Szele Tamás: Bukásra kidolgozott tételek

Akkor ma megtartják az érettségit, akármilyen rendkívüliek is a környülállások, megtartják és vizsgázni kell, mégpedig írásban. A diákok kapnak maszkot, a tanárok kesztyűt is, a tételek már kiosztva, szóval hajrá, ahogy a minielnök mondta.

Erről lapunk más helyén is beszámoltunk volt, mondjuk most már mindenképpen lemegy a vizsga, engem sokkal inkább az érdekelne, hogy le tudnám-e tenni? Lássuk a tételeket az Eduline alapján.

A könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a középszinten vizsgázók az idei magyarérettségi első részében – a vizsgázóknak először értelmezniük kell a kétoldalas szöveget, majd különféle feladatokat kell az alapján megoldaniuk, tudta meg az Eduline.

Szintén az első részhez tartozó szövegalkotási részében pedig a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kell írniuk a diákoknak.”

Hát, ez tán csak menne. Vagy nem, de mindenképpen megpróbálkozom – az eredeti érettségim során magyar irodalomból Balassit kaptam, és József Attila szerelmi líráját, ha az nem jelentett gondot, akkor így, deres halántékkal, őszülő szakállal tán ezeket is ki tudom dolgozni. Vegyük az első tételt!

A könyveket már a régi görögök is ismerték, de meg kell jegyeznünk, hogy ismerték őket a még régebbi egyiptomiak, akkádok, sumerek, izrealiták és kínaiak is. A történelem első könyve valószínűleg a Gilgames-eposz volt, melyből nem jelent meg zsebkiadás cserép formájában sem, így az akkád könyvterjesztők munkája igen nehéz volt, fizikai szempontból is. Azonban könnyűnek mondható az egyiptomi Óbirodalom korai periódusához képest, amikor még nem papiruszra, hanem piramisra írták a fontosabb műveket. A folyamközi agyagtáblák tartósabb változatát mutatta be Mózes kőtábla formájában, az ő közvetítésével megjelent Tízparancsolat máig bestsellernek mondható. Később már az egyiptomiak is bevezették a papiruszt, a görögök a pergament, tehát nem kellett sem egy fél sivatag, sem egy teljes fazekasműhely a kis kézikönyvtárak kialakításához. A művelt rómaiak papiruszra írták a fontos dolgokat, viasztáblákra a kevésbé fontosakat, és tizenkét táblára a törvényeket, de már ismerték a napilap intézményét is. A középkorban először senki sem írt, aztán senki sem olvasott a tudósokat kivéve, minek utána kitört a reneszánsz, melytől Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, közreadta a Bibliát, újrakezdték az olvasást az emberek, több vallásháború is kitört és voltak pestisjárványok is.

A magyar írásbeliség kezdeteiről kizárólag annyit tudunk, hogy az ősmagyarok rovásírásos krónikái elvesztek, ugyanis botokra vésték őket és abban a korban gyakori volt, hogy leégett a fatelep, ezért ma mindenki úgy olvassa a rendelkezésünkre nem álló őstörténetünket, ahogy akarja. Az első magyar nyelven és latin betűkkel írott szavakat a tihanyi apátság alapítólevelében olvashatjuk, éspedig így hangzanak: „Feherruaru rea meneh hodu utu rea”. Vagyis „Fehérvárra menő hadiútra” a jelentésük. Magyar nyelvű kódexünk, krónikánk nem maradt fel, latin nyelvű annál több, ezek között említhetjük Anonymus Gesta Hungarorumát, mely pontosan leírja, hogyan nem történhetett a honfoglalás, Kézai Simon hasonló című Gestáját és Kálti Márk Képes Krónikáját, mely maga volt a korabeli multimédia.

