Szele Tamás: Dübörög a CÖF

Ahogy azt Móricka elképzeli, kérem, egészen pontosan úgy. A Civil Összefogás Fórumnak már sok felhőtlen pillanatot, gyöngyöző kacajt köszönhettünk, ők azok a kisegerek, akik a fülébe kiabálják az elefántnak a fahídon: „ugye, milyen jól dübörgünk?” Most is ezt tették.

De lássuk, miről van szó? Még szerdán hozták nyilvánosságra közleményüket, csak tekintve az irántuk megnyilvánuló közérdeklődést, kellett pár nap, hogy észrevegye az ember, és nagyon megértem, ha fáj nekik ez a mellőzöttség. Hiszen ők papíron meg is oldották az SZFE ügyét, csak végre kell hajtani a tervüket mindkét oldalról és azonnal megszűnnének az ellentétek, az más kérdés, hogy a terv képtelen hülyeség, de ha a hallgatók és a tanárok megbolondulnának, netán engedelmeskednének, akkor tényleg vége lenne a válságnak.

Rossz vége. De vége.

Nyugalom, ez a veszély nem fenyeget, nem az SZFE-nek ment el az esze, hanem a CÖF adta tanújelét annak, hogy nem tolongott az első sorokban, mikor az észt osztották, sőt, talán az utolsókban sem. De lássuk, mit közöltek, ne csak beszéljünk róla. 

Fejezzék be a hallgatók a rendbontást!

Az elmúlt napokban a Civil Összefogás Fórum számtalan levelet kapott, amelyben támogatóink arra kérték Magyarország egyik legnagyobb nemzeti civil szervezetét, hogy tegyen határozott lépéseket a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapcsán tapasztalható jogsértések visszaszorítása érdekében. A szellemi honvédőink egy része azonnali birtokvédelmi eljárás elindítását, kártérítési perek kezdeményezését, sőt egyesek büntetőjogi felelősségre vonást követeltek.”

Elképzelem a Támogatót. Ül otthon, nézi a tévét, látja a diákok tiltakozását, és felhorgad: „Ez már mégiscsak tűrhetetlen!” Pennát vesz elő, kalamárisba mártja, és levelet fogalmaz, kemény hangút, melyben követel.

Mit követel?

Határozott lépéseket követel, a CÖF-től, ő ugyanis nem hajlandó még határozatlanokra sem. Elő a fringiákkal, hol is van őseinknek véres kardja?

Ja, fogason függ rozsda marja. Rozsda marja, nem ragyog, szellemi honvéd vagyok! Meg aztán – mélázik magában – ezeket a leveleket iktatják, archiválják, ki tudja, mikor lesz jó és mire, hogy ő most hűségnyilatkozatot tesz a rendszer mellett. Az ötvenes évek elején ez már bevált, még emlékszik rá, működnie kell most is.

Jó, hát akkor az ÁVH-nak írta a feljelentést, az most nincs, de lehet írni a CÖF-nek, majdnem biztos, hogy ugyanazok a régi, megbízható elvtársak olvassák majd, mint annak idején, azokban a daliás években. Még mereng kicsit azon, milyen jó volt fiatalnak lenni, aztán előszámlálja, mit követelhet. Mármint konkrétan. Ja, birtokvédelmi eljárást, kártérítési pert, büntetőjogi felelősségre vonást. Mindegy, hogy még nem történt Btk.-ba ütköző cselekmény, azt majd oldják meg az elvtársak, régen is megoldották, ahol nem volt elrejtett valuta, oda vittek magukkal egy ötdollárost. És ír, gyöngybetűkkel.

A mi álláspontunk szerint is fontos, hogy a szabadságjogok gyakorlása ne legyen visszaélésszerű, ne legyen öncélú és maradjon a magyar törvények által meghatározott keretben.

Ennek megfelelően aggodalommal figyeljük azt a folyamatot, hogy a pártállam zsebszínészei által felheccelt diákok letérve a jogszerűség útjáról, megbénítják az egyetem működését, ellehetetlenítik a normális oktatást. A tüntetőkkel egyet nem értő diákokat megfélemlítik. Az első évesek bevonása pedig félrevezetésen alapul, hiszen még nem ismerhették meg az SZFE nevelési, oktatási rendszerét.

A most mélyen hallgató álcivil jogvédők, akik reggeltől estig az adóforintjainkat féltik, pontosan tudják, hogy a randalírozó tanárok és diákjaik mekkora kárt okoztak és okoznak.”

A „pártállam zsebszínészeinél” kicsit felkacag: ez az, ez biztos fájni fog, mikor felolvassák a főtárgyaláson! Az se rossz, hogy „felheccelt diákok”, „álcivil jogvédők”, nem hiába végezte ő kitüntetéssel a „Pavel Trofimovics Morozov” vamzerképző esti tanfolyamot annak idején, még megvan a spiclivénája, még tud mutatni valamit, stílusban is, fordulatokban is. Ugyan, mit tudnak ezek a mai nyikhajok, nem is rendes téglák ezek, csak féltéglák!

A Civil Összefogás Fórum ennek megfelelően első lépésként felszólítja a rendbontókat a szélsőséges viselkedésük azonnali befejezésére, továbbá arra, hogy felelős állampolgárként vegyenek részt az általuk okozott eszmei és anyagi károk helyreállításában.

Felszólítjuk továbbá az illetékes hatóságokat a jogsértések feltárása, és az arányos és szükséges intézkedések megtételére!”

Csak könyörtelen szigorral, vaskézzel, sehogy másképp! Nem érdemelnek kíméletet, első lépésben felszólítjuk őket, második lépésben kényszermunka, aztán jönnek majd az arányos és szükséges lépések, börtönbüntetés, munkatábor, ami belefér. Jó lenne azokat a tömlöcöket őrizni, sok rejtett vágyát élhetné ki a Támogató, de hát már benne van a korban, meg a Munkásőrségnél csak dobtáras Spagin-géppisztolyra kapott kiképzést, igaz, előtte a nyilasoknál még minden vágya egy Schmeisser volt. Na, az nem jutott neki, az csak az elit alakulatoknak járt. A mai fegyverekhez már nem is konyít, igaz, a gumibot örök. A régi, jó gumibot…

A Támogató megakad egy pillanatra, nem találja a szavakat. Vagyis a megfelelőket nem: az ötvenes évek gyakorlata csődöt mondott, korábbi időket kell felidéznie, nyilaskereszteket, karszalagokat – de erőt adnak neki az emlékek, hamar beugranak a szükséges kifejezések.

Hiába gondolják az ellenkezőjét, ők most a történelem sötét oldalán állnak, a kommunista szellemiség továbbélését szolgálják, miközben elveszik a lehetőséget azoktól, akik nem garázdálkodni, hanem tanulni szeretnének az egyetemen.”

Aztán porzóval felszárította a tintát, borítékba tette a levelet és postára adta, dupla sürgősséggel. Ezeket most elintézte. A CÖF vezetősége kézhez kapja a levelét, ha több ilyen érkezik, változtatás nélkül közli, mellé áll.

És sok ilyen érkezik, talán három is!

Csupa efféle Támogatótól, aki mind nagy idők hamis tanúja, tapasztalt feljelentő, járatos és gyakorlott a névtelen spionkodásban.

Tulajdonképpen a CÖF-nek másféle támogatója nincs is.

És a Támogatók rendíthetetlenül hiszik, hogy a CÖF hallgat rájuk, a CÖF rendíthetetlenül hiszi, hogy a kormány hallgat rá, a kormány meg rendíthetetlenül röhög rajtuk és csak azért nem rúgja fenékbe ezeket a bohócokat, mert még szükség lehet rájuk időnként.

Ül a CÖF a kormány vállán, és már várja, hogy fahídhoz érjenek, hogy a lapátfülébe súghassa:

Ugye, milyen jól dübörgünk?”

Csakhogy előbb-utóbb minden fahíd leszakad.

Minél többet dübörögnek rajta, annál hamarább.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!