Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az önkormányzati és nemzetiségi választáson, zajlik a szavazás, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője.

Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 278 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett; erről soron kívül intézkedtek.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig 8 millió 25 ezer választópolgárt várnak az urnákhoz – tette hozzá.

Ugyancsak ma választja meg a 318 ezer nemzetiségi választópolgár is a települési, területi (megyei, fővárosi) és országos nemzetiségi önkormányzatokat.

Szavazni csak érvényes igazolványokkal lehet

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyétől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 29 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte, de – az országgyűlési választással ellentétben – ők nem “viszik” magukkal a lakóhelyük szerinti jelölteket, hanem a tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhatnak.

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

38 ezer első választót várnak az urnákhoz

Ők azok, akik a májusi európai parlamenti választást követően váltak nagykorúvá. Az első választók mobiltelefonhoz rögzíthető tartót kapnak.

Két vagy három szavazólapot kapnak a választók

A választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.

A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.

A nemzetiségi szavazólapok kétnyelvűek

Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.

A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.

A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg a települési, területi (megyei és fővárosi), valamint országos önkormányzatukat.

A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik szeptember 27-éig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt 318 ezren tették meg.

A törvény szerint csak azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. A Nemzeti Választási Bizottság ez alapján 1745 településen tűzte ki az összesen 2715 választást.

A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy öt – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe.

A vasárnapi adatok szerint 527 települési nemzetiségi választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.

A nemzetiségi választás zöld szavazólapjait zöld borítékba kell tenniük a választóknak. A borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.

Pecsét nélkül nem érvényes a szavazás

A önkormányzati és nemzetiségi választásokon a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz “érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

Az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.

Százhuszonöt településen függesztettek ki kinagyított szavazólapot

Százhuszonöt településen olyan sok jelölt indul az önkormányzati választáson, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a nyomdától az ő szavazólapjaikból kinagyítottat is kért. Ezeket kifüggesztették, hogy a választók szavazás előtt könnyebben megtalálhassák jelöltjeiket.

Az NVI nyilvántartása szerint 125 olyan település van, ahol legalább 25-en indulnak az egyéni listán megszerezhető képviselői helyekért. Az NVI ezért úgy döntött, hogy ezeken a településeken – a választópolgárok tájékozódását megkönnyítendő – kifüggesztik a szavazókörökben a szavazólapok kinagyított képét is.

A jelöltek ugyanis a választáson nem abc szerint, hanem a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek az igen hosszú – akár kéthasábos – szavazólapon, ami nehezítheti az eligazodást közöttük.

Délig még lehet mozgóurnát igényelni

Délig még igényelhetnek mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az önkormányzati és nemzetiségi választásra.

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.

Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.

A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat

Ott is szavazhatnak a megyei közgyűlésre, ahol sem képviselőt, sem polgármestert nem választanak

Bár a Zala megyei Lakhegyen jelöltek hiányában sem képviselő-, sem polgármester-választást nem tartanak vasárnap, a szavazatszámláló bizottság működni fog, és várja a 388 voksolót a megyei közgyűlés tagjainak választására.

Jelölt hiányában nem lehet továbbá polgármester-választást tartani a Veszprém megyei Balatonszepezden, így a 390 választópolgár a polgármester-választásra nem kap szavazólapot, de voksolhatnak a négytagú képviselő-testület tagjaira, illetve a megyei közgyűlés listájára.

Lakhegy mellett elmarad a Baranya megyei Apátvarasdon és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábszentandráson is a képviselő-testületi választás, mert nem indult annyi jelölt, ahányat meg lehetne választani. Apátvarasdon 106, Rábaszentandráson 379 választópolgár tehát a polgármesterre és a megyei közgyűlés tagjaira szavazhat.

Ahol elmarad a polgármester- vagy képviselő-testületi választás, négy hónapon belül időközi választást kell tartani, addig a jelenlegi polgármester látja el a városvezetői feladatokat.

A nemzetiségi választások közül 527 marad el települési szinten.

Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve

Ha a választó neve a szavazást megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor a szavazatszámláló bizottság annak alapján állapítja meg a személyazonosságát, és engedi szavazni.

Tilos lefényképezni a szavazólapot

Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, de a választók készíthetnek magukról szelfit a szavazófülkében. A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezéséről és közzétételéről.

A “kiesett” jelölteket lehúzzák a szavazólapról

A “kiesett” (azaz visszalépő, vagy elhalálozott, esetleg választójogát elveszítő) jelölteket a szavazás előtt lehúzzák a szavazólapról.

A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a voksolás előtt október 4-éig tudta “lekövetni” a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik eddig az időpontig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében azonban nem volt már mód új szavazólapok nyomtatására, ezért az ő nevüket le kell húzni a szavazólapról.

Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 525-en estek ki: kilencen elhunytak, nyolcan elveszítették választójogukat, 508-an visszaléptek. Utóbbiak közül 22 polgármester- és 15 egyéni listás jelölt csak a voksolást megelőző pénteken lépett vissza. A nemzetiségi választáson 269-en estek ki a jelöltek közül: hatan meghaltak, hárman elveszették választójogukat, 250-an visszaléptek.

A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.

Pontos eredmények holnap várhatók

A választás lebonyolításának törvényességét több mint 30 100 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a helyi választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is. Öt évvel ezelőtt 33 ezer delegált vett részt a választási bizottságok munkájában.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hat alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: a 7, a 9, a 11, a 13, a 15, 17 órai és a 18.30 órai adatokról. A szavazókörök zárása követően, amint megkezdődik a szavazatok összeszámlálása után az eredményadatok rögzítése, az NVI internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu-n a főpolgármester-, a polgármester- és képviselő-választás, valamint a megyei közgyűlési választás eredményeinek alakulása is nyomon követhető lesz.

A kisebb településekről a kevés szavazó miatt, a megyei jogú városokból pedig azért, mert mindössze kétféle szavazólapot kell összeszámlálni, várhatóan hamarabb érkeznek majd meg az adatok. Az NVI arra számít, hogy az adatok döntő többsége este 11 óra körül már megérkezik a rendszerbe, de az összes adat rögzítése várhatóan hajnalig tart.

Egész nap szabad kampányolni a 150 méteres határon kívül

Szabad kampányolni a közterületeken a szavazás ideje alatt is, kivéve a szavazóhelyiségek körüli, 150 méteres sugarú területeken. A választási törvényben meghatározott területi korlátozás azonban nem vonatkozik a 150 méteren belüli magánterületekre.

A voksolás ideje alatt nincs általános kampánycsend, de a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteren belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.

A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani.

A választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet, jelölőszervezetet népszerűsítő, hozzájuk köthető szimbólumokat a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségben.

Öt nagykövetség és egy szervezet összesen harminc nemzetközi megfigyelője regisztrált az önkormányzati és nemzetségi választásra.

Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről

Az önkormányzati választás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt öt bejegyzés volt olvasható, ezek rosszullétekről, áramszünetről szóltak. (MTI)

Kapcsolódó: Részvételi arány: 9 órakor 7,2 százalék

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)