Szele Tamás: Borkai és a vízbe mártott testek

Kérem, nekem most zokog a lelkem. Nagy veszteség ért mindannyiunkat, tervezem is ruháim megszaggatását és azt, hogy fejemre hamut hintsek, e célból itt is van mellettem a hamutartó.





Rossz hírekkel nem szabad teketóriázni, essünk túl rajta gyorsan: Nemzetünk Büszkesége, Győr Ékessége, Borkai Zsolt péntek délután lemond polgármesteri tisztségéről.

Pedig hát dísze volt ő a megye férfinépességének, úgy is mondhatnám: férfidísze. Minő dinasztia származhatott volna ágyékából, ha családfája szárba szökken és ő is hatalomban marad… Ám oda a dicsőség, oda a diadal, minden oda pár önfeledt óra miatt. Mindjárt belefulladok tulajdon krokodilkönnyeimbe, kérem.

Hát lemond a Nagyúr, és van szerencsénk olvashatni saját kezével írott, a győriekhez címzett nyílt levelét is – tekintsük hát ezt, információt csak tiszta forrásból, szemezgessünk belőle! 

Kedves Győriek!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Rendkívül nehéz másfél hónapon vagyunk túl.

Tudom és remélem, hogy mindenki számára hamarosan kiderül, hogy a rágalmak egy kivétellel egy hamis blogon megjelenő hazug információk sokasága, amit a sajtó is ellenőrizetlenül átvett. Sajnos az online felületeken és a közösségi médiában megjelenő információkat – annak igazságtartalmát meg sem kérdőjelezve – sokan tényként kezelik. Ezzel akaratlanul is kiszolgálják a háttérben megbújó karaktergyilkosságot elkövetők szándékát.

Ma én vagyok a célpont, holnap más lesz, amíg a hazug hírterjesztésnek, tényként feltüntetett rosszindulatú feltételezéseknek senki nem szab határt. Ne gondolják, hogy ez egy ember bosszúja, nem létezik az ördög ügyvédje. Véleményem szerint ez egy gondosan kitalált, profin előkészített csapda volt, melytől vélhetően komoly politikai vagy anyagi előnyöket reméltek.

Egy általam valóban elkövetett, elsősorban a családomat megbántó cselekedetemre építettek rá minden hazugságot, hogy az hihető legyen. Amit valóban tettem, arra nem vagyok büszke, és mindenkitől elnézést kell kérnem, aki e miatt csalódott bennem. Sokszorosan megbűnhődtem érte – de minden más mocskolódás alaptalan rágalom.”




Hát, az egy dolog, hogy az „Ördög Ügyvédje” szerintem sem egy létező személy, sokkal inkább gyanakszom egy hírszerzési berkekben edződött csoportra, akik vagy ezért, vagy azért, de leginkább pénzért végezték tevékenységüket – azonban az nem igaz, hogy hazudtak vagy rágalmaztak volna. Borkai nem buta ember, beismeri azt, ami nem büntetendő, csak erkölcstelen, tehát azt a kis hajókirándulást orgiával egybekötve, ám – ha burkolt formában is – de a valóban veszélyes vádakat, így az Audi-ingatlannal kapcsolatos korrupciót tagadja. Mereven tagadja, hiszen ha beismerné, azzal magára is csukná a zárkaajtót, így viszont komoly esélye van arra, hogy megússza a gazdasági bűncselekményeket.

2006 óta hatalmas utat tettünk meg. Győr Magyarország egyik gazdasági bástyája lett, városunk fejlődése megkérdőjelezhetetlen. Rendkívül köszönöm az elmúlt 13 évet a győrieknek, polgármesterségem alatt szép eredményeket értünk el. Köszönöm a velem dolgozó képviselő-testületeknek, a közvetlen és közvetett munkatársaimnak is, hogy támogatták a város fejlődését, jelentős beruházások és programok megvalósítását.

Levonom a konzekvenciákat és vállalom a felelősséget. Szeretem Győrt, ezért nem szeretném a személyemmel és velem történtekkel hátráltatni a város további fejlődését. Ezúton bejelentem, hogy a morális helyzetre való tekintettel az alakuló közgyűlés után péntek 16 órai határidővel polgármesteri tisztségemről lemondok. Kívánom, hogy a jövőben olyan ember vegye át a székemet, aki érdemes szeretett városunk vezetésére.”

Az kétségtelen, hogy 2006 óta hatalmas utat tettünk meg, az egész bolygóval együtt, a Nap körül, most lusta vagyok kiszámolni, mennyit, de van egy olyan érzésem, hogy ebben nem sok része volt Borkai polgármesternek, ami viszont Győr fejlődését illeti, lehetett volna kicsit olcsóbb is. De nem lett, ugyanis Borkai polgármester nem csak a várost szerette – mennyi izzó érzelem van ebben a pár szóban! – hanem a pénzt és a lenge lányokat is. Részemről a lenge lányok ellen nem is lenne kifogásom, szerencsére nem vagyok családtagja az úrnak: a pénz a baj, kérem, az iránt nem kellett volna égő szerelemre lobbanni.

Csak arról eltereli a szót a könnyeivel küszködő, érzelmeit férfiasan visszafojtó polgármester.




De hagyjuk most őt egy pillanatra, gyászában viaskodni démonaival, hagyjuk a némán, komoran búcsúzni a dicstől: mit szólt ehhez a HVG riporterének Gulyás Gergely kancelláriaminiszter? Mit szól a Párt, amely senkit sem hagy az út szélén? Ugyanis a gyorshír akkor terjedt szét a sajtóban, amikor Gulyás épp sajtótájékoztatót tartott a Miniszterelnöki Hivatal előtt. A kérdésre, hogy mit szól a fejleményhez, egy szóval válaszolt:

Heuréka!”

Ami kissé különös, ugyanis ez ógörög nyelven azt jelenti: „Megtaláltam” és arra a pillanatra utal, amikor a gondok között őrlődő Arkhimédész fürdőkádjába merülve rájött a róla elnevezett törvényre. Persze, hogy örült, ugyanis Hierón helyi király koronájáról kellett volna megmondania, mennyi benne az arany, anélkül hogy a koronát beolvasztaná vagy kárt tenne benne – ha nem sikerült volna megoldani a problémát, tán még száműzték is volna. Tehát, mikor rájött arra, hogy „minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya” kiugrott a kádból és végigrohant Szirakuza főutcáján, egy szál semmiben, pusztán saját vízbe mártott testét mutatván a járókelőknek. Azért ugyanezt a mutatványt elvárhattuk volna Gulyás minisztertől is, ha már megcsillantotta klasszikus műveltségét. Nem lett volna hétköznapi látvány, annyit mondhatunk.




Ráadásul, ha úgy vesszük, bizonyos szempontból a Borkai-botrány is részben vízbe mártott testekről szólt.

Azonban ez a mutatvány elmaradt. Ha heuréka, akkor heuréka – mi várható ezek után?

Várható pénteken, 16 órakor egy ünnepélyes lemondás, melynek során a nagyközönség megtekintheti Borkai mestert felöltözve is, aztán várható egy időközi választás Győrben, amin győz, aki győz, én nem merném megtippelni egyelőre az esélyeket – és a többi néma csend.

A köztudatban majd úgy jelenik meg az ügy, hogy Borkai a szexbotrány miatt mondott le, mert ez a kormány érdeke és a csapból is ez jön majd, szó sem fog esni a valódi okról, a korrupcióról. Majd mindenki azt mondja, hogy a feslett erkölcsök buktatták meg, a dekadencia miatt ingott meg, az vitte a romlásba.

Ha lesz is vizsgálat a pénzügyekben, azt elsikálják, de van egy olyan érzésem, hogy nem is kerül rá sor.

És megy majd minden tovább, ahogy eddig.

Egy hazugsággal több. Na és?

Legalább méltóság volna ebben a bukásban.

De ez nem is igazán bukás.

Inkább hirtelen lankadás, szomorú fél hat a harc sűrűjében, bánatos impotencia.

Igaz: más vége nem is lehetett volna.

Na jó, akkor heuréka – bár ez talán a legrosszabb kifejezés arra, hogy hazudnak tovább, rendületlenül.

Ha élne Arkhimédész, joggal perelhetne érte.