Szele Tamás: A kólásüveg és a törvény

Internetezgetünk, internetezgetünk? Na, majd vagy fogunk, vagy sem. Illetve… nehéz volna megmondani, mire lesz jó az új salátatörvény 16/A paragrafusa, mert annak alapján ugyan szinte bárkinél kikapcsolható az adatforgalom, csak a megfogalmazása annyira homályos, hogy még az is rejtély: igazából mire való ez a kiegészítés, mire kívánják alkalmazni.

Szóval, hogy az elején kezdjük, az „Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról” címet viselő törvényjavaslatról van szó, melyet a Parlament kedden már elfogadott, tehát mi most a kiömlött tejbe sírdogálunk bele, és mivel ez egy kétharmados törvény volt, a Jobbik meglehet, látványos öncsonkítást fog elkövetni, híreink szerint ki akarják zárni a frakcióból Varga-Damm Andreát, ugyanis a képviselő asszonynak kellett volna áttanulmányoznia a törvényt és megfelelően referálni felőle: ő meg úgy referált, hogy a frakció megszavazta a beterjesztést. Talán el kellett volna olvasni előtte, és most nem kéne olyan kommünikéket kiadni, miszerint:


A Jobbik frakciója – ha megfelelően tájékoztatják a törvényjavaslat tartalmáról és megfelelően előkészítik számára azt − sohasem adta volna a nevét egy ilyen javaslat elfogadásához.”

Hát, ismereteim szerint a Jobbik frakciójának mindegyik tagja sikerrel kijárta az elemi iskola minden osztályát, tehát tökéletesen tudnak olvasni, nem kellett volna ezt a mindennapi életben gyakori rutinfeladatot is kiosztani egyvalakire… nos, ez azonban legyen a Jobbik baja. Lássuk, nekünk mi a bajunk a 16/A paragrafussal? (Itt olvasható, az egész salátatörvénnyel egyetemben, 162 oldal…) 

16/A. §

(1) A hatóság határozatban elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, és amellyel kapcsolatosan az eseménykezelő központ biztonsági eseménykezelést folytat.

A 2. § (5) bekezdése szerinti szerv rendeli el az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet, vagy honvédelmi célú elektronikus információs rendszer biztonságára fenyegetést jelent.




(3) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatáshoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság azonnal végrehajthatónak nyilvánított határozatában rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság legfeljebb 90 napra rendeli el, amely indokolt esetben 90 nappal meghosszabbítható.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozat kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt a hatóság honlapján kell közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételének napja.

Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi. (7) A hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.”

Hát ezt meg mire véljük? Ne essünk abba a tévedésbe, amelybe nem egy laptársunk, ne gondoljuk, hogy ezt most Pista bácsi, Mari néni ellen fogják alkalmazni, ha véletlenül (véletlenül?) megosztanak egy O1G-mémet. Arra is jó lenne egyébként, de már magából a szövegből, a paragrafus logikájából látszik, hogy ezt inkább vállalkozásokra, cégekre szabták. A magánszemélyek ki tudják kerülni, a VPN világában ez nem jelent gondot, és nem véletlen, hogy a világ azon országaiban, ahol erősen cenzúrázzák a netet, a VPN-t, a virtuális magánhálózatot is próbálják tiltani, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Más a helyzet egy híroldallal, sajtótermékkel, ami ezt nem tudja eljátszani, fix helye van az adott szerveren, szolgáltatónál, tehát akár a Zóna is jobban teszi, ha vigyáz – az ilyen vállalkozások nem tudnak kitérni a törvény elől. Azonban még az sem teljesen bizonyos, hogy pont az online híroldalak ellen találták ki ezt a módszert, de ez egy jogi svájci bicska, ezen minden van, kis penge, nagy penge, sörnyitó, dugóhúzó, csavarhúzó, olló… Azért mondom, hogy mintha még csak nem is az online sajtó elleni fegyvernek tűnne – bár könnyen válhat azzá – mert feltűnően sokat emlegeti a szöveg a „honvédelmi vagy szövetségi érdeket”. Amiből két dolog következhet.

Az egyik, hogy nem nagyon lesz érdemes honvédelmi és külpolitikai ügyekről írni az online sajtóban, ezekkel eddig nem sokat foglalkoztak, szabadon nevezgethette az ember Putyint, Erdogant, Hszi Csin-pinget annak, aminek akarta, baj nem volt miatta. Sajtóper sosem indult ilyen írások miatt. Hanem mostantól nem fog ártani az óvatosság, nehogy megsértsünk egy értékes szövetségest.

És itt megint lehet, hogy tévedek, mert a másik mozzanat, ami nem kevésbé lényeges az, hogy a törvény 22-es paragrafusa kimondja:

(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – a 6. § g) pontjában foglaltak és a katonai kibertér műveletek kivételével – információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében

a) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek tekintetében az ott meghatározott hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet,

b) a honvédelmi ágazat kivételével irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,




c) ellenőrzi – az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül – az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat”

Tehát a forgalmat ellenőrzik, nem a tartalmat, így viszont már más értelmet nyer a honvédelmi vagy szövetségi érdek: egészen konkrétan ha az ellenőrzés a forgalomra korlátozódik, nekünk nincs mitől félnünk, ellenben azoknak van, akik külföldről terheléses támadásokat indítanak magyar site-ok ellen. Hogy ebben mi a szövetségi érdek? Hát az, hogy amennyiben mondjuk Valparaisóból indul egy támadás (vagy más, hasonlóan semleges helyről) annak keményen oda lehet csapni, ha Szentpétervárról, Pekingből, Ankarából, akkor nem illik olyan nagyot visszaütni. Ezt jelentheti a 22. paragrafus 10-es pontja is, mely szerint:

(10) Külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából.”

Mármint, hogy ennek lehetnek-e, lesznek-e diplomáciai következményei vagy sem.

Alapvetően azt kell mondanunk, hogy mivel a salátatörvény nagyon terjedelmes és szinte mindennel kapcsolatban tartalmaz változtatásokat, rengeteg dologra lesz alkalmas és mivel a változtatások jellege többnyire általánosan van megfogalmazva, ez már nem is egy gumitörvény, hanem egy egész őserdő, gumifákból – azonban azt se feledjük, hogy új törvény kevés van benne, többnyire az eddig hatályosak változtak.

Valami azt súgja nekem, hogy ezek a mostani változtatások teljesen új világot nyitnak meg a jog előtt – újat és nem feltétlenül szépet.

De egyelőre, mivel biztosat nem tudunk arról, mi célra kívánják használni őket, csak nézzük, mint a busmanok a repülőgépről leesett kólásüveget.

Valamire biztos jó.

De mire?