Már március első heteiben több ezer covid-19 beteg lehetett Magyarországon

Hazánkban 2020. március 4-én diagnosztizálták hivatalosan az első két fertőzött személyt, két iráni diák személyében. A nyilvánosan elérhető hivatalos adatok azonban azt mutatják, hogy hazánk kórházait már március első felében jelentős terhelés érte. Március 3-től ezres nagyságrendben jelentkeztek betegek Influenza-szerű tünetekkel a magyarországi kórházakban. Az orvosok nem értették az okát, ezért diagnosztikai vizsgálat céljából 2020. február 10-ie és március 29 között 7358 influenza-gyanús betegtől küldtek be mintát a Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumba. A minták 8 százalékánál izoláltak valamilyen influenzavírust, a többiről nem tudható semmi.


Portálunk által felkutatott bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy Magyarország kormánya gyakorlatilag tűzoltást végez a mai napig, hiszen váratlanul érte őket a SARS-CoV-2 vírus megjelenése. Meglepődtek, mint a faltörő kos a fotocellás ajtó előtt, vagy, mint az olasz kormány január 31-én.




Hogy megértsük a folyamatokat egy kis kitérőt kell tennünk Olaszországba. A WHO adatai szerint Olaszországban ez év január 31-én Rómában, a nemzetközi repülőtéren diagnosztizálták két kínai turistánál a Covid-19 betegséget. Ők a nullás betegek az olasz hatóságok szerint. A döntéshozók úgy gondolták, Vuhan túl messze van Európától és gyakorlatilag nem igazán foglalkoztak a fertőzéssel. Február 6-án újabb esetben, ezúttal egy Vuhanból hazatérő olasz állampolgárnál mutatták ki a fertőzést. 15 nappal később, február 20-én Codogno városában egy 38 éves olasz férfinél, pár órával később Padovában újabb két embernél igazoltak fertőzést. Egyikük sem volt Kínában és egyikük sem volt semmilyen kapcsolatban a fertőzött két kínaival. Február 21-én már 9, 22-én 76 igazolt Covid-19 beteget tartanak nyilván. Ezen a napon jelentik be az olaszok az első két áldozatukat. Ezt követően irányíthatatlanná válik a terjedés – az első esetet követő 30. napon 1694 fertőzött betegről tud az olasz polgárvédelem.

Na és Budapest?

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án kihirdeti a nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet, ez nem a határok lezárását vagy a repülőjáratok azonnali leállítását jelentette. Így például január végéig heti 11 járat közlekedett Kína és Budapest között. 2019 november végéig 262 ezer kínai turista utazott Magyarországra, ők 429 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt. 2020. január 24-én hivatalosan is köszöntötték Szijjártó Péter külügyminiszter jelenlétében a Hainan Airlines Budapest és Csungking közötti járatát a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Szintén ezen a napon megszólalt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is. Szerintük Magyarországon kevés az esélye a járványnak, hozzátéve, hogy fokozottan figyelemmel kísérik a kínai koronavírus járványt, és amint indokolttá válik, megteszik a szükséges intézkedéseket.




Januárban három EU-tagállam repülőteréről (London, Párizs, Róma) indultak közvetlen járatok a kínai Vuhanba, más EU-országok nagy forgalmú légi csomópontjairól pedig átszállással lehetett eljutni oda.

Bár a kínai hatóságok a vuhani nemzetközi repülőtéren január 15-től bevezették az utasok egészségügyi szűrését (lázmérés), mint később kiderült, a tünetes szűrés az esetek 50 százalékában valószínűleg nem mutatta ki a SARS-CoV-2 vírusfertőzöttséget.

Úgy vélték, Magyarországon nem lesz járvány

2020. február elején Szlávik János, a Covid-19 betegek ellátására kijelölt Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa az NNK január 24-i kijelentését megerősítve azt mondta, hogy „Magyarország annyira lesz érintett a koronavírusban, mint a korábbi koronavírusban, azaz semennyire”.

Magyarországon ekkor kezdődött az influenzajárvány

A Nemzeti Népegészségügyi Központ influenza figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslése szerint az országban 2020. január 20-26. között 17 464 fő, a harmadik hetinél 41,2 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Fontos megjegyezni, hogy a SARS-CoV-2 vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket produkál, amelyek szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki.

