Konok Péter: Rossebni

Újbudán némi krumplit kótyavetyélnek az Igentisztelt Képvisel- és Önkormurak a jobbá… izé, a helyi szavazólakosoknak. Potom áron folyik majd a kótya s a vetye: kilóját harmincé’, zsákját háromszázé’, koponyánként egy zsák, ebből aztán senki se építsen magának katedrálist! Szép gesztus, még Faust is megnyalná mind a tíz ujját a hallatán. Maradj, maradj, redves pillanat, paprikás … Bővebben: Konok Péter: Rossebni