A kormánypárti többség megint belerúgott a szegényekbe

A parlament elfogadta a társadalombiztosítás módosítását, az egészségügy ezentúl fizetős lesz a legelesettebbek számára. Elfogadták a kultúra ellenőrzését szolgáló törvénycsomagot is.

Újraszabályozta az Országgyűlés a társadalombiztosítási (tb) ellátások összes rendelkezését: egységes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkulcsot határoztak meg jövő júliustól, és új rendelkezés az is, hogy aki nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékát, három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatás térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

A törvény 7 710 forintban határozta meg júliustól az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét.

Újdonság, hogy ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a háromhavit, a TAJ-szám (társadalombiztosítási azonosító jel) érvénytelen lesz, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki.

Akiknek nincs társadalombiztosításuk, készpénzben kellene hogy előre fizessenek az ellátás helyén.

Ma Magyarországon nagyjából 300.000 ember fizeti egyéni szerződéssel a TB-járulékot, akik így veszélyeztetettek, amennyiben három hónapra elmaradnak a befizetéssel. Félmillió embernek jelenleg rendezetlen a státusza (például mert munkanélküli), vagyis elmaradtak a befizetéssel, 400.000 magyar állampolgár pedig soha nem vett igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást és az adóhatósághoz sincs bejelentkezve, velük nem tudni, mi lenne, ha mégis jelentkeznének orvosnál.

A Népszava számításai szerint 700.000 embert érinthet potenciálisan, hogy amennyiben orvosi ellátást kívánnak igénybe venni, azt csak piaci áron, helyben fizetve tehetik meg a jövőben.

A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint ez a szabály nem érinti a sürgősségi ellátást, a változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A parlament 112 igen, 20 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadta el a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint az ezen ellátások fedezetéről szóló törvényt.

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad a társadalombiztosítási járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járuléknak az összegével, tehát 18,5 százalék.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára november végi expozéjában arról is beszélt, a vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az új szabályozással járulékmentességet kap minden munkát vállaló nyugdíjas, jövedelmüket ezentúl csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állók kapnak járulékmentességet.

A gyermekek után járó családi kedvezmény a jövőben a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz.

Elfogadták a kultúra ellenőrzését szolgáló törvénycsomagot

A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé.

A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről,
valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról – meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához.

A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.

Az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén – a határozat közzétételétől számított 30 napon belül – a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről.

A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.

Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában – hangzott el az indítvány parlamenti vitájában.

Párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé.

Az országgyűlés esti vitájában az ellenzéki képviselők azt hangsúlyozták, hogy a törvényjavaslat nem a nemzeti kultúra védelméről szól, ahogy azt a kormány állítja, hanem a színházigazgatói kinevezésekről. Többen is azt mondták, hogy a kormányoldal rossz reakciót adott az önkormányzati választás eredményeire, Budapest elvesztéséért áll bosszút ezzel a törvénymódósítással.

MTI/Bruzák Noémi

További parlamenti határozatok

Megemlékeztek a temesvári népfelkelésről

Az Országgyűlés – kormánypárti képviselők kezdeményezésére – határozatban fejezte ki, hogy tisztelettel adózik az 1989. december 15-én kezdődött és az azt követő napokban kiteljesedett temesvári népfelkelés hőseinek és áldozatainak.

A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló javaslatot.

A parlamenti határozat indoklásában kifejtették, Tőkés László hívei 1989. december 15-én este körülvették a temesvári református lelkész lakását, hogy megakadályozzák a falurombolás és a magyarok ellen hergelő állami politika ellen tiltakozó lelkipásztor kilakoltatását. Ez a szikra elég volt ahhoz, hogy az elnyomó kommunista rezsimmel szembeni elégedetlenség felszínre törjön, és a következő napokban az ellenállás átterjedjen a bánáti város egészére – olvasható a dokumentumban.

Kiemelték, a diktatúra brutális terrorral válaszolt, de ez csak olaj volt a tűzre, a tiltakozás országossá vált: december 21-én Bukarestben is összecsapások robbantak ki, amelyek 27-ére véget vetettek a négy évtizedes kommunista uralomnak. Ez a Temesváron kezdődött tizenkét nap vezetett el az 1990. május 20-án tartott szabad választásokhoz és a demokratikus átalakuláshoz Romániában.

Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánították 2020-at

A parlament Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította 2020-at, a magyar költő, hadvezér és hadtudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.

A képviselők egyhangúlag, 169 igen szavazattal fogadták el az erről szóló, szintén kormánypárti előterjesztésű határozati javaslatot.

A Ház döntésével kimondta, támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága körében, amelyek méltó emléket állítanak Zrínyi Miklósnak és munkásságának.

