Nógrádi Gábor: Tud úszni? És ha nem fizetem meg?

1. A Zóna oldalán megjelent A pék tüntet, ha rossz a kenyér? című írásomat a Facebookon 456-an osztották meg péntekig. A cikket a lap oldalán 6.498-an látták… Valószínű, a téma fontos lehet: érzékenyen érint mindannyiunkat.


2. Az egyik megosztás hozzászólója Hofit idézte, hogy a pedagógusokról vallott rossz véleményét illusztrálja: “Nem tud úszni? És ha megfizetem?”
Csakhogy ugyanilyen joggal a poén másik oldalát is leírhatta volna a robotos, igát húzó és kitűnő tanárokról: “Tud úszni? És ha nem fizetem meg?”

3. Ha egy kormány azt mondta volna, vagy azt mondaná, hogy a pedagógusfizetéseket a menedzser fizetések fölé emeli öt éven belül és a tanárképzést a legsikeresebb országok tapasztalatai alapján megreformálja, akkor olyanok jelentkeztek volna, jelentkeznének a tanárképző főiskolákra, egyetemekre, akik egyébként ma jogászoknak, mérnököknek, közgazdászoknak, esetleg orvosoknak mennek. A krém. Ez történt a legsikeresebb oktatással rendelkező Szingapurban, Finnországban, Dél-Koreában. (Lásd PISA jelentés, McKinsey-jelentés.* Megjegyzem az új NAT-ban a PISA jelentés egyik eredményét hasznosították. Háromszor írják le, hogy ”A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: a kötelező olvasmányokat elolvassa, és a saját örömére is olvas”, de a forrást meg sem említik. Az már a humor terrénuma, hogy a kötelező olvasás és az öröm, az két külön világ a szöveg szerint.)

Ha húsz éve kezdtünk volna változtatni, ma topon lennénk oktatásügyben. Ha holnap kezdünk változtatni, tíz-húsz év múlva látjuk az eredményét.

Persze a legtöbb kormány magas ívben lesz…a, mi lesz tíz-húsz év múlva. Őket az érdekli, mi lesz a legközelebbi választás eredménye.

Őket megértem. Magunkat nem értem.

* Idézetmorzsák a fenti jelentésekből:

„Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják”
„Azok a diákok, akik alkalmas tanárok híján nem fejlődnek eleget az iskola első néhány évében, nagy valószínűséggel sohasem tudják behozni a lemaradásukat.”
„A tanár olvasottsága, amelyet szókincstesztekkel és más szabványtesztekkel lehet mérni, nagyobb hatással van a diákok teljesítményére, mint a tanár bármely más, mérhető tulajdonsága.”
„A legjobban teljesítő iskolarendszerek majdnem minden esetben elértek két dolgot: hatékony módszereket dolgoztak ki a tanárok kiválasztására és képzésére, és jó kezdő fizetést kínálnak. Ez a két tényező egyértelműen és kimutathatóan hat a tanári pályára lépők színvonalára. A rosszul teljesítő rendszerekből általában hiányzik ez a két elem.”
„Egy rossz döntés akár 40 évre elronthatja az oktatást.”
„Az általunk tanulmányozott legsikeresebb rendszerekben a tanárok az egyetemet végzettek felső egyharmadából kerülnek ki: Dél-Koreában a legjobb 5, Finnországban a legjobb 10, Szingapúrban és Hong Kongban a legjobb 30 százalékból.”
„A Szingapúrban és Dél-Koreában végzett felmérések tanúsága alapján a közvélemény szerint a tanárok nagyobb mértékben járulnak hozzá a társadalom fejlődéséhez, mint bármely más szakma képviselői.”
„…három egymást követő év alatt ugyanolyan családi, társadalmi hátterű gyerekek teljesítményében több, mint 50%-os különbség keletkezett attól függően, hogy a pedagógusok legeredményesebben, vagy a legkevésbé eredményesen tanító 20%-hoz kerültek.”
„A hétéves korban írás-olvasási és a számolási készség tesztjein szerzett pontszámok szignifikáns módon jelezték előre a 37 éves korban elért bérszintet, még ha figyelmen kívül hagyták is a szociális háttér hatásait.”

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!