Sok fontos döntést hozott a parlament

Elhalasztották a köznevelési törvény módosításának zárószavazását és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését. Az alapvető jogok biztosává választották Kozma Ákost. Megvonták a képviselőjelöltek mentelmi jogát.

Az alapvető jogok biztosává választották Kozma Ákost

Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre, titkos szavazással.

A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatták a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.

Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre Kozma Ákost, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese. Az alapvető jogok biztosa 2013 szeptembere óta Székely László, mandátuma szeptemberben jár le.

Az új ombudsman esküt tett az Országgyűlés előtt.

Elhalasztották a köznevelési törvény módosításának zárószavazását

Elhalasztotta az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítására vonatkozó kormányzati törvényjavaslat zárószavazását.

A képviselők 180 igen, 4 nem szavazat mellett döntöttek így. Az előterjesztő nem kívánta indokolni a halasztást.

A változtatások miatt gyakorlatilag megszűnt volna a rugalmas iskolakezdést és a magántanulói státuszt, eltörölték volna a tantestület véleményezési jogát az igazgatói kinevezések előtt és módosították volna a tankönyvellátás szabályozását. Szakértők szerint szerint a jogszabály zavarosra sikeredett, lehet, hogy ezért halasztották el a szavazást.

Elhalasztották a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését

A közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról is döntött az Országgyűlés.

A kormány kezdeményezését egyhangúlag, 187 igen szavazattal hagyták jóvá a képviselők.

Az eredetileg 2020. január 1-jére tervezett hatálybalépés határidő nélküli elhalasztását a kormány azzal indokolta, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa “a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták” megnyugtató lezárását.

Az Országgyűlés 2018. december 12-én szavazta meg, hogy a közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával.

Idén áprilisban a parlament elfogadta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslatot is, amelyet fideszes képviselők nyújtottak be az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeinek megfelelően.

Megvonták a képviselőjelöltek mentelmi jogát

A parlament döntött az országgyűlési és az európai parlamenti (EP-) képviselőjelölteket megillető mentelmi jog szabályozásának módosításáról, így a jövőben nem jár mentelmi jog azoknak, akikkel szemben jelöltté válásuk előtt kényszerintézkedést rendeltek el, illetve vádat emeltek.

Fideszes és KDNP-s képviselők javaslatát 153 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az országgyűlési törvény ezentúl kimondja: ha a képviselőjelölt személyi szabadságot érintő, bíróság által – a jelöltté válás előtt – elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll, vagy vele szemben a képviselőjelöltté válást megelőzően vádat emeltek, akkor ezekben a büntetőeljárásokban nem illeti meg őt a mentelmi jog.

A kormánypártok lex Czeglédyként emlegették a javaslatot, amelyet azután nyújtottak be, hogy a DK képviselőjelöltként szerepeltette a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát az EP-választási listáján, a Nemzeti Választási Bizottság pedig – mivel az ellenzéki pártok delegáltjai nem szavazták meg – a bíróság kezdeményezését visszautasítva nem függesztette fel Czeglédy mentelmi jogát.

Engedélyt adtak az USA fegyveres erőinek magyarországi állomásozására 

A parlament engedélyt adott az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozására.

A képviselők 162 igen szavazattal, három nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló – kétharmados támogatást igénylő – határozati javaslatot.

Az engedély megadása a magyar és az amerikai kormányok között létrejött, két hete ratifikált védelmi megállapodás életbelépésének egyik feltétele volt, mivel az alaptörvény értelmében a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatását.

Ötvenkilenc törvényt módosítottak a jövő évi költségvetés miatt

Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben, a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást, valamint a céginformációs szolgáltatást.

A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszternek a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló előterjesztését.

A döntéssel 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának alapösszege. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos emberek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.

A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehessen venni.

A törvényalkotási bizottság javaslatára emelkedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek illetménye: az elnök például a jegybankelnöki fizetés 80 százalékát kapja majd augusztus 1-jétől.

A napirend előtti is téma volt az MTA ügye

A napirend előtti felszólásaikban ellenzéki képviselők hangsúlyozták, mennyire káros az MTA-ról szóló törvény, amelyet ma akar megszavaztatni a kormány. A kormánypárti képviselők felelősségét, illetve megítélésüket hangsúlyozták az utókor szempontjából. (MTI, hvg.hu, Mérce)

(Kiemelt kép: Kozma Ákos – Fotó: MTI/Kovács Attila)