2020. február 7-én küldte ki az első eljárásrendet NNK. Kiderül belőle, ahhoz, hogy valaki Covid-19 gyanús eset legyen – azon túl, hogy produkálja a betegségre jellemző tünetegyüttest – elengedhetetlen volt, hogy a megbetegedés kezdetét megelőző 14 napon belül Vuhanba (Kína, Hubei tartomány) utazott vagy ott tartózkodott, vagy ilyen beteget kezelt. Az esetdefiníció február 25-én Kínán kívül újabb 6 országgal bővül, felkerül Japán, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, Irán és Olaszország egyes tartományai, mint például Lombardia. A repülőtereken változatlanul hőmérőzéssel szűrték az utasokat, de csak azokat, akik az eljárásrend szerinti országból érkeznek hazánkba.

Ebben az időben Szijjártó Péter külügyminiszter többek közt járt Brüsszelben, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és New York-ban, ahol február 20-án az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén vett részt – mint kiderült azt követően tüdőgyulladással kezelték a külügyminisztert, ami nem csoda, hiszen nem csökkent az influenza-aktivitás idehaza.

Az influenza figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint az országban 2020. február 17-23. között 38 900 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.



Március 4-re datálódik az első két hivatalosan bejelentett hazai koronavírus-fertőzött. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a közösségi oldalán, miután részt vett az operatív törzs ülésén a Belügyminisztérium épületében. Az első két igazolt fertőzött két iráni diák, akik tünetmentesek voltak. Viszont ekkor már több, mint 300 influenza-gyanús esetnél nem tudják kimutatni az influenzavírust. Ezek a minták az úgynevezett hagyományos diagnosztikus célú beküldések, amit kórházak, klinikák kezdeményeznek.

A WHO szerint az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. A tünetmentesen lezajló esetek becsült aránya: 1-3 százalék. A Covid-19 betegség megközelítőleg 80 százalékban enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. Fontos tény, hogy ekkor még tart az országos influenzajárvány hazánkban. A 4-11. hét között zajlott országos influenzajárvány során a becslések szerint a lakosság 2,6 százaléka fordult orvoshoz.

Március 16-22 között, a 12. héten tovább csökkent az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma. Ez egyértelműen az új koronavírus miatti ajánlások miatt van így, hisz ekkor már láz, légúti tünetek jelentkezése esetén kerülni kell a közvetlen orvoshoz fordulást.

Ugyanakkor – miközben az influenzaszerű megbetegedések miatt orvoshoz fordulók száma jelentősen csökkent (több mint 12 ezerrel) – a 12. naptári héten 2 855 influenza-gyanús betegtől érkezett vizsgálati anyag a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), csaknem kétszerese az előző hetinek, ami szintén rendkívül magasnak számít (1 352).

A beküldött 2855 influenza-gyanús betegtől érkezett mintából mindösszesen 3,88 százaléka, 111 esetben volt jelen valamilyen influenzavírus. A fennmaradó 2744 mintáról semmilyen információ nincs. A mintaszám növekedése egyértelműen a hagyományos beküldésből érkező mintáknak köszönhető, ezeket a mintákat jellemzően kórházak, klinikák küldték be.

Hogy mi ezzel a gond?

2016-17 telén halálos influenzajárvány pusztított Magyarországon, a 9. héten 92 ezer megbetegedés volt. Ennek ellenére a kórházak és klinikák összesen 808 influenza-gyanús beteg mintáját küldték be a NNK laborjába, aminek 42 százalékából igazolták az influenza vírus jelenlétét.

Magyarországon 2004 óta létezik influenza mikrobiológiai felügyelet, ami az előző év 40. hetétől indult és folyó év 20. hetéig tart. Egy-egy influenzaszezonban átlagosan 1200 minta érkezik be a Nemzeti Influenza Referencia Laborba. A 2020 első hete és 2020. év 13. hete között összesen 7358 vizsgálati anyagot dolgoztak fel a Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumban, ennek 11, 6 százaléka, 858 mintában volt influenza vírus valamelyik típusa. A jelentés semmilyen magyarázattal nem szolgál arra vonatkozóan, hogy miért emelkedett meg ilyen drasztikusan az influenza-gyanús betegek száma, és hogy a famaradó 6500 megbetegedést valójában mi okozta. Megjegyezzük, hogy a tüdőgyulladásoknak mindössze 20-30 százalékát okozzák baktériumok, a többi megbetegedésért jellemzően valamilyen vírus a felelős.