A parlament határozata hangsúlyozza, hogy Zrínyi Miklós kiemelkedő szerepet játszott a magyar-horvát közös történelmi múlt kulcsfontosságú eseményeiben, ezért az emlékévre egyben a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszközeként is tekint.

Megszüntették a Miniszterelnökség ellenőrzését egyes közbeszerzéseknél

Az Országgyűlés megszüntette a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését.

A képviselők 111 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett hagyták jóvá a közbeszerzési törvény erről szóló módosítását.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a javaslat vitájában a párhuzamosságok kiküszöbölésével indokolta a változtatást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a módosítással nem csökken majd az ellenőrzések gyakorisága, mélysége és minősége, amelyet az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság a továbbiakban is ellát. Kitért arra is, hogy a változtatás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését, ami uniós kötelezettség.

Szigorodnak a közjegyzővé kinevezés feltételei

Szigorítja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit, valamint megszünteti az ingyenes céginformációs szolgáltatás korábbi korlátozását az a törvénymódosítás, amelyet 135 igen, 16 nem, 18 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére.

Az új szabályok szerint az személy, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, illetve érdemtelenséget állapított meg, vagy a bíróság büntetőügyben elmarasztaló döntést hozott, a határozat jogerőre emelésétől számított 10 évig nem lehet közjegyző, -helyettes, -jelölt, illetve más módon sem vehetne részt közjegyzői iroda működésében.

Jövő január elsejével megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése.

Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni, de a gyakorlati visszajelzések alapján a korlátozás a jogalkotói célhoz fűződő előnyhöz képest aránytalan érdeksérelmet eredményezne.

Módosították a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is, így jövő februártól 15 ezer forintos díj ellenében lesz lehetőség közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárásban végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztésére. Az indoklás szerint erre a visszaélésszerű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében van szükség, de visszafizetik a díjat, ha a kérelem alaposnak bizonyul.

Változnak a hagyatéki eljárási rendszer egyes rendelkezései is. A jegyzők jövő februártól új, tájékoztatási feladatot kapnak, amelynek keretében többek között tájékoztatják a feleket a beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívják a feleket a megegyezés lehetőségére.

Módosították a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvényt

A képviselők 112 igen szavazattal, 57 nem ellenében elfogadták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítását a kormány javaslatára. A döntéssel megteremtették a központosított beszerzés lehetőségét a védelem és a biztonság területén. A kabinet felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben határozza meg a központi beszerzések tárgyát és részletszabályait, valamint a beszerzéseket megvalósító szervezetet.

Könnyebbé válik a gyerekek, a nehezen mozgó betegek e-receptjeinek kiváltása

Az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 17 tartózkodás mellett módosított egyes egészségügyi tárgyú törvényeket jogharmonizációs céllal a kormány kezdeményezésére.

2020. január l-jétől lehetőség lesz arra, hogy a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit ne csak papír alapú felírási igazolás alapján válthassák ki a hozzátartozók, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér képviseleti jogosultsági rendszerén keresztül intézzék a meghatalmazást.

Így a törvényes képviselő az EESZT állampolgári portál szolgáltatásait is elérheti. A meghatalmazás és a törvényes képviselet rögzítése bármely kormányablakban kérhető lesz, és a lakossági portálon online is rögzíthetővé válik.

Módosultak az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazásra vonatkozó szabályok is, így jövőre a betegek akkor is megkapják a gyógyszereket, ha a készítmény engedéllyel már rendelkezik, de kereskedelmi forgalomba még nem került az Európai Unióban.

Januártól egységes, országos nyilvántartást vezetnek majd a véradásból kizárt donorokról és a plazmadonációk számáról.

A képviselők megteremtették a ritka betegségek populációs adatgyűjtésének országos bevezetését lehetővé tevő jogi hátteret, valamint új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat is elfogadtak.

Szigorúbban lépnek fel a kuruzslás ellen

Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadta az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő törvénymódosításokat a kormány javaslatára.

A büntető törvénykönyvben (Btk.) kiterjesztették a kuruzslás vétségét, így a jövőben az ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat mellett a jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat és nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások folytatása is egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A Btk.-ban emellett bevezetik az oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység vétségét, így két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki felsőoktatási vagy más képzéseken megszerezhető oklevéllel, bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, illetve jogosulatlanul adományoz törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető tudományos fokozatokat, címeket, rövidítéseket.

A kuruzslókkal szembeni szigorúbb fellépés érdekében módosulnak a szabálysértési törvény jogosulatlan címhasználatra vonatkozó rendelkezései is, továbbá a felsőoktatási törvény, amelyben rögzítették, hogy a tudományos fokozatokat, címeket és azok rövidítéseit csak az arra jogosultak adományozhatják és használhatják.

