Gyakorlatilag hazaküldték a kórházakból meghalni a betegeket

Legalábbis nehezen értelmezhetőek másként a nyilvánosságra hozott fekvőbeteg-szakellátásról szóló jelentésben szereplő adatok. Miközben a KSH a korábbi halálozási adatait módosítva, 276 további halottat vett nyilvántartásba áprilisban, a kórházakban elhunytak száma drasztikusan csökkent. Számuk 6918 volt áprilisban, miközben a háromévi átlagnál mintegy kétezerrel többen haltak meg kórházon kívül áprilisban.

Ennyire kicsi halálozási szám 2017 januárja óta nem volt tapasztalható a hazai kórházakban. Csakhogy hazánkban áprilisban naponta 10 covid-19 betegség következtében elhunytat jelentettek be átlagosan, a csaknem 400 elhunyt jelentős része is ekkor halt meg a kormányzati kommunikáció szerint. Viszont az áprilisi kórházi teljesítményadatok teljesen mást mutatnak.



Gyakorlatilag 100 ezrek nem kapták meg a szükséges egészségügyi ellátást. Sokak élete áprilisban megpecsételődött, életesélyeik jelentősen romlottak a kormányzat esztelen intézkedéseinek következtében.

Az adatok alapján kijelenthető, hogy hazánkban áprilisban nem működött az egészségügyi ellátórendszer. 2020 februárjában a hazai aktív fekvőbetegellátásban részvevő kórházakban összesen 173 157 esetet láttak el, márciusban 28 ezerrel, áprilisban már több mint 81 ezerrel csökkent az ellátott betegek száma. Márciushoz képest 55 354, az előző év azonos időszakához képest 81 961 beteggel kevesebbet láttak el a kórházak. És ez csak az aktív betegellátás. Ha megnézzük a krónikus betegellátás ágyszámait, még megdöbbentő adatokat olvashatunk ki. Ugyanis a kórházak gyakorlatilag ezrével küldték haza a krónikus betegeket áprilisban.




2020 februárjában a 26 396 krónikus ágy 85, 54 százalékán, 22 579 ágyon folyt gyógyítómunka. Áprilisra országosan 1014 ággyal csökkent ez a típusú ellátóhely, így a bázis 25 382 volt, ennek mindössze a 44, 51 százalékán, 11 300 ágyon folyt gyógyítómunka. Azaz februárhoz képest 11 275 krónikus beteggel kevesebbet láttak el a kórházak.

A legnagyobb csökkentést a rehabilitációs részlegeken hajtották végre Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere utasításának megfelelően. Erre a célra februárban országosan 14 852 ágy állt rendelkezésre, ami 87, 62 százalékos kihasználtsággal működött. Azaz, több mint 13 ezer beteg kapott ilyen ellátását. Áprilisban viszont 8677 beteggel kevesebbet láttak el a rehabilitációs ágyakon. A krónikus ellátottak esetében a csökkenés 24 százalék. Szintén a krónikus ellátáshoz tartozó ápolási részlegnél is csaknem  10 százalékos ágy csökkentést hajtottak végre.

Magyarországon a kormányzati kommunikáció szerint áprilisban volt a fertőzés felfutása. Azaz abban a hónapban volt elméletileg a legtöbb aktív beteg. A kommunikált számokból talán logikus következtetés lenne, hogy a kórházak áprilisban voltak csúcsra járatva. Csakhogy ez az analógia nem érvényesül. Úgy tűnik, hogy van Magyarország és van a világ. Mondhatnánk, hogy hazánkban még a SASRS-CoV-2 vírus is Orbánhoz igazodik. Pont úgy, mint a tetőzés. Merthogy kilátott még olyat, hogy a kórházakban az intenzívellátottak száma a járvány kellős közepén nem növekedik. Sőt, több száz fővel kevesebben szorulnak ilyen ellátásra, miközben áprilisban több száz idős, ápolásra szoruló honfitársunk halt meg a járvány következtében. 2017 januárja óta soha nem voltak ilyen kevesen az intenzívellátásra szorulók, mint ez év áprilisban. Ugyanez figyelhető meg a tüdőgyógyászaton, ahol a betegek száma áprilisban csaknem 1500 fővel csökkent. Különös, de az Infektológián sem növekedett jelentősen a betegek száma, márciushoz képest csak 21 beteggel láttak el többet.



