Szele Tamás: Gruevszki pengeélen

Kérem, vannak izgalmas pillanatok az életben, kinek mi az, tegnap délután például sokaknak rohangált fel-alá a vérnyomása hat óra körül az időmérő futam, bocsánat, az előválasztás eredménye miatt, én másképp vagyok ezekkel a dolgokkal. Én most rágom tövig a körmeimet az izgalomtól, ugyanis a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött és ezekben a percekben is tart Nikola Gruevszki kiadatási pere. (Azóta eldőlt).

Mármost azon izgulok, hogy kiadják-e avagy mégsem?

Ez amolyan szolid izgalom, óvatos, polgári duhajkodás komoly anyagi tét nélkül, nem is mérhető egy lóverseny- vagy előválasztás-finishez, mert itt azért összesen egy végeredmény elképzelhető, a futamot nem nevezném kétesélyesnek, nem azért hozták ide Gruevszkit repülő szőnyegen, hogy kiadják – pedig komolyan mondom, csempészne némi izgalmat a mi kis csendes életünkbe, ha lenne erre is esély.

Tény, hogy Észak-Macedónia tavaly év végén kérte a volt miniszterelnök kiadatását, az is tény, hogy az Interpol is elfogatóparancsot adott ki ellene, de ne feledjük, túl sokban van már nekünk ez az ember, nehezen tudnám elképzelni, hogy veszni hagyjuk a pénzt.

Na jó, de miért kellene kiadni?

Azért, mert Skopjéban börtönbe dugnák.

Miért dugnák börtönbe?

Elvileg azért, mert egy közbeszerzés során befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a győztesnek kihirdetett autókereskedő utólag jutalékot fizetett neki, illetve ő maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót.

A 600 ezer euró (192,85 millió forint) értékű Mercedes megvásárlására 2015-ben derült fény, amikor az akkor még ellenzéki – azóta kormányfővé választott – szociáldemokrata Zoran Zaev nyilvánosságra hozta Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit. Az eljárás során perdöntő bizonyítékká vált Nikola Gruevszkinek és az akkori belügyminiszternek az egyik telefonbeszélgetése, amelyben a gépjármű megvásárlásáról esik szó.

Pikantériája az ügynek, hogy Gruevszki miniszterelnöki periódusában – és ne feledjük, tíz évről van szó! – Macedóniában tízezreket hallgattak le, mely állapotot a büszke macedónok nem kedvelték, olyannyira nem, hogy tömegtüntetések is előzték meg e tárgyban emberünk bukását. A büszke magyarok sem kedvelik a lehallgatást, csak errefelé nem tüntetnek ellene, hanem csendben elviselik, mely nüansz a két nép között fennálló bizonyos vérmérsékleti különbségekre utal. De annak van egy sajátos szépsége, ahogy Gruevszki lehallgatói lehallgatták magát a nagyfőnököt is – elszabadult a hajóágyú, összetörte a tüzért.

Nyilván nem a rongyos kétszáz milliós Mercedes Gruevszki egyetlen és fő bűne, inkább gondolható, hogy száraz és hűvös helyen szerették volna tudni, míg ki nem nyomozzák a többit is, és főleg meg nem szerzik a bizonyítékokat a további perekhez. Ez azért érdekes, mert tudjuk, hogy Gruevszki és pártja nagyon komoly Moszkva-barát és NATO-ellenes tevékenységet fejtett ki az országban, gyakorlatilag ő akadályozta eddig Macedónia felvételét az Észak-Atlanti szövetségbe is, az Európai Unióba is.

Szóval, ahogy a magyar kormány a befogadása idején indokolta:

„Magyarországon egy olyan politikus kért menedéket, akit egy baloldali kormány – amely mögött Soros György befolyása nyilvánvalóan kimutatható – e pillanatban üldöz és fenyeget.”

Tagadhatatlan tény, hogy a Balkánon valóban Gruevszki kezdte a sorosozást, és ezt nem feledi el neki a magyar kormány.

Vannak nagy, közös alapvetések az életben, meghatározó jellemvonások, ez olyan kapcsolatot teremt emberek között, ami felülírja a hétköznapok törvényeit is. És nem mellesleg, Gruevszki kiválóan alkalmazkodott Budapesthez, annyira, hogy itt is, ott is látták, a kabaré akkor kezdett kiteljesedni, mikor feltűnt a 444 szerkesztősége melletti lakásban, a magyar külügy egyik vezetőjének, Joó Istvánnak, aki a külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára és számos biztonsági embernek a társaságában. Ez kicsit ellentmond Gulyás Gergely miniszter ma egy hete adott nyilatkozatának, mely szerint:

„Semmilyen jogcímen, semmilyen szerződéses jogviszonyban nem állunk a volt macedón miniszterelnökkel. Az én ismereteim szerint olyan mértékben segítik a magyar hatóságok, amilyen mértékben minden menekültstátuszt szerzett menekültet segítenek.”

Hát kérem, exportnövelésért felelős külügyi államtitkár se nagyon lennék manapság, mert ezek szerint a szegény Joó úrnak minden menekültstátuszt szerzett személlyel tárgyalnia kell, árnyas budai K-lakások mélyén, melyek kizárólag szerkesztőségek tőszomszédságában lehetnek, és csak akkor alkalmasak a találkozóra, ha a tulajdonosuk kínai.

Akkor azt nyilatkozta a Külügy, miszerint

„Semmi különös nincs abban, hogy a Külügyminisztérium kapcsolatban van egy hazánkban tartózkodó személlyel, aki sokáig saját hazája miniszterelnöke volt.”

Abban nincs is, abban volt, hogy titkolták a kapcsolatot, ráadásul ilyen pocsék módon.

No, mindegy, most is tart a Nagy Tárgyalás, sajnos a védelem azt kérte, hogy a sajtót zárják ki róla, mert érzékeny információk is elhangozhatnak, és az ügyész sem ellenezte ezt. A bíróság zárt tárgyalást rendelt el, a határozatot viszont nyilvánosan hirdetik majd ki, tehát nekünk most marad az izgalom, és a körömrágás.

Javasolnám, tisztelt bíróság, hogy legyenek tekintettel Gruevszki úr sportemberként nyújtott teljesítményére is. Elvégre örök sebességi rekordot állított be a Skpoje-Budapest rallyn, szériakocsi kategóriában. A magyar motorsportnak is érdeke, hogy egy ilyen pilóta ne kallódjon el egy macedón tömlöcben, pusztán némi sikkasztások okából.

Azért nagyobb összegű fogadásokat ne tessenek kötni az ügyre.

Úriember biztosra nem fogad.

Nikola Gruevszki távozik a Fővárosi Törvényszékről – Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Utóirat: később érkezett a hír, miszerint menekültstátusza miatt nem adták ki. Az ítélet jogerős.

Így legyen ötösöm a lottón.

Szele Tamás

(Kiemelt kép: MTI)