Szele Tamás: Elefántok a cseresznyefán

Akkor kedves és morcos gyerekek, ma arról fogok mesélni nektek, hogy mi a különbség a vágyaink és a tények között, és miért nem szabad másokat hibáztatni amiatt, ha ezek nem esnek egybe. Hátha eljut a Mi Hazánk vezetőségének fülébe is: mert egyelőre úgy viselkednek, mintha kiscsoportos óvodások volnának.

Dióhéjban annyi lenne a hír, miszerint Dúró Dóra tegnap dérrel-dúrral bejelentette, hogy a pártja, illetve mozgalma, mely pillanatnyilag tökéletesen szimulálja azt a hógolyót, ami kikerült ebbe a kánikulai júliusba a hűtőházból, ugyanis rohamosan olvad, szóval, a Mi Hazánk kezdeményezi egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, mely nem egyébbel foglalkozna, mint a Facebook adattörlési politikájával.

Hogy a Mi Hazánk mióta parlamenti párt, azt nem tudjuk, ismereteink szerint nem az – ha vannak is emberei a patkóban, azok más párt színiben jutottak oda. Ilyenformán nehezen kezdeményezhet bármit is, ami úgy kezdődik, hogy „parlamenti”, ezek a megszólalások roppantul emlékeztetnek arra, amikor a tudvalévőleg tüdő nélküli bolha köhög. Na, de milyen alapon hívnák ők össze ezt a minden bizonnyal tekintélyes bizottságot?

Hát arra fel, hogy a közösségi oldal törölte – többek között – Toroczkai László oldalát is. Márpedig annak kétszázezer követője volt! Ha az mind rájuk szavaz, a fejük sem fájna és bent lennének az Európai Parlamentben! Ámde nem szavaztak rájuk, mert a Facebook gonosz módon az enyészetnek adta Ásotthalom Legfőbb Mezőőrének oldalát, így aztán nem jutott eszükbe, kire is kívántak ők eredetileg voksolni, akárhogy erőltették a memóriájukat, semmi sem ugrott be… így aztán másra húzták be az ikszet.

Hát én ennyire nem becsülném le azt a pár szavazómat, aki van, hogy ilyen nyilvánosan lehülyézem őket, de ki tudja, hátha feléjük nagyobb a fegyelem, és ez még belefér, nem vadítja el a nemzeti radikálist, ha akkora szamárnak nézik, hogy nem képes egy párt nevét megjegyezni közösségi oldal nélkül.

És különben is, mondja Dúró Dóra, ez nemzetközi tendencia, számos jobboldali politikust, szervezetet töröltek világszerte.

Annyit tennék hozzá, hogy számos baloldalit is, sőt, a legszámosabban Magyarországon például azokat a felhasználókat, akik egyáltalán nem politizálnak – csak hát én még olyan politikust nem láttam, amelyik hajlandó lett volna kifülelni a saját kis visszhang-kamrájából, ahol kizárólag az ő hangja verődik faltól falig, így aztán ha valami rossz történik, az csakis az ő ellenségeitől jöhet – meg sem tudja, hogy mással is történt rossz, vagy ha igen, nem érdekli. A politikus nem foglalkozik másokkal, pedig az lenne a munkája.

Aztán lássuk: bizonyos-e, hogy az a kétszázezer (ami lehet a fele is, mint majd látni fogjuk) Toroczkaira szavazott volna?

Persze, hogy bizonyos, különben miért követnék?

Hát, én meg minden nap megnézem a Simpson családot, tehát mondhatjuk, hogy követem a sorozatot, élvezem is, mégsem állítanám, hogy szükség, igény és alkalmatos helyzet esetén Homer Simpsonra szavaznék vagy alkalmasnak tartanám bármely politikai pozícióra, amihez több kell a kisegyszeregy ismereténél. Ugyanez a helyzet Al Bundyval is. Az ember követhet, figyelhet akár évekig valakit anélkül, hogy a rajongója legyen vagy akár bármiben is egyetértsen vele. Sőt: anélkül, hogy az illető egyáltalán létezne!