A gépi lélegeztetés teljesítményadatai sem emelkedtek áprilisban, sőt, márciushoz képest jelentősen csökkent a súlyszám. Az meg egyenesen csodaszámba megy, ahogy a tartós lélegeztetés ágykihasználtsága is csökkenni tudott, az előző hónapban mintegy 6 százalékkal. Mielőtt felmerülne a kedves olvasóban, hogy a Covid-19 betegség miatt kórházi ellátásra szoruló betegek külön HSB kódot kaptak volna, ki kell önöket ábrándítanunk. A jelentésben egyetlen egy helyen szerepel a Covid-19, méghozzá a miniszteri utasításban, ami arról rendelkezik, hogy a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani.

„Az Emberi Erőforrások Minisztere utasítása alapján 2020. március 16-tól tervezett egészségügyi ellátás csak sürgős szükség miatt (életveszély vagy tartós egészségkárosodás elkerülése érdekében) végezhető, továbbá 2020. április 15-ig az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézményekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott teljes ágykapacitás minimum 60 %-át a COVID-19 fertőzött betegek ellátására alkalmassá szükséges tenni. Az egészségügyi szakellátás a veszélyhelyzet időszaka alatt az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tagozatai közreműködésével összeállított, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott eljárásrendekben foglalt szakmai irányelvek szerint végezhetők.”

Ezek után érthetetlen és értelmezhetetlen Kásler kijelentése, hogy ő nem adott ilyen utasítást, hisz az általa felügyelt intézmény írja, hogy ő adott a korháziágyak 60 százalékos felszabadításra utasítást.

És hogy a kormányzatnak mennyire lehet hinni? Többnyire semennyire, hisz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által összeállított Jelentés a fekvőbeteg-szakellátás teljesítményéről 2020. április című anyagában a márciusi adatokat meghamisítva a februári adatsorokat emelték át.

A KSH sincs a helyzet magaslatán

Megdöbbentő adatváltozások figyelhetőek meg a KSH halálozások számának alakulásában (is) ugyanis a nemek és korcsoportok szerinti bontásban publikált adatokat a 9. héttől a 17. hétig visszamenőleg módosították. A legjelentősebb módosítás a 17. hétre vonatkozóan történt, ekkor 122 elhunyttal emelkedett az adatsor. A nyolc hét alatt összesen 276 fővel növekedett az eredetileg közölt KSH adat. Persze lehet, hogy csak lassan érkeztek be az adatok és ezért módosították az adatsorokat. De ha figyelembe vesszük, hogy a halálozási adatokat hetente jelentik az anyakönyvvezetők, akkor elég különös, hogy a KSH több mint egy hónap után, ilyen jelentős mértékben korrigálja a már publikált adatokat.

Tény, hogy a kórházi halálozási adatok szokatlanul alacsonyak, különösen annak tükrében, hogy áprilisban több százan haltak meg a kórházakba a járvány következtében. A KHS adatai szerint márciusban 11 679 fő halt meg, ebből kórházban 8294-en. Áprilisban 6918 ember vesztette életét valamelyik fekvőbeteg ellátó intézményben.



+99999999999999

A megmagyarázhatatlan kórházi ellátási adatok azzal is magyarázhatók, hogy az áprilisban elhunyt 298 Covid-19 beteg jelentős részéről csak a haláluk után derült ki a vírusfertőzöttségük, az úgynevezett post-mortem mintavétel során. Ha valóban így van, akkor arra is magyarázatot kapunk, hogy miért csökkent az intenzív ellátottak száma áprilisban, miközben legalább ennek az ellátási esetszámnak növekednie kellett volna.Véleményünk, hogy az elhunytak valószínűleg nem kapták meg a megfelelő orvosi ellátást, nem kerültek intenzív ellátásra, nem jutottak lélegeztetőgéphez. Ha hinni lehet a NEA számainak, akkor ez a legvalószínűbb magyarázata a több mint 10 százalékos mortalitásnak.

A KSH nyers adatai szerint áprilisban 11 939 fő halt meg, ebből 5021 ember nem a kórházban. Ez a háromévi átlagosnál mintegy 2000 fővel több kórházon kívüli halálesetet jelent.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!