Az új Fővárosi Közgyűlés megtartotta alakuló ülését

Megtartotta alakuló ülését az októberben megválasztott, ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés. A testület megválasztotta Karácsony Gergely főpolgármester helyetteseit, majd több, a választási kampányban nagy hangsúlyt kapott ügyben is állást foglalt.

A nagy érdeklődéssel kísért alakuló ülésen a vendégek között megjelent Gyurcsány Ferenc DK-elnök, Tóth Bertalan MSZP-elnök és Szabó Tímea Párbeszéd-társelnök is.

Az ülés elején egyperces néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Konrád György Kossuth-díjas íróra és Riz Levente (Fidesz-KDNP) XVII. kerületi volt polgármesterre.

Karácsony: tíz alapérték határozza meg a következő öt évet

MTI/Balogh Zoltán

Az eskütétel után mondott beszédében Karácsony Gergely úgy fogalmazott: tíz olyan alapértéket tart fontosnak, amelyekhez foggal-körömmel ragaszkodni fog a következő öt évben.

Az általa felsorolt tíz érték:

  • Budapestnek nincsenek első- és másodrangú polgárai;
  • a város vezetőinek az ittlakók érdekeit kell szolgálnia;
  • a lakhatást alapvető jognak tekintik;
  • kiveszik részüket a klímaváltozás elleni küzdelemből;
  • óvják a város épített és természeti örökségét;
  • előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat;
  • biztosítani kell a belső és a külső kerületek egyenletes fejlődését;
  • támogatják a kulturális sokszínűséget; a fővárosaik véleményét minden fontos kérdésben ki kell kérni;
  • Budapestnek nyitottan, átláthatóan és korrupciótól mentesen kell működnie.

A főpolgármester kijelentette azt is, hogy mától az ellenzéki összefogás pártjai a köztársaságpárti többséget alkotják, és minden erejével azon lesz, hogy ezt egyben tartsa, az együttműködésüket erősítse.

Az új közgyűlés megalakulása hivatalosan megadja a lehetőséget és “kiszabja” a feladatot, hogy Budapestből “olyan várost csináljunk, amely méltó a múltjához és megszolgálja a jövőjét”. Ehhez változás kell, és a város vezetőinek példát kell mutatniuk – mondta Karácsony Gergely.

Közölte, egy újfajta együttműködést alakítanak ki a kerületekkel, valamint Budapest és a kormány viszonylatában. A főváros nem lehet alávetettje a mindenkori kormánynak, csak egyenrangú partnere – hangsúlyozta a főpolgármester.

Karácsony Gergely azt mondta: senki nem dönthet a budapestiekről a budapestiek nélkül, senki nem veheti el a budapestiektől azt, ami az övék, és senki nem veheti el Budapesttől a jövőjét. Budapest nem engedi gyengíteni vagy szűkíteni az autonómiáját – fogalmazott.

Karácsony Gergely kijelentette, hogy Budapest nem az egyik, vagy a másik oldalé, a nemzet fővárosa mindannyiunké.

Az új testület első döntésével módosította a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz)

A képviselők 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 1 tartózkodással támogatták a szmsz módosítását.

A javaslat elfogadásával – az eddigiekkel ellentétben – a főpolgármester sürgősségi indítvánnyal a közgyűlés elé terjeszthet önkormányzati rendelettervezetet, továbbá fővárosi képviselők legalább két tagból álló képviselőcsoportot alakíthatnak ezentúl.

A szmsz módosításával a képviselők döntöttek még a klímavédelmi és környezetvédelmi bizottság felállításáról, valamint a városigazgatói poszt megszüntetéséről.

Megválasztották a főpolgármester-helyetteseket

A képviselők ezután főpolgármester-helyettessé választották Gy. Németh Erzsébetet (DK), Tüttő Katát (MSZP), Dorosz Dávidot (Párbeszéd), Kiss Ambrust és Kerpel-Fronius Gábort (Momentum).

Karácsony Gergely főpolgármester első helyetteseként mutatta be Gy. Németh Erzsébetet (DK), aki a humán- és kulturális területek igazgatója lesz. A főpolgármester arra kérte helyettesét, mindig figyelmeztessen, hogy a közgyűlés döntéseinek középpontjában az emberek állnak, és tegyen meg mindent azért, hogy Budapest Közép-Kelet-Európa kulturális központjává váljon.

Tüttő Kata (MSZP) a városüzemeltetésért vállal felelősséget, Karácsony Gergely őt arra kérte, hogy a főváros cégek működésük során soha ne veszítsék szem elől az ügyfeleket, a város olajozottan működjön.

A főpolgármester régi barátjaként és harcostársaként jellemezte Dorosz Dávidot (Párbeszéd), akinek elmondása alapján az lesz a feladata, hogy Budapestet segítsen “átrángatni” a huszadik századból a huszonegyedikbe, a klímavédelmi feladatokból meglévő lemaradások bepótlása mellett.

Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) a korrupció ellenes harcért, az átláthatóságért felel, amit Karácsony Gergely úgy fogalmazott meg, hogy ő lesz “Budapest lelkiismerete”.

Kiss Ambrushoz a fővárosi pénzügyek és a városháza üzemeltetése tartozik majd.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) a szavazást megelőző vitában elmondta, nem értenek egyet azzal, hogy öt főpolgármester helyettest is válasszon a közgyűlés. Úgy fogalmazott, az új többség lehetett volna mérsékeltebb, a feladatok száma ugyanis nem indokol ilyen sok helyettest, ezért szerintük pártok közötti megállapodás állhat mögött.

Karácsony Gergely válaszában kijelentette, a főpolgármester-helyettesek a város érdekét szolgálják, fizetésük pedig nem tétel a fővárosi költségvetésnek.

Döntöttek a fizetésekről és a bizottsági tagokról is

A közgyűlés döntött arról is, hogy Karácsony Gergely havi fizetése – a törvényi előírásoknak megfelelően – 1 millió 296 ezer forint, emellett 194 ezer forint költségtérítésre jogosult. A főpolgármester-helyettesek illetménye 1 millió 166 ezer forint, ők 175 ezer forint költségtérítésre jogosultak. A főpolgármester és öt helyettese továbbá jogosult hivatali autóra és telefonra.

Karácsony Gergely közölte, hogy Sárádi Kálmánné főjegyző nyugdíjba vonul, közszolgálati jogviszonya hétfőn közös megegyezéssel megszűnt. Jövő hétfővel Számadó Tamást nevezte ki Budapest főjegyzőjévé.

A Fővárosi Közgyűlés bizottsági tisztségviselőinek és tagjainak elosztásáról szóló napirendi pontban a Fidesz-KDNP több képviselője is kezdeményezte, hogy a városvezetés a képviselői mandátumok száma alapján, 60-40 százalék arányban ossza szét a bizottsági helyeket, valamint a fővárosi cégek felügyelőbizottsági helyeit. Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere úgy fogalmazott, a “koalíció” hatalmi marakodása érvényesül, ha nem ezen elv szerint történik a tisztségek szétosztása.

“Örülök, hogy ezek az elvek öt év kormányzás után ellenzékben ilyen fontosak lettek” – válaszolta erre Karácsony Gergely, majd hozzátette, szerinte méltányosan jártak el, az előző ciklusban alkalmazott arányokat követik, ezért arra kéri a Fidesz-KDNP-t, tegyék meg személyi jelöléseiket.

Pokorni Zoltán erre reagálva közölte, igazságtalan felosztású bizottsági rendszerbe nem kívánnak tagokat delegálni.

A vitában Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere kifogásolta, hogy nem kapott bizottsági szerepet, ezért nem szavazza meg a javaslatot. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere közölte, pártja kész a sajátjaiból egy helyet felajánlani Baranyi Krisztinának.

A közgyűlés valamennyi bizottságot annyi többségi taggal töltött fel, amennyi a törvényes működéshez szükséges. A főpolgármester jelezte, a Fidesz-KDNP később saját jelölteket nevezhet meg ezekre a posztokra.

Megszavazták, hogy Handl Tamás, a Készenléti Rendőrség alezredese váltja szerdától Pető Györgyöt a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) élén.

