Szele Tamás: Cifra palota, akadémia…

Kérem, az a nagyon érdekes helyzet állt elő, hogy most a műemlékvédelmet maga az állami rekonstrukció akadályozza, avagy Állam bácsi Istennél is okosabb, mert Isten mindent tud, a magyar állam viszont mindent jobban tud. Szóval, lássuk csak, miért is hiúsult meg a római limes világörökséggé nyilvánítása és miféle szerepe volt ebben a mi kis kormányunknak?

Nyugodtan mondhatjuk, hogy eljátszottuk Jágó szerepét. Mi voltunk az intrikusok, és olyan alaposan szúrtuk hátba nagyrészt saját magunkat egy mérgezett tőrrel, hogy azt tanítani fogják, mint az állami szintű keresztbe szervezés iskolapéldáját. Mert hát mi is történt voltaképpen?

Lapunk más helyén már beszámoltunk róla, miszerint tudós emberek már tizennyolc éve dolgoznak azon, hogy a régi római limes, vagyis birodalmi határ vonalát a világörökség részévé nyilvánítsa az UNESCO. Egyes részei, például Hadrianus fala már eddig is benne voltak „A Római Birodalom Határai” elnevezésű világörökségi csoporthelyszínben, most a mi házunk tájáról lett volna szó, konkrétan a Németországban, Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában lévő szakaszról.

Ehhez tegyük még hozzá, csak a miheztartás végett, hogy Magyarországon jelenleg nyolc világörökségi helyszín van, a legutolsó, ami elnyerte a címet, a tokaji borvidék volt 2002-ben. Viszont arról se feledkezzünk meg, hogy Budapest világörökségi helyszínei ezzel szemben fél éven belül átkerülhetnek a veszélyeztetett világörökségi listára az idei, bakui konferencia határozatának értelmében, ugyanis a magyar kormány hosszú ideje nem teljesíti az UNESCO által a megelőző években a kormánynak eljuttatott ajánlásaiban foglaltakat többek között a Városliget és a Budai Vár nagyszabású építkezései, valamint az egész magyarországi műemlékvédelmi gyakorlat kapcsán.

Az már mindenesetre látszik, hogy a június 30. – július 10. között tartott bakui UNESCO-konferencia, mely a világörökséggel foglalkozik, nem a mi bulink volt. A budapesti helyszínek problémája egy dolog, azonban a négy ország tudósainak tizennyolc évi munkáját leromboló budapesti kormányhatározat sokat rontott Magyarország helyzetén ebben a szervezetben.

Arról van szó ugyanis, hogy 2019 májusában Orbán Viktor személyes határozata alapján kivették az Óbudai-szigetet a világörökségi pályázat helyszínei közül. Ennek az okaira mindjárt rátérek, de előbb elmondom, miért baj ez. Csak azért, mert így az egész, sok év munkájával megalkotott pályázat érvénytelen. Lehet újra írni. A limes ezen szakasza lehet, hogy egyszer, valamikor a világörökség része lesz, viszont nem most, az is biztos.

De hát korábban maga a kormány támogatta a tervet! Bizony: 2016-ban döntöttek arról, hogy pályázni fognak az 1500 kilométeres határvonal, a limes 65 magyarországi helyszínének világörökségi címére. Ezek egyike a 32 hektáros Óbudai-sziget – közismertebb nevén a Hajógyári sziget -, amely a pannóniai provincia központjának számító Aquincum része volt.

És rajta állt a helytartó palotája is, mely most a botrány kövét képezi. Ugyanis idén májusban ugyanaz a kormány (na jó, némiképp más összetételben) vette ki a szigetet a már régen beadott pályázatból. A hatalmas, 10 ezer négyzetméteres, kőfallal körbevett erődítmény valóban az óbudai szigeten állt. A szakértők feltételezése szerint 106 és 108 között építette a terület helytartója, Hadrianus, aki később, a 117 és 138 között császárként uralkodott. A XIX. században még látszottak a romjai. Az első feltárását 1854 és 1857 között végezték, de akkor még fürdőnek vélték. 1941 és 1942, illetve 1951 és 1956 között is végeztek ásatásokat a szigeten, de visszatemették a feltárt épületmaradványokat.

Mármost a kormány arra hivatkozik, hogy szeretné ezt a palotát korhűen helyreállítani, amit csak akadályozna, ha a világörökség része volna.

Persze, hogy akadályozná: ugyanis az minden volna, csak nem korhű. Az épületről leírás nem maradt fenn, és láttunk már mostanság pár borzalmas rekonstrukciót, amelyeknek a históriához kevesebb közük volt, mint a filmgyári díszletekhez. Mint az Átlátszó írja:

A döntés oka egyes feltételezések szerint az volt, hogy a kormánynak nem tetszett, hogy az érvényes világsztenderdek szerint nem építheti fel a palota épületének elképzelt tömegét a meglévő eredeti romokra az általa elgondolt rekonstruktív módon, mint Diósgyőr vagy Füzér vára esetében, 1:1 méretarányú maketté hamisítva a történelmet (hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy nézett ki a palota).”

Hát bizony, már az is elég bátor gondolat, hogy rekonstruáljuk Hadrianus palotáját, nem elég a budai Vár? Vagy kell nyári székhely is őfelségének? Királyok, császárok levetett palotáiban kell neki lakni, különben nyugtalanul hál?

Azért van ám egyszerűbb – és épp ezért megrázóbb – magyarázat is.

Az Építészfórum.hu hívja fel a figyelmet a Magyar Közlönyben május végén megjelent 1302/2019. (V. 27.) számú, „az Óbudai (Hajógyári)-sziget árvízvédelmi rendszere megvalósításának előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról” szóló kormányhatározatra, amely szerint a sziget árvízvédelmi rendszerének előkészítésére 628 millió forintot fordít a kormány – és ebből az is kiderül, hogy a szigeten sportakadémiát terveznek felépíteni.

Akkor most palota vagy sportakadémia?

Vagy mindkettő, és a palotából lehet nézni majd a sportakadémiát?

Mocskos ügy ez, ami évekkel veti vissza a magyar kulturális diplomáciát.

Az történhetett, hogy a 2016-os pályázatot beadása után valószínűleg a szakértőkön kívül mindenki tökéletesen elfelejtette. Közben támadt az ötlet a sportakadémiáról – melynek árvízvédelméről is gondoskodni kellett – és ha már ott vannak, a palotaépítésről is. Minél több pénz forog, annál több ragad le itt-ott. Tehát megszületett a döntés, a Magyar Közlönyben meg is jelent, innentől hatályos, a macska sem vakarja ki: és csak utólag, a szakértői körök nyomására jutott az illetékesek eszébe az a bizonyos pályázat, a bakui konferencia meg egyáltalán az UNESCO. Akkor vették ki gyorsan a szigetet a pályázatból, mentendő ami menthető – azzal nem számoltak csak, hogy ettől az egész pályázat vált érvénytelenné.

Viszont most, hogy dugába dőlt sok év munkája, építhetnek római palotát, pont olyan lesz, ahogy azt Móricka elképzeli, merthogy olyan, amilyen az eredeti volt nem lehet. Hiszen nem is tudjuk, milyen volt.

Ez bizony elég rossz forgatókönyv és igen nagy szégyen a nemzetközi porondon Magyarországnak, de nekem van egy még rosszabb forgatókönyvem is.

Mi van, ha a rekonstruált álpalotában lesz a sportakadémia?

Mondom én, hogy lehet fokozni…

Csak nem kéne.

Elkezdeni sem kellett volna.

Szele Tamás