Gaál Péter: Homo erectus

Norbi

Péniszt mégsem írhatok címnek. Sűrű nap áll (natessékezis) mögöttem, és itt van ez a szegény Norbi, szinte adódik, van miről írni, mit nekünk felcsúti Góliát (aki úgy százhetvennégy centi, ahogy Rákosi volt), rohadó metrókocsik, szétszart egészségügy, egyik oldalt Orbán le nem cserélt zakója a választókerületi elnökök raportja közben, jó, inget azért váltott, az ember gyanakszik, hogy nem is volt az a raportsorozat olyan hosszú, talán csak egy fotó erejéig tartott per koponya, másik oldalt Karigeri biciklije, Norbert viszont Isten ajándéka, ő mindenütt jelen van. Mindegyik oldali sajtóban.

“Gaál Péter: Homo erectus” bővebben

Gaál Péter: Omniscientia (mindent tudás)

“A vén kalappal ferdén homlokában,
amíg övében sandán ült a tőr,
és két jó lábán kissé ingadozva
(a rum tette ezt s az átkozott likőr)
ez volt Pierre, a vörös Coquillard,
ki orránál vezetett minden zsarut,
s mert mindenütt ott volt és nem volt sehol:
a törvény miatta már rég nem aludt.” (Faludy György: François Villon balladái)

“Gaál Péter: Omniscientia (mindent tudás)” bővebben