úgy küldték a zárt Facebook-csoportokban és privát üzenetekben terjedő felvételt, ezért azt sem tudta megmondani, hogy az hol és mikor készülhetett, de annyi bizonyos, hogy Magyarországon. A videót, amelyen egy 4-6 év körüli fiúgyermek látható, amint egy felnőtt nő orális aktusban részesíti, elküldtük a rendőrségnek és gyermekvédelmi szakembereknek is. A látottak alapján több bűncselekmény is megvalósult a kisgyermek sérelmére, ráadásul a képsor arról árulkodik, hogy az óvodáskorú, esetleg kisiskolás gyermek már beavatott, szexuális kihasználása régebb óta tarthat. (…) Minden rendelkezésünkre álló informatikai eszközzel megpróbáltunk a videó forrására bukkanni, de nem jártunk sikerrel. Így mi is mindössze a képeken látható körülmények elemzésébe tudtunk kapaszkodni. A videón látható felnőtt kórú nő lenge öltözete és a környezetben látható zöld növényzet egyértelműen arra utal, hogy a felvétel nem friss, legkorábban tavaly nyáron készülhetett. A nő egy melléképület mögött ül egy elhanyagoltnak tűnő kertben, előtte áll letolt nadrággal kisgyermek, aki a már megkezdett szexuális aktus folytatására biztatja. Többen lehetnek, akik rajtakapják őket, mert a fiú többesszámban köszön nekik.”

Ja, vagy úgy. Akkor a tegnap reggeli változathoz képest, ami még egy nyomortelepi videóról szólt, annyiban változott a helyzet, hogy semmit sem tudunk. Nem tudjuk, hol készült a felvétel, csak annyit, hogy magyar nyelvi környezetben. Nem tudjuk, mikor készült, csak azt, hogy nem mostanság. Nem tudjuk, kiket ábrázol, kik szerepelnek rajta. Egyáltalán, nem tudunk semmit sem, csak annyit, hogy valahol, valamikor, valakik ezt elkészítették.




Mire lenne bizonyíték ez?

Az égvilágon semmire, azon a tényen kívül, hogy a pedofília mocskos és undorító dolog. Erről azért eddig is voltak sejtéseink. És mire használta a valami módon mégis meglévő felvételt a Pesti Srácok?

Politikai propagandára a ma agresszív lobbierővel bíró gendermozgalom és szemlélet” ellen, az ő szóhasználatukkal élve.

Hoppácska. Egyfelől olyan mozgalom, ami polgárjogot kívánna adni a pedofíliának, nincs, legalábbis komolyan vehető nem létezik, és ez így is van jól: az egyáltalán nem tolerálható. Azonban ily módon egybe lehet mosni az összes nem klasszikusan heteroszexuális nemi magatartást és egységesen támadni azt is, ami ártalmatlan.

Rendben, erre kellett eredetileg a lapnak a videó, nem csalódtunk bennük, nem szállta meg őket a Szentlélek, maradtak, akik mindig is voltak. Azonban becsúszott a tiltás.

És ezzel új helyzet állt elő: most teli torokból hirdetik, hogy őket konzervativizmusuk, jobboldaliságuk miatt tiltotta le a genderlobby zsoldjában álló Google. Az fel sem merül, hogy ellenkezőleg, épp a pedofil tartalmat kifogásolták, ezen a szinten már túllép a lap a valóságon, ez már a post-truth világa.

Mondjuk az ismeretlen forrásból származó felvételekkel, fotókkal mindig vigyázni kell, minden politikai oldalon és minden lapnál: emlékszem, úgy 2011 táján, mikor forrt a levegő Gyöngyöspatán is, Érpatakon is, elkezdett terjedni egy videó a közösségi oldalakon, melyen gyermekrajzok kíséretében egy 10-12 éves srác – mármint, a hangjából ítélve lehetett ennyi idős – borzalmas, neonáci, xenofób dolgokat gagyarászott, szadista elemekkel, világos volt, hogy nem magától mondja, olvassa valahonnan. A videó kísérőszövege szerint „az érpataki polgármester kisfia” beszélt. Én akkor egy online lapnál dolgoztam, általános volt a szerkesztőségben a felháborodás, politikai pedofíliát emlegettünk, de – nem engedtem közölni a videót.



Ugyanis véletlenül – tényleg véletlenül! – tudtam, hogy Orosz Mihály Zoltánnak nincs kisfia. Más lapok közölték, azokat be is perelte, meg is nyerte a pereket. Később és másért engem is beperelt, csak azt meg én nyertem meg.

De hasonló eset volt az is, mikor egy korábban ott nem közlő szerző beküldött egy írást, mellékelt fotóval. Az írással sok baj nem volt, kiment – és két percen belül a Facebook törölte a lap nagyon látogatott, nagyon népszerű oldalát, egyetlen jelentés miatt. Ugyanis az írást nem lehetett kifogásolni, de a fotó az Al-Kaidától származott. Ezt mondjuk senki sem gondolta volna, senki nem is számított rá – mi akkor mégsem mentünk perre, igaz, nem is nagyon lett volna miből.

Szóval: aminek nem ismerjük az eredetét, az sem nem forrás, sem nem bizonyíték, de még csak nem is eszköz!

Az semmi.

Az nem hír, nem információ mert nem ellenőrizhető.

Akkor lássuk, mi várható most. A kormány Google-Facebook-You Tube-ellenes hadjárata megkapta a V-2-es rakétát és használni is fogják, lesz per, ha kétes jogi alapokon indul is. Magától az eljáárstól nagyon nem érdemes tartani, elszórakoznak vele a jogi képviselők pár évig, aztán vagy megnyerik, vagy nem. Ha megnyerik, pont ugyanaz várható, mint ha elvesztik: nem véletlen, hogy a Pesti Srácok a magyar fogyasztóvédelem és igazságszolgáltatás fórumait hangsúlyozza.

Azt kívánják ugyanis elérni, nem csak maguknak, hanem a kormánynak is, hogy a fent említett triász magyarországi tevékenységére ne csak vonatkozzék a magyar jog, de afölött lehessen magyar állami felügyeletet gyakorolni!

Ezáltal tehát gyakorlatilag egy területeken kívüli és feletti szférát próbálnak lehasítani, elcsatolni, kormányellenőrzés alá vonni, netán államosítani. Évek óta próbálkoznak ezzel, dolgoztak is már ilyen tárgyú törvényjavaslaton, csak az kivitelezhetetlen volta miatt elsüllyedt a ködben, a jégtáblák között: de egy támogató nemzetközi bírósági döntés esetén még elővehetik.

Magyarán szólva: le akarják nyúlni vagy ha nem megy, tönkre akarják tenni a virtuális teret. Is.

Egy pillanatig sem állítanám, hogy a Google-Facebook-You Tube triász angyalkákból áll. Piszok sok baj van velük az üzleti monopolhelyzetük miatt, vissza is élnek vele, ahol csak tehetik – azonban ezért megszabadulni tőlük olyasmi lenne, mintha kidobnám az ebédemet az ablakon, mert sótlan.

Sózni kellene, nem kidobni.



Tehát a Pesti Srácok jogosnak tűnő felháborodása mögött nagyon is megfontolt kormányszándékok, kiforrott, készen álló tervek vannak. És ezek megvalósítását egy rosszul működő algoritmus tette lehetővé a csatorna tiltásával.

Meglátjuk még, mi lesz ebből a fontos merényből, de most annak a különös helyzetnek a tanúi vagyunk, hogy habár a Pesti Srácokat kétségtelenül jogsérelem érte, mégis, aki ez ellen fellép és a védelmükre kel, hosszú távon közvetve vagy közvetlenül egy későbbi, sokkal nagyobb jogsérelem tervét, lehetőségét támogatja.

Ne feledjük: van ország a világon, ahonnét sikerült egy időre elüldözni a Google-triászt. Ez Kína. (Ugyan most már létezik egy különleges kínai Google, de mi ismereteim szerint nem vagyunk Kína).

Nem, nem jó megoldás a techóriások monopolhelyzete, valóban nem az. Viszont ennek az lenne az alternatívája, hogy mindenki kezdjen el szorgosan tanulni oroszul.

Tetszik tudni: a Vkontaktye miatt.

Ja, akkor meg az orosz cégek lennének monopolhelyzetben a magyar piacon.

Az is igaz, hogy arra viszont már senki sem panaszkodna.

Nem panaszkodhatnánk.

Nem mernénk.