Azonban magyar nyelvű szövegek is ránk maradtak, például a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom, melyek nyelvezete érthető volna, ha a korabeli helyesírás mai lenne, de nem az, így okoz némi nehézséget értelmezésük. Ezen csak az segíthetne – erre mutatkozik törekvés – ha általában megszabadulnánk a helyesírás nyűgétől, mert akkor minden szöveg egyformán válna érthetetlenné. Ez a mozgalom hazánkban különösen a közösségi oldalakon népszerű és elterjedt.

Végezetül meg kell említenünk az egyébként nem túl lényeges Dubnici krónikát, mely egy 1370 körüli forrás alapján említi az első ismert magyar káromkodást:

Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh”

A korszerű átírástól eltekintenék, de Gutenbergnek és Hess Andrásnak köszönhetően ma már nyomtatásban is tudunk káromkodni, ennek az irányzatnak Bayer Zsolt a legnagyobb élő képviselője.

Azután már könyvet írtunk és nem krónikát.”

Huh, ezt sikerült kidolgozni. Akkor lássuk a második tételt. Sport vagy egészségügy? Hát, mostanság nincs sport…

Tisztelt Cím!

Tekintettel a kijárási korlátozások ügyében hozott kormányhatározat idevágó utasításaira, annyit bízvást állíthatunk, hogy hazánkban járványhelyzet kialakulására került sor, megbetegedések alkalmából.

A megbetegedésekről szükséges megjegyeznünk, hogy azon állampolgárok állapota, akik ebben szenvednek, távol áll az egészségesnek mondható státustól az elfogadott normák szerint.

Ez a körülmény sajnálatos voltát a legteljesebb mértékben kimeríti és együttérzésünkre ad alkalmat, melyet távol maradásunkkal és önkéntes karantén útján fejezünk ki, a Miniszterelnök Úr szavainak szellemében: „Egyetlen magyar sincs egyedül”. Azonban a gazdaságot újjáélesztő program keretében szükséges a termelő munka újraindítása is, mely társadalmunk alapja.

Épp ezért, társadalmi és emberi szolidaritásunk kifejezésének eszközeként, állampolgári kötelességünknek eleget téve azzal a bensőséges kérelemmel fordulunk a Tisztelt Címhez, hogy az elmúlt hetek folyamán a kormánysajtó szerint hazánkba érkezett mintegy százötven millió maszkot a lakosság körében kiosztani szíveskedjenek, nemzeti konzultáció és népszavazás keretei között, de ha úgy nem kivitelezhető, építsenek belőlük büszke nemzetünk dicső sírhalmára egy stadiont, mely kifejezné mély és őszinte egyetértésünket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének eszméivel és méltó emléket állítana az Alaptörvény beiktatásával kezdődő nemzeti történelmünknek.

Amennyiben ez a terv sem nyerné el tetszésüket, kérjük, fordítsák a maszkokat tulajdon higiéniai céljaikra, hiszen hátsójuk tisztasága mindennél fontosabb, és tudván tudjuk, hogy a kijárási korlátozások mián az e kérdéskörről általában és mindközönségesen gondoskodó, úgynevezett „seggnyalók” a mostani speciális körülmények közepette nem jutnak el minden párt- és állami vezetőhöz akinek szüksége volna szolgálataikra, márpedig az ő egészségük hazánk és nemzetünk virulásának kulcsa és szegletköve.

Ezen harmadik javaslat elfogadása esetén azonban kérnénk, hogy a jövőben ne hivatkozzanak a rendelkezésünkre álló egészségügyi védőfelszerelések mennyiségének grandiózus voltára, ugyanis a maszkok másodlagos hasznosítása az orvostudomány jelenlegi állása szerint lehetetlen.

Javaslataim kedvező elbírálása reményében:

aláírás, dátum, eská.”

Hát kérem, az első tételt így, hogy túl vagyok rajta, olyan négyesre értékelném. A második kérdéses.

Ha csak átfutnak rajta: jeles.

Ha figyelmesebben olvassák: biztos bukás és kizárás az érettségiből.

Idén ezt tudnám produkálni, kérem.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!