Budapest megvalósítja az Ez a minimum! antikorrupciós programot

Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, Ez a minimum! elnevezésű antikorrupciós minimumprogram megvalósítása melletti elkötelezettségét fejezte ki a Fővárosi Közgyűlés.

A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők.

A főpolgármester a javaslatában emlékeztetett, hogy antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország az önkormányzati választások előtt felhívást tettek közzé az általuk kidolgozott antikorrupciós minimumprogram megvalósításának vállalására. “Főpolgármester-jelöltként ezt a vállalást magam is megtettem, ezért javaslatot teszek a Fővárosi Közgyűlésnek a minimumprogram megvalósítása melletti elköteleződésre, illetve az implementáció első lépéseként a Budapest Főváros Önkormányzata működésének és gazdálkodásának átláthatóságáról szóló rendelet megalkotására” – fogalmazott.

A javaslatban a főpolgármester kitért arra is, hogy a fővárosi önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata “jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel”. Így például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatóak meg a főváros honlapján – írta Karácsony Gergely, hozzátéve: azt javasolja, hogy “ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét”.

A különösebb informatikai fejlesztést nem igénylő módosítások 2020. január 1-jei hatálybalépése mellett a szerződések szövegének közzétételére és a közzétett adatok további feldolgozásra alkalmas módon való hozzáférhetővé tételére vonatkozó, javasolt szabályok alkalmazására való felkészülés ugyanakkor némileg hosszabb felkészülési időt igényel – mutatott rá Karácsony Gergely.

A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint.

Döntöttek Szent István-szobor munkálatainak felfüggesztéséről

Felfüggesztik a Szent István-szobor elhelyezési munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban – döntött a Fővárosi Közgyűlés Karácsony Gergely javaslatára. Az előző testület korábban úgy határozott, hogy a park déli részén állítják fel az államalapító király egészalakos szobrát.

A közgyűlés 24 igennel, 2 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett támogatta a főpolgármesternek a szobor elhelyezésére vonatkozó kezdeményezését.

Az elfogadott javaslat szerint megvizsgálják a szobor elhelyezését a park más részén, és ha ez nem járna sikerrel, akkor keresnének az alkotásnak egy másik helyet.

Karácsony Gergely az előterjesztésében azt írta, a szobor elkészült, de helyi civil szervezetek azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy a felállítás tervezett helyét vizsgálja felül a fővárosi önkormányzat.

A közgyűlés döntött még a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács felállításának előkészítéséről, valamint megtiltotta a túlóratörvény alkalmazását a fővárosi önkormányzat cégeinél. A képviselők a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács felállítását 27 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatták.

Karácsony Gergely az elfogadott előterjesztésében azt írta, hogy főpolgármesterként olyan önkormányzati működés mellett elkötelezett, amely “széles körű társadalmi egyeztetések lefolytatásával segíti elő a megalapozott döntések meghozatalát”. A társadalmi egyeztetés egyik legfontosabb területe a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseleti szervekkel való folyamatos egyeztetés a kiemelkedő jelentőségű önkormányzati döntések meghozatala előtt – mutatott rá a főpolgármester.

Ennek szervezeti kereteként javasolta, hogy – felhasználva a fővárosi szintű érdekegyeztetés tapasztalatait is – a háromoldalú (tripartit) érdekegyeztetés csúcsszerveként jöjjön létre a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács.

A Fővárosi Közgyűlés egy másik határozatában megtiltotta a túlóratörvény alkalmazását a fővárosi önkormányzat cégeinél. Erről Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére 16 igen és 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett döntött a testület.

Karácsony Gergely az elfogadott előterjesztésében azt írta: a Munka törvénykönyvének közelmúltbeli változása “önként vállalt túlmunka” címén drasztikusan emelte a rendkívüli munkaidő elrendelhető legmagasabb mértékét, illetve a munkaidőkeret időtartamának emelésével lehetőséget adott a munka olyan megszervezésére, amely súlyosan hátrányos a munkavállalók számára.