Aztán lássuk azt a kétszázezret. Törölt oldalról mindenki mond, amit akar, erre is hozok majd egy példát mindjárt – lehet, hogy volt a pártelnöknek ennyi követője, az azonban bizonyos, hogy most, ez idő szerint a „Toroczkai László követőinek oldala” névjegyében azt mondja:

104 ezren voltunk Toroczkai László oldalának követői, amikor törölték az oldalt. Itt követjük tovább a vele kapcsolatos híreket.”

Azért nem mindegy hogy százezer vagy kétszer annyi, kérem. Lehetett volna egyeztetni az akció előtt. De nem tették, hát magukra vessenek. Azt nem értem, miért nem mond egyenesen egymillió követőt? Ugyanis ha valami nincs vagy már nincs, azt mondhatunk róla, ami nekünk tetszik.

Épp ma vettem észre például, hogy kering egy álhír a közösségi oldalon, ami ugyanígy bizonyítható – mármint negatívan. Tessék csak nézni!

Pénteki nappal a kormány lezárta Török Ramóna Boglárka facebook oldalát, egyben délután fél négykor bilincsben vitték el nyíregyházi otthonából!

Nekem, mint ex-rendőrnek részt kellett venni a tárgyaláson, hogy ez a bejegyzés megszülessen! Orbán Viktor „Kormány ellen közösségi médiában elkövetett lázadás szervezése” valamint „Kormánylázadás végrehajtásának kísérletével” vádolta meg! A kúria jelentése szerint Török kisasszony 3+1 saját csoportban tett közre bejegyzéseket, valamint beszélgetésbe “elegyedett” a csoport (beleértve ez a csoport is) tagjaival! A kúria ugyan jelen hónap 31-ig elnapolta a tárgyalást és megkérte a kormánytagokat, hogy aki tüntet, azt bilincsben vigyék el!!

Köszönöm, hogy elolvasták!!”

Nem is kell mondanom, hogy számos jel bizonyítja: ebből egy büdös szó sem igaz. Olyan bűncselekmény, hogy kormánylázadás: nincs. Az azt jelentené, hogy a kormány lázad fel, legalábbis magyarul, amely nyelven a parasztlázadás a parasztok lázadását jelenti hasonlóképpen. És mit keresne a Kúria egy vizsgálatban? Akárki is terjeszti, minden lehetett, csak rendőr nem, különben tudná, hogy a Kúria az, amit régebben Legfelsőbb Bíróságnak hívunk, a végső bírósági fellebbviteli szerv, nem más, oda jutnak harmadfokon az ügyek, ha elhúzzák addig. A Kúria egészen egyszerűen nem foglalkozik sem politikai, sem köztörvényes ügyek, cselekmények folyamatban lévő vizsgálatával.

Amikor ezt elmondják az álhír terjesztőjének az azzal érvel: de hiszen keressünk rá! Van Török Ramóna Boglárkának Facebook-oldala? Na ugye, hogy nincs! Mert lezárták!

Vagy azért, mert nem is volt, sőt, a hölgy sem létezett soha.

De hát az nem lehet, hát nem látom, hogy nincs, éspedig azért nincs, mert megtiltották? Mondjuk Szamoszatai Lukiánosz nevű felhasználó sincs, de ő azért nincs, mert jó régen meghalt, ellenben ez a lady azért, mert nem lehet.

Ilyenkor fognak el az érvek és hagyja faképnél az ember az illetőt.

Tézis: Az elefántnak azért piros a szeme, hogy jobban el tudjon bújni a csersznyefán.

Antitézis: Sosem láttunk elefántot a cseresznyefán.

Szintézis: bizonyára, mert olyan jól elbújt.

Szóval, nem létező dolgokról tényleg bármit lehet mondani. Azt is, hogy százezer volt belőlük, azt is, hogy kétszázezer, akár azt is, hogy harminc millió.

De érdeklődve várom a parlamenti bizottság felállítását egy Parlamenten kívüli párt követelésére.

Azt még nagyobb érdeklődéssel, hogy mit fognak tudni tenni a Facebook ellen.

Mondjuk szúrósan néznek majd rá.

Ahhoz nagyon értenek.

Más eszközük nem igazán lesz.

Szele Tamás