A New York Times 2020. április 5-én publikált egy cikket. A lap megszerzett egy titkos diplomáciai táviratot, amelyben azt írják, hogy a WHO magyarországi vezetője, dr. Ledia Lazeri arról beszélt egy diplomatának, hogy a vírus már egy hónapja a tömeges fertőzések stádiumában terjed Magyarországon.

A jelentés szerint a WHO úgy gondolja, hogy már március második hetében tömegesen terjedni kezdett a vírus az országban. Fontos történés, hogy a Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumba ekkor érkezett be a legtöbb, szám szerint 2855 influenza-gyanús betegtől minta. Ebből mindösszesen 111 esetben igazolták az influenzát.

A WHO biztos információk alapján állíthatta, amit állított, hiszen a magyarországi Virológiai Laboratóriumi Osztályon három WHO Referencia laboratórium van, köztük a WHO Nemzeti Influenza Központja. A labor, a figyelési időszakban folyamatosan küldi az adatokat a WHO számára. Innen tudható, hogy Magyarország ez év 13. hetében – noha NNK honlapján már nem közölt adatokat – a WHO felé még jelentett. Így tudható, hogy 2020. február elejétől március 29-ig 7358 influenza-gyanús betegtől érkezik minta a kórházakból, ebből mindösszesen 858 darabból igazolnak influenza-vírust. A sentinel orvosok (110 házi- és gyermekorvos) által beküldött mintákat nem összegeztük, mivel ott nem figyelhető meg változás a többi évhez képest.

December elején a kínai kormány azt mondta a WHO szakembereinek, hogy közönséges influenzáról volt szó. Itt érdemes egy pillantást vetni a kínaiak által küldött influenza jelentésekre. 2019 év 48. hetében a kínaiak 16 467 mintát küldenek be a saját laborjaikba, majd ez a szám itt is drasztikusan megnövekszik és az 52 héten 26 570 minta érkezik bevizsgálásra. Ennek jelentős részét fel sem dolgozzák. A feldolgozott 18 812 mintából 6 415 ből mutatták ki az influenzát. 7758 mintáról semmi nem tudható. Ezt megelőző években (5 év) a vizsgált időszakban átlagosan 12-14 ezer mintát dolgoznak fel hetente Kínában. 2019. december 31-én ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről számoltak be a kínai egészségügyi hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).

Álláspontunk szerint a kormány gyakorlatilag nem tett semmit a járvány elkerülése érdekében. Kórházainkat, orvosainkat nem készítették fel, semmilyen védőfelszereléssel nem rendelkeztek március közepéig, miközben ismeretlen megbetegedések tömegével álltak szembe.

A vírus jelenlétével a kormány akkor szembesült, amikor megkapta az első jelentéseket a rendkívül magas „különös influenza-szerű” esetekről. Nem zárható ki, hogy a megemelkedett fura esetek miatt titkos Covid teszteket készítsenek – ekkor jött szembe a valóság az Orbán-kormánnyal. Már csak két iránira volt szükség, akiket jól ki tud toloncolni a hatóság. Meg hát milyen ciki lett volna, ha a nemzeti kormánynak nemzeti fertőzöttje lett volna az első, miközben 15 millió magyart védelmeznek. És bizony, a magyar és a kínai nép közötti megbonthatatlan testvéri barátságot is figyelembe kellett venni – meglehetősen nyomos érdekek miatt.

Sokan teszik fel a kérdést, ha Orbán valóban hadvezér, akkor a felderítést – értsd tesztelés – miért hanyagolja, hiszen a felderítés minden szintű katonai tevékenység és vezetés nélkülözhetetlen feltétele. Orbán tudja, a felderítés egyértelmű bizonyítékokkal szolgálna, hogy hibáztak és ez a hiba ezrek életébe kerülhet. Itt az ideje elgondolkodni, hogy miért csak április 1-től kapunk megyei adatokat és 16-tól a kórházban fekvő betegek számát. Azon is gondolkodjunk el, hogy az „első fertőzött halottunk”, egy 75 éves férfi és sokan mások, akik követték őt a halálba, hol és mikor fertőződtek meg.

Cikkünk írásakor a WHO jelentés szerint globálisan 2 719 897 igazolt Covid-19 fertőzött van. 187 705 ember halt meg a vírus következtében. Ebből Európában 119 463 fő, hazánkban 262 ember vesztette életét.

Bogár Zoltán (New York)




Kapcsolódó: Kásler megtiltotta a kórházaknak, hogy a járványról nyilatkozzanak

(Kiemelt kép: Az ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben – MTI/Balogh Zoltán)