A javaslatot több kormánypárti képviselő is “politikai hisztériakeltésnek” nevezte. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester hangsúlyozta, a fővárosban tapasztalható munkaerőhiány jelentősen nehezíti a városüzemeltetési feladatokat, ráadásul a munkavállalók egy részének van igénye arra, hogy – önkéntes alapon – többletmunkával egészítse ki fizetését. Megjegyezte, kíváncsian várják, az új városvezetés miként tudja lebonyolítani például a lomtalanításokat.

Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, veszélyesnek tartják, ha a fővárosi közszolgáltatást végző munkavállalóknak, például autóbuszsofőröknek több száz óra többletmunkát kell végezniük.

A közgyűlés határozott arról is, nem támogatja, hogy a Liget-projekt még el nem kezdett beruházásai megvalósuljanak, így nem ért egyet az Új Nemzeti Galéria megépítésével a Városligetben, amelynek a keddi kinyilvánított közgyűlési szándék szerint elsődlegesen közparki funkcióval kellene megújulnia.

A klímavészhelyzet megállapításáról és az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztéséről is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés Karácsony Gergely javaslatára megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn, és határozatban mondta ki, hogy szükségesnek látja az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztését.

A főpolgármester elfogadott javaslatában az áll: “az éghajlat változása, a globális felmelegedés már jelenleg is komoly hatást gyakorol a mindennapi életünkre. Abban az esetben azonban, ha nem teszünk záros határidőn belül érdemi lépéseket a felmelegedés mértékének csökkentésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a jövő generációival szembeni kötelezettségeinket ássuk alá” – fogalmazott Karácsony Gergely kiemelve: “erkölcsi felelősségünk, hogy a gyermekeinkre és unokáinkra lehetőség szerint jobb, de semmiképp nem rosszabb állapotban hagyjuk a világot, mint ahogyan azt a szüléinktől és nagyszüleinktől megkaptuk mi magunk”.

Fővárosi Közgyűlés határozatában elkötelezte magát, hogy a döntések meghozatala során elsőbbséget élveznek az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjai.

A testület felkérte a főpolgármestert, hogy végeztesse el a fővárosi önkormányzat, annak intézményei és a legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok átvilágítását abból a szempontból, hogy azok működése pontosan miként hat az éghajlatváltozásra, ugyanis – mint a javaslatban olvasható – ennek ismeretében tud döntést hozni a közgyűlés arról, hogy milyen határidővel tűzhető ki a karbonsemlegesség, illetve a zöldenergiára való teljes átállás elérésére.

Arra is felkérték Karácsony Gergelyt, hogy vizsgáltassa felül a rendkívüli időjárási helyzetekre irányadó intézkedési terveket, valamint terjessze a közgyűlés elé a főváros klímaadaptációs és mitigációs intézkedési tervét, amely keretet ad annak, hogy a fővárosi önkormányzat átfogóan, a polgárokkal, az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel és a gazdasági szereplőkkel együtt léphessen fel a klímavészhelyzettel szemben.

A Fővárosi Közgyűlés ugyancsak a főpolgármester kezdeményezésére határozatban mondta ki, hogy szükségesnek látja a kormány, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együttműködésében az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztését.

Emellett megindították a Duna-parti építési szabályzatnak a III. kerület Duna-parti területére vonatkozó üteme második szakaszának tervezését, és ehhez kapcsolódóan a Római-parton, a Nánási út, a Királyok útja, a Pünkösdfürdő utca és a Duna által határolt területre változtatási tilalmat rendeltek el.

A testület duplájára emelte Tarlós István előző főpolgármester végkielégítését. (MTI)

Karácsony bejelentette, mit visz a kormány ülésére

A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése után Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy mit visz a holnapi kormányülésre magával, ahova Orbán Viktor meghívta.

Röviden: A programját. Azt írta, erre kapott felhatalmazást a budapestiektől és ehhez ragaszkodik. “Ez a program a kormány élsport-fókuszú beruházási terveivel szemben egy zöld- és egészségfókuszú fejlesztési irányt jelöl ki a városnak.” (Facebook, hvg.hu)

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)