Egyszerűsödnek a beruházások a látvány-csapatsportok esetében

Könnyíti a látvány-csapatsportokat képviselő szövetségek, egyesületek, alapítványok beruházásainak megvalósítását a társasági adóról szóló törvény módosítása, amelyet fideszes kezdeményezésre, 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadott el a Ház.

A változtatás értelmében már önerő nélkül, száz százalékban támogatásból is megvalósíthatnak beruházásokat az érintettek. Az új szabály, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba, a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazható.

Tőkepiaci, államháztartási változtatásokat fogadott el a Ház

A tőkepiaci, biztosítási és banki területek szereplőit és az államháztartást is érinti a pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő jogszabályok módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 19 ellenében, 39 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés.

A tőkepiaci törvény módosítása uniós jogharmonizációt biztosít, ami az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy az értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő kibocsátói tájékoztatóról szól. A cél, hogy a befektetők egész Európában egységes séma szerinti információkhoz jussanak hozzá.

A módosítás megszünteti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (Beva) egységes munkaszervezetét és közös irányítását.

A változtatás érinti a felügyeleti díjakat is, amelyek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezeti felügyeleti költségeit fedezik. Mivel a felügyeleti feladatellátás szempontjából jelentős költségemelkedés volt tapasztalható, szükségessé vált a 2007 óta változatlan felügyeleti díjak emelése, aktualizálásra szorult a pénzügyi intézmények minimális jegyzett tőkéje is.

A lakástakarék-pénztárak esetében is új szabályok lépnek életbe az állami támogatás nélküli termékekre: a jövőben nem lesz szükséges az új szerződéses módozatok felügyeleti engedélyezése, illetve nem tiltják majd teljesen a részösszegek kivételét.

A gazdasági stabilitási törvény módosítása egységesíti az eddig használt két adósságdefiníciót, és tartalmazza azt is, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során az államadósság-mutató emelkedéséhez vezető külső tényezőket, amelyeket a kormányzat befolyásolni nem tud, figyelmen kívül kell hagyni. Kivezetik a korábbi években már nem alkalmazott adósságképletet is.

A törvény jelentős része a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba, más passzusai januártól, illetve 2021 januárjától.

Változnak a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megelőző szabályok

Az elmúlt években nyilvánosságra került új típusú pénzmosási eseteket, valamint a terrorizmus újabb finanszírozási módszereit is orvosolni célozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályok módosítása, amelyet 150 igen szavazattal, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A változtatás tekintettel van arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása általában határon átnyúló, bonyolult cselekmény, az egyes országok intézkedései csak korlátozott eredményt hozhatnak, így nemzetközi sztenderdek használatára van szükség.

Az uniós jogalkotók tavaly nyáron fogadták el az EU ötödik pénzmosás elleni irányelvét, amellyel szabályozzák a virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, szigorítják az elektronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve egységes eljárásrendet határoznak meg a nem együttműködő, illetve harmadik országokban letelepedett, magas kockázatú ügyfelekkel szemben. A változtatás ennek átültetését is tartalmazza.

Így pontosabb szabályok vonatkoznak a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi, tényleges tulajdonosi adatbázisra. Emellett ki kell alakítani egy központi bankszámla-nyilvántartást és egy központi széfnyilvántartást.

A törvény hatálya alá kerülnek a 3 millió forintot meghaladó értékű műalkotások, régiségek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások. Ingatlan-bérbeadás 500 ezer forintos havi díj túllépése esetén tartozik a jogszabály hatálya alá.

Szigorodnak az ügyfél-azonosításra, -átvilágításra és kapcsolat-nyomonkövetésre vonatkozó szabályok is.

Módosult a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény

Az Országgyűlés 114 igen, 42 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény kormány által kezdeményezett módosítását, amely pontosítja a kutatás-fejlesztési és az innovációs szakpolitikát alakító állami szereplők feladat- és hatásköreit, illetve együttműködésük kereteit.

örvényi szinten jelenik meg a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének kutatási, fejlesztési és innovációs ügyekben való felelőssége, feladat- és hatásköre.

A hivatal jogállását törvény helyett kormányrendeletben határozzák meg.

Lehetőséget kap a kormány, hogy a felügyelete alá tartozó szervek körében új, a hatályoshoz képest eltérő ellenőrzési rendszert alakítson ki.

Pontosították az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, az innováció, a kísérleti fejlesztés a kutatás-fejlesztési és innovációs program fogalmát, valamint újként vezették be a kutatási infrastruktúrát és a kutató-tudásközvetítő szervezetet, valamint a technológia- és a tudástranszfert. Módosulnak a pályázatokkal és az azok értékelésével kapcsolatos szabályok is. (MTI, Mérce, Népszava)

Kapcsolódó: Ma fogadja el az Országgyűlés a kultúra ellenőrzését szolgáló törvénycsomagot

Sas István: Fizessenek a szegények!?

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor)